Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-20 / 11. szám
1992. május 20. 9 PAKSI HÍRNÖK Napirenden a vagyonnevesítés Ruhaipari Szövetkezet Megtartotta közgyűlését a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet Hanoi Ferenc, a közgyűlés levezető elnöke köszöntötte a megjelenteket Javaslatot tett a napirendre, majd átadta a szót Frast Antalnak, a szövetkezet elnökének, aki beszámolt az 1991. évi gazdálkodás eredményeiről és az 1992. évi célkitűzésekről. Fontos napirendként szerepelt a közgyűlés munkájában a vagyonnevesítés kérdése. A szövetkezet vagyona 1991. december 31-én 111892 000 Ft volt a részjegyalap pedig 4 662 000 Ft A korábbi nevesítés során kiosztott de már kilépett tagok vagyona 948 000 Ft. így a felosztható vagyon 106 282 000 Ft A vagyonnevesítés elveinek kialakításánál a vezetőség figyelembe vette a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv., s az átmeneti rendelkezésekről szóló 1992. évi II. tv. előírásait így a vagyont az alábbi elvek szerint javasolja felosztani: a vagyoni hozzájárulás mértéke, a vagyongyarapításban való közreműködés, valamint a szövetkezetnél tagsági viszonyban töltött idő alapján. Ebből eredően 50%-ot a tag vagyoni hozzájárulásának mértéke alapján, 40%-ot a tagnak és a volt tagnak a vagyon gyarapításában való személyes közreműködése alapján és 10%-ot a szövetkezetnél tagsági viszonyban töltött idő alapján. Befejezésként a vagyonnevesítéshez kapcsolódó létszámadatokat ismertette a szövetkezet elnöke. A szövetkezet aktív tagjainak száma 417 fő, nyugdíjas szövetkezeti tagok 273 fő, alkalmazott 64 fő, igénybejelentő 191 fő. Ezután Vass Györgyné, a felügyelőbizottság elnöke beszámolóját terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a felügyelőbizottság áttanulmányozta a vezetőség vagyonnevesítésről szóló előterjesztését és megállapította, hogy az előterjesztések megfelelnek a törvényes rendelkezéseknek és a tagság akaratának, ezért javasolta a közgyűlésnek, hogy a vezetőség előterjesztését fogadja el. A közgyűlés az előterjesztett vezetőségi javaslatot egyhangúan elfogadta. (ZJ) Dunamenti Egyesülés Tsz A szövetkezetekről és az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény már javában működik. A vagyonnevesítést célzó termelőszövetkezeti közgyűlések napjainkban zajlanak. A Dunamenti Egyesülés Tsz. április 23-án döntött a vagyonnevesítésről. Petrik Jánost, az üzem termelési elnökhelyettesét a részletekről kérdezem.- 350 milliónyi az üzem vagyona, ebből 130 milliót már 1991-ben, az akkori rendelkezéseknek megfelelően nevesítettünk. így most mintegy 220 millió forintnyi vagyonról történt döntés.- Milyen címeken, arányokban került a vagyon szétosztásra?- A vagyon 20%-át az alapítói vagyoni hozzájárulás alapján az alapítók és az örökösök között alanyi jogon, illetve a behozott föld aranykorona értéke alapján osztottuk, 40%-ot a tagsági viszonyban eltöltött évek alapján nevesítettünk Az aktív tagként ledolgozott év 1-es, az alkalmazottként 0,5-ös, a nyugdíjasként, járadékosként eltöltött év 0,1-es szorzót kap, azaz 10 nyugdíjas év ér fel egy aktív évvel. A fennmaradó 40% a munka szerinti vagyongyarapítás alapján lett szétosztva, itt is egyrészt a ledolgozott évek (1971 előtt), valamint az évenként a KSH által igazolt inflációval felszorzott jövedelmeket vettük figyelembe.- Milyen arányban részesültek a közös vagyonból a még dolgozó tagok, a nyugdíjasok, örökösök, kívülállók?- A jelenleg dolgozó tagjainknak mintegy 100 millió, nyugdíjasainknak 150 millió, az örökösöknek, kívülállóknak 100 millió jutott. Ezenkívül az összvagyonból minden tagnak 10 000 Ft-nyi részjegyet is elkülönítettünk.- Milyen stációk következnek még az átalakulás során?-15 napon belül kiértesítjük a vagyonnevesítésben érdekelteket, majd ezt követően 60 nap áll rendelkezésre az üzletrész-tulajdonosoknak döntésük meghozatalára, azazhogy kiválnak, avagy közösen működtetik tovább vagyonrészüket- Várhatóak-e kiválások?- Hogy a kiválás milyen mértékű lesz, azt még becsülni sem merném, néhányan szóban már nyilatkoztak, hogy a kiválást válaszlják. Amennyiben a kiválás számottevő lesz, belső vagyoncsoportokat kell kialakítani, belső vagyonértékelést kell végezni és a közgyűlés dönt a vagyon további osztásáról. Véleményem szerint ez lesz az átalakulás legnehezebb szakasza.- Ezenközben hogyan telnek a hétköznapok, mi történik a földeken?- Mi úgy igyekszünk dolgozni, mintha nem lenne válság, átalakulás. A teljes szántóterületet -100 ha kivételével, ami gyenge minőségű talaj, nem rentábilis a művelése - elvetettük. Erre a 100 ha-ra akácerdő telepítését tervezzük.- Köszönöm a beszélgetés. KATONÁNÉ SZALAI IRÉN Vörös Csillag HTSZ A szövetkezet életében ma a legfontosabb feladat a vagyonnevesítés és az átalakulás rendezése. Ezért városunk szövetkezetei egymás után tartják közgyűléseiket, hogy a törvény szabta határidőig eleget tegyenek az előírásoknak és az elvárásoknak. Ezért a Vörös Csillag Halászati Tsz vezetősége is összehívta közgyűlését melynek fő napirendi pontja a vagyonnevesítés volt Haaz Ferenc, a szövetkezet elnöke beszámolójában többek között a következőket mondta: az 1992. január 20-án hatályba lépett szövetkezeti átalakulásról szóló II. törvény alapján a mezőgazdasági (halászati) szövetkezetek is legkésőbb 1992. december 31-ig kell, hogy átalakuljanak. Az átalakulás első fontosabb szakasza a szövetkezet vagyonának nevesítése, az eddig fel nem osztott vagyon névre adása. A törvény szerint a szövetkezet vagyonát forintban kifejezett részaránytulajdonként, értékpapír formájában a tagok, illetve a tagokkal azonos, vagy részben azonos jogállású személyek részére nevesíteni kell. A törvény lényegében a közgyűlésre bízza, hogy a szövetkezet milyen formában nevesíti vagyonát, csupán néhány megkötést tartalmaz. A törvény a vagyonfelosztás elveként leszögezi, hogy a nevesítés módja feleljen meg a nevesíthető vagyon létrehozásában és gyarapításban való személyes közreműködés mértékének, a tagsági viszony tartamának, vagyoni hozzájárulásának. Ennek során a nevesíthető vagyon 40%-át évekre, 60%-át bérarányosán javasoljuk felosztani. A behozott vagyon után nem javasolunk elkülöníteni, mert azok megtérítésre kerültek. A szövetkezet vagyonának felosztható értéke 41,6 millió forint, a vagyonnevesítésben részesülők száma: 30 fő aktív tag, 24 fő nyugdíjas tag és 26 fő volt tagok és örököseik. Befejezésül a szövetkezet elnöke azt kérte a tagságtól, hogy a döntések meghozatalánál legyenek bölcsek, önzetlenek és az össztagsági érdeket tartsák szem előtt. A f^ügyelőbizottság nevében Bonnyai Jánosné, a bizottság elnöke javasolta a vezetőség előterjesztésének elfogadását, tekintve, hogy az mindenben megfelel a törvényes előírásoknak, a tagság akaratát, érdekét szolgálja. A közgyűlés az előterjesztést hosszabb vita után kisebb módosítással elfogadta. (zerza) ötvenéves az atomreaktor Nagy hagyományokkal rendelkező eseménysorozat színhelye volt városunk áprilisban. Az idén harmincötödik alkalommal rendezték meg a középiskolai fizikatanárok országos találkozóját, melyen Marx György akadémikus, az Eötvös Társaság elnöke, Köteles György, a E J. Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet főigazgató-helyettese és Rita Scott, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség képviselője is részt vett. Az volt a különlegessége az idei rendezvénynek, hogy ötven évvel ezelőtt építette Enrico Fermi olasz fizikus a magyar származású Szilárd Leóval, Teller Edével, Neumann Jánossal együttműködve Chicagóban az első urán-atomreaktort. Marx György előadása után adott rövid interjút lapunknak:- Miért történelmi jelentőségű az atomenergia? Az akadémikus elmondta, hogy jelenleg a világ villamosenergia-iparának 20 százalékát az atomenergia szolgáltatja. Magyarországon körülbelül a felét. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az olaj és a gáz kifogyóban van. Olajvezeték Oroszországból jön hozzánk Ukrajnán át, Oroszország és Ukrajna között nem éppen barátságos a viszony. A másik olajvezeték a volt Jugoszlávián átjön, de az jelenleg nem működik A jövő század első felére mindenütt kifogy a kőolaj és a földgáz, kivéve a Közel-Keletet. Éppen ezért készenlétben kell lennünk más lehetőségekkel is. Erre pedig az atomenergia nyújt távlatokat és ezért válik az egész emberiség számára történelmi jelentőségűvé. Arra külön büszkék vagyunk, mi magyarok, hogy az atomenergia felhasználásának gondolata először magyar ember, Szilárd Leó fizikus fejében született meg. Erre is fogunk emlékezni december 2-án, az első atomreaktor indulásának 50. évfordulóján, az atomenergia világnapján. FEKETE ARANKA
