Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-05-20 / 11. szám

1992. május 20. 7 PAKSI HÍRNÖK KÖNYVJELZŐ A paksi középiskola sportkörének története Egy országos méretekben is szokatlan jellegű könyv megjelenését várjuk a közeljövőben: „A paksi középiskola sportkörének története” cím alatt szerzője, illetve összeállítója Szentesi Alajos testneve­lő tanár. Kétszeresen is rendhagyó a dolog, először azért, mert tudomásom szerint Magyarországon csak egy vagy két hasonló iskolai sporttörténet jelent meg ez idáig, másod­szor: a testnevelő tanárok nem nagyon szimpatizálnak az „adminisztratív” munkákkal, inkább a gyakorlatban jeles­kednek azon alapelvet követve, vagy „dolgozunk”, vagy „adminisztrálunk”, vallják Jómagam hagyománytisztelő alkatiévén, az elmúlt 40 év alatt mindkét fogalommal megbirkóztam, sze­rettem dolgozni, de az eredmények írásbeli rögzítését is megpróbáltam megvalósítani. Ez iszonyatosan sok időt igényelt, de nekem soha nem jelentett munkát, ha­nem szórakozást hobbit A paksi középiskola háború után 1945-ben alakult meg, lassan elérkezik az 50 éves évfordulója. Ha azt akarjuk, hogy egy iskolának hagyománya, „légköre” legyen, akkor azt ki kell alakí­tani. Úgy gondoltam, e könyv elkészítése egy lánc­szem, egy lehetőség ebben a folyamatban. Emellett emléket szeretnék állítani annak a majd ezer volt diáksportolónak, akiknek sporttevékenysége és kiváló sporteredményei hozzájárultak az iskola hírnevének növeléséhez. A majdani diákoknak pedig követendő példával szolgáljon az iskolához, a sportkörhöz való kötődés egyik lehetőségeként A sporttörténet teljes részletességgel dolgozza fel az 1945-től 1988-ig terjedő időszakot tanévek szerinti bontásban Megismerhetjük, hogyan lett a kezdetből (a semmiből) pár év alatt virágzó és eredményes sport­élet az akkori Kereskedelmi Középiskolában, majd különböző elnevezések befejeztével a végleges mai nevű Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban. Kiknek a ne­véhez fűződik a példamutató sportköri vezetés és az eredményes versenysport? Ha figyelmesen végigolvassuk az oldalakat, megál­lapíthatjuk, hogy az eredményes munka egyik alapfel­tétele a vezetőség és a résztvevő sportolók példamuta­tó együttműködése, továbbá a versenysportolóknak az iskolához való kötődése, az iskoláért való munkál­kodás, de mondhatjuk úgy is: az iskolai közösségért való tenniakarás. Ez jellemezte több évtizeden át a sportköri vezetők és versenyzők tevékenységét Egyféle „rangot” jelen­tett sportvezetőnek lenni - hiszen csak a tanulásban, példás magatartásban, sportszeretetben élenjárók ke­rülhettek ebbe a pozícióba. Dicsőséget jelentett az is­kola válogatott csapataiba kerülés és ezért sokan ver­sengtek egymással. Ezen elveknek a gyakorlati mun­kában való folyamatos alkalmazása tette sikeressé a sportkör első évtizedeinek időszakát Azokban az időkben bizonyos anyagi támogatáson kívül (Paksi Kinizsi SK) a gyakorlati sportban mindent az iskola sportkörének kellett megoldani. Itt tanultak kosarazni, atlétizálni, tornászni, asztaliteniszezni a diá­kok és kizárólag az iskolai jó vagy rossz sportmunkára alapozhattuk a különböző versenyeken elért sikereket vagy kudarcokat Sportkörünk országos viszonylatban is sok terüle­ten élenjárta szervezési és gyakorlati sportmunkában. Az „Iskola Legjobb Sportolója” versenyt az SK elnök­ség már az 1948-as évben kiírta, ezzel jó 20 évvel meg­előzte az országos kiírást A „Jó tanuló - Jó sportoló” címet először az 1955-ös évben értékeltük, amikor er­ről még nem is hallott az országos közvélemény. Az osztályok közötti csapatbajnokságok és egyéni iskola­bajnokságok atlétika, kosárlabda, asztalitenisz, sakk sportágakban az 1948-49-es tanév óta rendszeresen megrendezésre kerültek. Ugyancsak egyedülálló rendezvénysorozatunk a 10-20- 25-30-35-40 éves sporttalálkozókmegren­­dezése. Ezek általában 2—300 végzett versenysporto­lónk részvételével zajlanak nagy-nagy sikerrel. Ezek­nek szervezését és rendezését kisebb-nagyobb segít­séggel magam végzem. Ezen rendezvényünkkel elér­tük, hogy sok-sok régi diáksportolónk tartja meg a kap­csolatot a sporton keresztül az „alma materrel’. Sportkörünk jellegzetességeihez tartoznak az „Él­sportolói tablók”. Ezekre azok a végzett sportolók fényképei és eredményei kerülnek, akiket 4 éves isko­lai sportvezetői és versenysportolói tevékenységük alapján a vezetőség érdemesnek ítél. Régebben „arany”, „ezüst’, „bronz” fokozatok szerepeltek, de az újabb tablókon már nem szerepelnek a megkülönböz­tetések Eddig kb. 400 sportoló képeit és eredményeit lehet megtekinteni a négy szép kivitelezésű tablón. Sportkörünkvezetősége és jómagam - minttestne­­velő tanár - már az alapítás évében teljesen egyetértet­tünk a tömegsport fontosságának megítélésében és ezt az elvünket a négy évtized alatt igyekeztünk folya­matosan megvalósítani, s amint a tanévek sporttörté­neteit olvassuk ezt sikerref tettük Rengeteg versenyt rendeztünk 50-100-150 résztvevővel a különböző sportágakban és mindig arra törekedtünk hogy ne csak a tehetségesekkel foglalkozzunk hanem a kez­dőknek a gyengébbeknek is biztosítsunk sikerél­ményt így kerültek kiírásra a kezdők versenyei, a B csapatok mérkőzéssorozatai, a kizárásos versenyek a vigaszdíjak Itt a hasonló képzettségű és képességű diákok versenyezhettek egymással. Mindezek mellett szinte természetesnek tűnhet hogya sportkörben soha nem volt „sztárkultusz”. Annak ellené­re, hogy számos országos szintű sportolónk szerepelt az elmúlt időszakban, de „élsportolóink” mindig példásan beilleszkedtek az iskolai és sportköri közösségekbe és in­kább jó tanulásukkal példás magatartásukkal, segítő­készségükkel tűntek ki. Persze jómagam és az elnökség mindenkor éberen ügyelt ezen elvek betartására, nem­egyszer a fegyelmezési eszközök igénybe vételével is. Sportkapcsolataink kiépítésétmár korán megkezdtük Kalocsával, Pusztaszabolccsal, a budapesti Testnevelési Főiskolával, Tolnával találkoztak kosarasaink számos al­kalommal, focicsapatunk a helyi és a környéki falvak együtteseivel játszotta mérkőzéseit Az 1961-64-es évek­ben a kecskeméti Katona József Gimnáziummal, az 1979-84-es időszakban a gyönki gimnáziummal tartot­tunk rendszeres sportkapcsolatot oda-visszavágó alapom Ezeken a versenyeken, baráti találkozókon rengeteg él­ménnyel gazdagodtaksportolóink sok-sok érdekes „szto­ri” részesei voltak melyekről az adott helyen könyvem­ben is megemlékezem. Megemlítem sportkörünk egyik 1974. évi újítását az „Iskolai sportnap” beindítását Az írásbeli szünnapok egyi­kén rendeztük meg ezt a versenyt Alapelvünk ez volt elö­­remeghatározottsportágakban (labdarúgás, kosárlabda, atlétika, céllövészet stb.) versenyeztek az osztályok tanulói egyéni és csapatszámokban Előre kidolgozott pontver­seny alapján történt az értékelés. A három legtöbb pontot elérő osztály egy-egy serleget kapott vándordíjként egy­éves időtartamig. Ezeken a rendezvényeken az iskola minden tanulója részt veri, a felmentettek az adminisztrá­ciós munkát végezték Rendkívül kedvelt versenynappá vált ez a sorozat és az osztályközösségek kialakításához és erősítéséhez is nagyban hozzájárult Talán nem hat szerénytelenségnek ha pár szóban megemlítem a sportkör jutalmazási rendszerét Mikor az új iskolaépületbe költöztünk1964ben, a megjavult körül­mények következményeként a verseny és tömegsport még nagyobb lendületetvett és anyagi lehetőségeinkis ja­vultak A vezetőség elhatározta, hogy a legjobbak díjazá­sáról gondoskodik Minttanár elnök vállaltam, hogy abu­­dapesti pénzverdét megkeresem és az „Iskola legjobb sportolója”-verseny első három lány és fiú helyezettjének arany-, ezüst-, bronzplakettet rendelek dísztokkal. Sikerült is ezt lebonyolítani és több évtizeden át kapták meg az ar­ra érdemesek a szép versenydíjat Ennek a versenynek helyezési sorrendjét az év elején összeállított összetett pontverseny alapján alakítottuk ki. A meghatározott szá­mú és szintű versenyeken elértpontok összege adta a vég­eredményt A kiírásban - azokban az években 15-20 ver­senyt rendezett sportkörünk-főleg iskolai versenyek sze­repeltek de a minőségi eredményeket is pontoztuk, to­vábbá elsőrangú követelmény volt a sportszerűség, pél­dás magatartás és legalább a közepes tanulmányi ered­mény. Aki ellen az elnökség fegyelmit indított, elvesztette addig szerzett pontjait így csak az tudott élre kerülnf aki mindhárom követelménynek jól vagy még jobban meg­felelt Ezzel az értékelési formával elértük, hogy aki itt csúcsra került valóbana sportkör és az iskola legjobb, pél­damutató tanulójaként szerepelhetett Egyébként 1948- tól fényképes tablókon megtalálhatjuk a mindenkori leány és fiú győztes fényképes emlékét A könyv vége felé különböző statisztikai adatokat ösz­­szegeztem: a 40 év egyéni és csapatbajnokainak név sze­rinti felsorolása atlétika, torna, asztalitenisz, sakk, kosár­labda sportágakban, az atlétikai iskolacsúcsok1948-ban és 1988-baa Az országos bajnokságokon érmes helye­zést elért sportolók neve és eredménye. Hányán választották volt sportolóink közül a testneve­lői pályát? És végül több élenjáró sportvezetőnk és versenyzőnk fejti ki véleményét hajdani 4 éves diáksportélményeiről, a sportkör működéséről. Sajnos az utolsó évtized szereplőit nem lehetett„szóra bírni”, így a legfiatalabbak véleményét nem ismerhetjük meg. Az ..író:" zárszóban igyekeztem felvázolni, kik és ho­gyan tudtuk elérni a felsorolt szép eredményeket? Továb­­bá az esetleges „kétkedők” meggyőzésére közöltem, hogy a könyvben szereplő eredmények legnagyobb ré­szének eredeti dokumentumai az iskolai sportkör irattárá­ban jelenleg is megtalálhatók A könyv megjelenése után a megyei és helyi sajtóban értesítjük az érdeklődőket hogy hol vehetikmeg az egyes példányokat SZENTESI ALAJOS Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország című napilap 1992. március 25-től folytatásokban közli a moszkvai Központi Levéltárból folyamatosan érkező névsort, amely a háború alatt és után hadifogolyként GULAG-börtönökben, kényszermunka-táborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartal­mazza, összesen mintegy 30 ezer nevet E névsor alapján közöljük ezután folytatásban a Paksról és Paks kör­nyékéről elvittek nevét és meglevő adatait A névsor többször indul elölről és sok név mellett semmilyen adat nem szerepel, ezért aki bővebbet sze­retne tudni, keresse a művelődési központ könyvtárában az Új Magyaror­szágot! Aki a nevekben rokonát hozzátartozóját véli felfedezni, forduljon a la­kóhelye szerinti megyei Vöröskereszt szervezethez további felvilágosítá­sért A rövidítések: hdf = hadifogoly; km = kényszermunka-tábor, málenkij robot Név Szül. év, hely, lakhely Rangja Elhunyt Fogság jellege Ament József 1903. Gerjen ? 1946.10.21. km Almann István 1918. Dunakömlőd tizedes 1945. 03.18. hdf Balázs Kálmán 1909. Dunaföldvár altiszt 1945. 11.16. hdf Bannocki Ferenc 1915. Dunaföldvár ? 1946. 03.14. hdf Bise Sándor 1910. Gerjen szakaszvez. 1943. 05. 27. hdf Bischüner Ferenc 1926. Németkér honv. 1945.12. 26. hdf Baranya Mihály 1901. Bölcske honv. 1943. 08. 26. hdf Boros József 1922. Bikács? őrvez. 1947. 05. 14. hdf Braun Mihály 1900. Györköny 1900. Dunaföldvár honv. 1943. 05. 16. hdf Breim János honv. 1943. 05.15. hdf Barát István 1906. Dunaföldvár honv. 1945.10.15. hdf B. Tót (Bétes?) István 1921. Paks honv. ^ 1947. 02. 20. hdf Bozsó István 1912. Bölcske ? 1945. 01. 01. hdf

Next

/
Thumbnails
Contents