Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-06 / 10. szám
1992. május 6. 3 PAKSI HÍRNÖK PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet a paksi Deák Ferenc Általános Iskola (7030 Paks, Tolnai u. 19.) igazgatói állásának és a IV. Számú Óvoda (Paks, Tolnai út 10.) vezetői állásának betöltésére. Az állások betöltésének feltételei:- iskolaigazgató: felsőfokú iskolai pedagógus szakképzettség,- óvodavezető: felsőfokú óvónőképzői végzettség,- legalább 5 éves szakmai gyakorlat,- az óvodavezető egyben ellátja a városi óvodák irányítását is. A pályázat tartalmazza:- az önéletrajzot,- a pályázó szakmai életrajzát,- az intézmény vezetésére vonatkozó programját és szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseit Bérezés megegyezés szerint A pályázatokat 1992. május 31-ig kell benyújtani dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz. Polgármesteri Hivatal, Paks, Dózsa Gy. u. 55-61., telefon: 75-A PAKSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁLLALKOZÁSI CSOPORTJA magántulajdonú ingatlanok közvetítése keretében vásárlásra ajánl: • Pakson lakásokat a régi városrészben és a lakótelepen, • Szekszáron lakásokat, • Bölcskén, Pusztahencsén, Dunaföldváron családi házakat • Pakson bontásra érett öreg házakat (A paksi lakásoknál egyes esetekben cseremegoldás is lehetséges.) Vállalkozóknak ajánljuk megvételre a • nagydorogi Piroska éttermet és panziót Érdeklődni lehet a Városháza 203. sz. irodahelyiségében. * * * KÖZLEMÉNY Tisztelt Állampolgár! A Paksi Atomerőmű Rt reaktorblokkjai 1982 óta biztonságosan működnek. A polgári védelem egyik alapvető feladata, hogy veszély esetén (pl. nukleáris üzemzavar) a lakosság megbízható riasztását végre tudja hajtani. Ebből a célból 1988-ban kiépült Paks 30 km-es körzetében - a meglévő szirénákra - egy hangfrekvenciás körvezérlésű rendszer, amelynek üzemi próbája eddig nem valósult meg. Természetesen ahhoz, hogy mindenkor megbízhatóan számíthassunk a technikai eszközök működőképességére és ezáltal biztonságunkra is, időnként a rendszer üzemeltetési próbáját végre kell hajtani. Erre az üzempróbára a helyi önkormányzatok kérésére és egyetértésével 1992. május 6-án 13.00 órakor kerül sor. Ezúton tájékoztatom a lakosságot, hogy a szirénák megszólalása csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem igényel. 1992. május 6-án 13.00 órakor először a KATASZTRÓFA RIADÓ jele (két perces, periodikusan változó magasságú hang) fog megszólalni, majd ezt követően 13.10-kor a RIADÓ ELMÚLT (kétszer félperces, közben fél perc szünettel megismételt, állandó magasságú hang) jelzés lesz hallható. Kérem a Tisztelt Lakosság megértését, mivel a szirénák egyidejű próbája elengedhetetlenül szükséges biztonságunk érdekében. DR BŐGNER MIKLÓS c. államtitkár 6. számú régió köztársasági megbízott ,ßronzos évjárat” A városi borverseny eredményhirdetését április 24-én tartották. Napközben a beadott ötvenhárom fehér bormintát a Horváth József kertészmérnök vezetésével alakult bizottság bírálta, a harminchat vöröset értékelő bizottságnak Vesztergombi Ferenc, az ALISCAVIN termelési igazgatója volt az elnöke. Ifjú Keller János kertészmérnök, a városi kertbarátkör elnöke, a borverseny egyik szakmai szervezője a fehérborokat értékelve elmondta: „Örülök, hogy ennyi új fajtával jelentkeztek a bírálatra a termelők. Tizenkét éve veszek részt borbírálatokban, eleinte szinte csak kétfajtával, a vegyesfehérrel és az Olaszrizlinggel találkoztunk. Örvendetes, hogy Pakson is kezdenek elterjedni a minőségi fajták: a Zenit, a Rajnai rizling, a Pinot blanc, a Chardonnay, a Királyleányka, a Cserszegi fűszeres stb. Ezt mondhatom a vörösborokra is: korábban a vegyesvörösek domináltak a városi borbírálatokon, mostanában kezd teret hódítani a Kékfrankos, a Cabernet, a Merlot A tavalyi enyhe tél, a sok nyári csapadék következtében nagy volt ugyan a szőlőtermés, de a borok minősége - elsősorban a hőhiány miatt - elmaradt a megszokottól. Míg a ’91-es „ezüstérmes” évjárat volt, az ideit „bronzosnak” nevezhetjük.” A fehérborok termelői közül arany minősítést kapott: Metzker József (Rizlingszilváni), a Dunamenti Mgtsz (Chardonnay), Németh Attila (Királyleányka), Bach János (Rajnai rizling) fajtájú bora. Az „ezüstösek”: Teli János (Vegyesfehér és Chardonnay), Takács János (Vegyesfehér), Mészáros Jánosné, Kovács János, Mittler József, Tímár Ferenc (Rizlingszilváni), Somogyi Géza (Olaszrizling), a Dunamenti Mgtsz. (Olaszrizling és Cserszegi fűszeres), Nyirádi József (Lakhegyi mézes), Schwarcz József (Zöld veltelini), a Szőlőtermelő kft (Pinot blanc), HoÓs László (Piros tramini). A bírálóbizottság 14 mintát bronz minőségűre értékelt ugyanannyi minta gazdája kapott oklevelet A zsűri hét borban talált súlyosabb hibát ennek következtében ezeket a mintákat nem tudta értékelni. A vörösborok közül egyetlen termelő borát tartotta aranyminőségűnek a bírálóbizottság: Kovács János Kék zweigeltjét (A Kovács Jánossal készített interjút lapunk következő számában olvashatják. A szerk.) Ezüst minősítést kapott: Hesz Ádám (Vegyesvörös), Kiss Miklós, Leithal János (Kék zweigelt), Kitanics Géza (Kékfrankos), Teli János, dr. Kiss János (Merlot), Farkasfalvi János (Cabernet). Tizennyolc minta kapott bronz minősítést tíz termelőnek oklevelet nyújthatott át dr. Blazsek Balázs jegyző. Annak érdekében, hogy ugyanilyen alapanyagból jobb bort lehessen jövőre előállítani, ifjú Keller János felhívta a figyelmet a borkezelési hibákra: volt aki nem kénezte a borát későn fejtette vagy „darabban” tartotta, a borban illósav (ecetesedés), vagy kénhidrogén („záptojás-szag”) képződött „Ne féljünk a kéntől!” - mondta a szakember, majd azt javasolta: a fejtéseket a borok letisztulása után nyomban el kell végezni. Nem lévén bortermelő, az eredményhirdetés után megkérdeztem: mi az a „darabíz”? „Ez akkor keletezik - válaszolt a kertbarátkör elnöke -, ha a bort melegebb helyen, tartósan félig - vagy addig se - telt hordóban, alacsony kénszinten tartják. Mi az ellenszere? A bor időbeni lefejtése, megfelelő kénezése és az, hogy a hordó lehetőleg tele legyen. A kénhidrogén akkor alakul ki - népszerűbb nevén a „záptojás-szag” ha a bort rosszul kénezik vagy erjedő bort kéneznek, esetleg a hordót nem csöpögtetik ki. Javaslatom: a ként mindig felülről kell meggyújtani, mert így lassabban ég és kisebb a csöpögési veszély. Ez a bőrbetegség könnyen gyógyítható: levegős fejtéssel és a fejtés után a bort 1-1,5 dkg/hektoliter porkénnel (biszulfid) kell kezelni.” Ifjú Keller János elmondta a borbírálat alapszabályait is: a borokat négy szempont alapján bírálják. Megnézik a színét A fehérbornak például halvány sárgászöldnek vagy zöldesfehérnek kell lennie; a rózsaszín, pirosas beütés már színhibának számít. Vizsgálják a bor tisztaságát is, nincsenek-e benne lebegő anyagok, nem homályos, esetleg opálos-e? A következő tulajdonság, amely jellemzi a bor minőségét: az illat A bíráló megállapítja, hogy ez tiszta, egészséges és fajtára jellemző-e. A színre, a tisztaságra 0-2, az illatra 0-4 pont adható, az ízre, a zamatra, az összbenyomásra pedig 0-12. így 14-16 pontig oklevelet, 16-17,5-ig bronz, 17,51-18,5-ig ezüst 18,51-20 pontig arany minősítést lehet kapni. Az eredményhirdetés után megkóstolták egymás borát a termelők és közben elbeszélgettek. 3- i-
