Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-04-22 / 9. szám
1992. április 22. 7 PAKSI HÍRNÖK Most valamit arról, hogy milyen is ez az arany? Az a mosott vagy szebbik nevén sárarany, ami a Dunából, Murából vagy a Drávából mosással nyerhető ki, nem bányaarany, nem aranyérc, hanem szinte 100%-os finomságú nemesfém. Tehát nem véletlenül, vagy „tudatlanságukból eredeztethetően” tartották az aranyászok a legtisztább aranynak! Meghatározhatóan 22-23 karátos (nagyjából ilyennel dolgoznak a fogászok!), azaz 930-950 ezrelékes finomságú. Mit jelent ez a finomság? Ezer egységet alapul véve, abból 930-950 a színarany, a fennmaradó 50, illetve 70 részecske pedig többségében ezüst tehát szintén nemesfém. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az erdélyi mosott aranyban nagyjából negyedrésznyi ezüst van, tehát az „csak” 18 karátos, azaz 750-es finomságú. Erről a különbségről már az Erdélybe aranyért járó föníciai, majd görög kereskedők, később pedig a Dáciát leigázó rómaiak is tudtak, s az ilyen „gyengébb” aranyat „fehér aranyat’ elektronnak vagy elektrumnak nevezték, halványabb színe és nagyobb ezüsttartalma miatt A Duna, Mura és Dráva aranya nagyjából egyforma finomságú, s felvásárlási áruk mégis gyakorta különbözött A Dráva aranyáért hosszú-hosszú ideig azért fizették a legmagasabb árat (Mária Terézia uralkodásának végéig), mert az az országban mosott legtisztább arany volt Igazolja ezt a „nagy pátenslevélben” történő utalás is a különböző folyóvizek fövenyéből mosott arany - egymástól eltérő - felvásárlási árára. Ez azonban ne tévesszen meg senkit! Ugyanis nem a Dráva aranya volt tisztább a Dunáénál, hanem a drávai aranyászok mosó és tisztító eljárása volt tökéletesebb a dunai aranyászokénál. Amikor Mária Terézia - erőszakos beavatkozásával - idegeneket telepített a Dráva mellé, s a bennszülött aranyászok onnét elvándoroltak, akkor a dunai aranyért fizették a legmagasabb árat A sárarany elnevezés eredetére két magyarázat is ismeretes. Az első szerint a sárga és az arany szó összetoldásából született, de ez a magyarázat legfeljebb valami fontoskodó szobatudósé lehet. A második - és nagyjából helytálló - magyarázat szerint, egyszerűen azért lett sárarany, mert a felületes megfigyelő szerint „sárból” mosták... Azért írtam, hogy ez a magyarázat csak nagyjából helytálló, mert az elnevezés ugyan biztosan így született, de az említett folyók magyarországi szakaszára egyáltalán nem, vagy csak elenyészően kis részben érvényes. Ugyanis az ezeken a folyamszakaszokon dolgozó aranyászok nem iszapból, nem sárból, hanem szép tiszta kavicsból és homokból mosták az aranyat! Mosás közben igencsak óvakodtak a sártól, iszaptól, s főként az agyagtól, mert ezek mindegyike nagyon megnehezítheti az aranyszemcsék kinyerését Erről különben majd a munkafolyamat magyarázata közben bővebben is írok. Szerencsére, mindhárom folyó „pártfogásába vette” ezeket az aranyászokat mert máshová rakta (és rakja!) le a sarat iszapot mint az aranyfövenyt tehát az aranyat tartalmazó kavicsos homokot KÉPEK AZ ÜNNEPRŐL Felvételeink a március 15-i megemlékezésen készültek.
