Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-05-08 / 6. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1991. május 8. Beszélgetés Ordas Ivánnal A kis szekszárdi lakás hangulata szinte árasztja az irodalmat- Mi a véleménye arról, hogy irodalmi, művészeti beszűkülés tapasztalható? Nincs a megyének arculata.- Mihez viszonyítja a beszűkülést? Különösebb irodalmi élet 1969 óta - mióta itt élek - Szekszárdon nem is volt. Bár Illyés Gyula szavaival „Minden azt kínálná, hogy Tolna megye kulturális centrum legyen... T olna megye jó volt pályakezdésre egy Vas Gerebennek, vagy éppen Vörösmartynak, a koncertezésre Liszt Ferencnek...” A régmúlthoz képest nincs előrelépés, különösebb fejlődés. De azért hadd említsem a Csányi László szerkesztette Dunatájat. A tudományos és művészeti szemlét számonként, ha jól tudom 1000 példányban nyomtatják. Ebből kb. 200 pld. elfogy, a többi az elfekvő készletet szaporítja. És azért idetartozik a Tolnai Népújság és elődje, ahol dolgoztam, és ahova még most is írok. Szombatonként megjelenik két, ún. irodalmi, művészeti belső oldal. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az emberek többsége nem olvas könyvet, de újságot igen. Ha az újságban talál egy verset, egy tárcát, valamit, ami elüt a mindennapitól, akkor az nem akármi! Egy év alatt 52x2 oldal jelenik meg, most már 35 ezer példányban, ami öszszességében is jelentős. Vagy itt van a Közvélemény, a Jámbor Pál Társaság lapja. Végre valakinek eszébe jutott, hogy van a településnek múltja is. Régen egy városnak játszi könnyedséggel volt több lapja is. A ’30-as évekhez viszonyítva itt is hanyatlás van. A Dátum ugye megbukott, pedig nem volt egy rossz szándékú lap, de úgy látszik a Tolnai Népújságot nem lehet a nyeregből kiütni. Ma sok laikus is lapot csinál, akik ugyan jó szándékkal szerkesztenek, ám az újságírás mesterség. Nekem van egy közhelyem: az újságírás életforma, hivatás, elmeállapot, de az se baj, ha valaki érti a mesterségét. Csányi László és én írószövetségi tagok vagyunk. Rajtunk kívül még két író van a megyében, de őket nem ismerem. Különben nem járok fel az írószövetségbe, nem szeretem, ha az írók egymást nézik. Az írók nézzék az íróasztalukat és írjanak. Egyszóval, hogy valami különösebb irodalmi élet volna? Az nincs.- És a zenei élet?- A zeneművészethez nem nagyon értek, de itt van Szekszárdon a Művészetek Háza, ahol kiemelkedő zenei események zajlanak.- Látta már a paksi Szentlélek-templomot, melyet Makovecz Imre tervezett?- Igen. Gyönyörű. Tisztelem Makovecz Imrét.- A Szentlélek-templom most kapott orgonát is. Azt szeretnék, ha nem csak az egyházat szolgálná, hanem fontos zenei eseményeknek is helyet adna.- Nagyon okosan teszik. A zenei életnek itt hagyományai vannak Ismeri a szekszárdi újvárosi templomot? Liszt Ferenc odajárt orgonáira. Emléktábla is van a templomban, és nem véletlenül rendeznek karácsonyi koncerteket.- Említene néhány kulturális centrumot a megyében?- Kiemelkedően sokat tesz a simontornyai „várúrnő”, aki most a felújítás alatt álló ozorai vár „úrnője” is lesz. Vagy dr. Balipap Ferenc. A decsi hagyományőrző tánccsoport tüneményes. De említhetném a Paksi Városi Könyvtárat, Herczeg Ágit Ágit még tanító néni korából ismerem, aztán könyvtáros lett. Ágnes egy mesebeli könyvtáros. De mondhatnám akár a Tolna Megyei Könyvtárat - Elekes Eduárdnét. Visszatérve a fent említett nevekre: vannak megszállott emberek és amíg ők vannak addig a körülöttük lévő művészetek is élnek- Mi a véleménye arról, hogy új szemlélet van kialakulóban az atomerőmű és a társadalom viszonyáról.- Fontos szerepet kapott a tájékoztatás. A szerkesztőséget több éve meghívták az erőmű építkezéséhez. Még csupán gödrök voltak ott. Én nem mentem el, gödröt máshol is láthatok Azóta nem hívtak De az erőmű azért sokat adott Paksnak enélkül hol lenne Paks? A lakótelep, a művelődési központ az ESZI és a főiskola!? Jelentős a Paksra telepített műszaki és ipari kultúra kisugárzása is a környező településekre. Hazafi József megírta a Csikócsapat című riportkönyvét. Ettől különb nincs. Ez egy nagy vállalkozás volt, Hazafi József az első pillanattól kezdve a helyszínen tartózkodott. A fotókat a könyvhöz Gottvald Károly készítette. Pakson elképzelés van arról, hogy kiállítást kellene rendezni az atomerőműről. Gottvald kollégámnak kismillió fényképe van Paksról. Nagyon jó képeket készített, ez tulajdonképpen egy fényképekbe foglalt helytörténet. Indítsák el!- Néhány szót, ha mondana Paks idegenforgalmáról!- Paksnak nincs idegenforgalmi hagyománya. Miért is lett volna. Mitől? Régen volt az Erzsébet Szálló - mára az sincs. A magánvéleményem, ha nem úgy csinálnák az idegenforgalmat, hogy összecsődítenek egy buszra való idegent, s megtömik őket csípős halászlével - amitől csurog róluk a víz -, hanem kisebb csoportokat szerveznének, és ha még szálláslehetőség is lenne, az átmenő idegenforgalmat egy napra talán meg lehetne állítani. Ám ha valaki elkezdene most Pakson üdülni, azt én csodálnám. Erre Dunaföldváron nagyobb lehetőség van. Vagy Dunakömlődön, a kömlődi csárda fele, ott volt Vak Bottyán vára. Fő sáncai máig is látszanak. Tudtommal ott folynak a lussoniumi ásatások is. És ott van a Paksi Közlekedési Múzeum, ami egészen kiemelkedő. Műszaki bázis van Pakson és a műszaki érdeklődésű embert ne érdekelné a vasúttörténelem? És a gyerekeket? Hiszen egész Tolna megyében, Gunaras és Fadd-Dombori kivételével csak megállító idegenforgalom van. Miért ne lehetne eggyel több. Elvégre a simontornyai várat is csak egyszer szép megnézni. Egy Rajna, vagy Loire menti vendég nem fog hőemelkedést kapni, ha látja a simontornyai várat.- Várak! Említene néhány szót a legújabb várrestaurálásról?- Igen. Ozora gyönyörű lesz ha elkészül. Én már az első pillanatban írtam róla. Az nem is vár, hanem várkastély. S Ozora összeköthető Simontornyával, a Sió-csatornán pedig Siófokkal. A Siotour régi vezetőjének volt egy remek ötlete, hogyan lehetne a balatoni idegenforgalmat a megyébe hozni. Siófokról kellene motorcsónakkal a vendégeket lehozni Simontornyára, onnan pedig busszal Ozorára, majd vissza szintén motorcsónakkal Siófokra.- Tanulmányi kirándulások, amelyek a nemzeti öntudatra és a hazafiságra való nevelés nagyhatású eszközei.- Tolna megye gazdag a haladó hagyományokban. A tolnai táj és az itt élő nép hatott a hazai művészeti élet olyan kiemelkedő nagyságaira - csak néhányat említve -, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Babits Mihály, Illyés Gyula, Beszédes József, Magyar László, Wosinsky Mór.- folytatjuk -Eördögh Gabriella RÓNAKY ESZTER Erkel Szózatára „Hazádnak rendületlenül" - zakatol bennem tör-zúz tombol kegyetlenül e hatalmasság! - a hangok furcsa kavargása „Légy híve" kemény konok komor barna vörös fekete ropog recseg ágak törnek tüzek gyúlnak már hallom harsonáját a Pokolnak bennem ég el a világ nyirkos verejték vacog testemen lázasan imádkozom: kell. hogy így legyen bölcső és sír hullámzó mezőn kőkemény kopjafák majd a forgás végén tátongó szakadék szélén bizton-állva kel! lenéznünk a sírba tudni, keresztünkre majd ez lesz írva: .Áldjon vagy verjen sors keze. Itt élned, halnod kell."
