Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-05-08 / 6. szám
Paksi Hírnök KÖZÉLETI FOLYÓIRAT 1991. május 8.________________________ÁRA: 11,20 Ft_________________________IIL évf. 6. szám A természetes szépséget szeretem A DIOR stúdió háziasszonya a divatbemutatón Czuczor Kinga volt A divatbemutató után beszélgettünk. P. H.: - Mit érzett, amikor kihirdették, hogy Ön lett Miss Magyarország? C. K.: - Rendkívül boldog voltam. Kicsit mesébe illőnek éreztem az egészet De valóság volt P. H.: - Milyen változást hozott az életében, hogy szépségkirálynővé választották? C. K.: - Mozgalmasabb lett természetesen az életem, reprezentatív személyként kell külföldön is Magyarországot képviselnem. Színészekkel, énekesekkel tudtam megismerkedni. Tágult az érdeklődési köröm. Most ezen a fellépésen sikerült megismerkednem Pierottal, úgy érzem jó zenét játszik. P. H.: - Kinga, mit vár a jövőtől? C. K.: - Szeretnék később közéleti emberként is tenni az emberekért Az ELTE bölcsészkarára járok, német-orosz szakra. A tanulmányaim tovább folytatom, jelenlegi pályámon is hasznát veszem a nyelvtudásomnak. A fentieken kívül kicsit beszélek angolul és olaszul is. Jó lenne minél több országba eljutnom, sok emberrel megismerkedni, s kultúrájában gyönyörködni. P. H.: - Mi a kedvenc időtöltése? C. K.: - Szeretek zongorázni, hangversenyre járni, de sokat vagyok szabad levegőn, kerékpározok is. P. H.: - És a divat? C. K.: - A magánéletemben a farmer híve vagyok. Farmerben reggel, délben, este. P. H.: - És a smink? C. K.: - A természetes szépséget szeretem. De fellépéskor nekem is szükséges sminket használni a lámpák miatt P. H.: - Boldog? C. K: - Igen, boldog vagyok. Életemben van egy nagy O, szeretem őt a tavaszt, az embereket az életet P. H.: - Mit üzenne a mpi lányoknak, akik szeretnének olyanok lenni mint Czuczor Kinga? C. K.: - Tanuljanak, tanuljanak, nem csupán a szépség számít a nyelvtudásban való jártasság szükséges, hogy kiemelkedjünk a többiek közül. * * * A beszélgetés alatt mellettünk volt Pierot is. P. H.: — És a festett arcú Pierot? P.: - 1989. óta vagyok a zenei életben. A kiugrást 1990 szeptemberében kiadott első nagylemezem jelentette, úgy érzem zeném fogyasztható, a nagyközönség számára ez egyfajta popzene, nem tömegzene, talán valami egyéniség is van benne. P. H.: - Nekem is ez volt az érzésem, amikor a Babaház című dalát énekelte az ESZI- sportcsamokban. A megosztott város Tudvalévő, hogy az idő nagy úr. Múlása pedig gyógyírként hegeszti be a legfájóbb sebeket is; lecsöndesíti az egykor vérmes indulatokat, ártatlan közönnyé zabolázza az izzó gyűlöletet elsimítja s a feledés homályába dönti a régi viszályokat ellentéteket Ennek a kiskamaszból hirtelen (idő előtt?) felnőtté vált városnak szüksége volt az idő jótékony múlására ahhoz, hogy a felgyülemlett feszültségek végre oldódni tudjanak. Az átutazó idegen csak kívülről érzékelte a furcsa megosztottságot: látta az egykori csöndes falu szívét s a fölé magasodó modern lakótelep fehér betonkockáit Az viszont aki itt élt - bevándorlóként vagy régi paksi lakosként - nap mint nap tanúja, s egyben szenvedő alanya is lehetett a kimondott-kimondatlan ellentéteknek. A szociálpszichológia neves kutatója, Elliot Aronson szerint az előítéletnek, az ellenségeskedésnek jó termőtalaja lehet az életszínvonalbeli verseny, a vélt vagy fennálló gazdasági előny, s a kisebbség léte egyaránt Érdekek és életterek ütköztek egymásba, amikor egy zárt közösségnek akarva-akaratlan osztoznia kellett egy önmagán belül sem egységes, életmódban és személyes kapcsolatokban egyaránt idegen bevándorló réteggel. (Folytatás a 2. oldalon.) A következő szám tartalmából: A „harmadik” jobbágyság Magyarországon Ismét a tüzépről Téglagyári riportunk Mit kell tudni az asztrológiáról? Beszélgetés Mádi Magdolnával Elsőáldozók
