Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-01-17 / 1. szám
A tudós felelőssége Beszélgetés Teller Edéről Rósa Géza Kisebbfajta szenzációként hatott a hír: Teller Ede hazalátogatott és megtekintette a paksi atomerőművet is. A látogatás előkészítésének egyik szervezője Rósa Géza volt, a PAV Tájékoztatási Irodájának vezetője. Ők Svájcban beszélgettek Teller professzorral és én ennek a beszélgetésnek néhány részletére voltam kíváncsi.- Géza! Hogyan vélekedett a professzor úr a tudós hitvallásáról?- Neki az a hitvallása, hogy a tudósnak három fő feladata van: a megértés és megismerés, az alkalmazás és végül a magyarázás. Ennek illusztrálására a következő példát mondta el: Tételezzük fel, hogy a világ egy nagy zenekar, amelyben összehangolt folyamatok játszódnak le. Képzeljük el azt, hogy a karmester az Úristen. (Bár megjegyezte, hogy ő nem vallásos). Ebben a zenekarban mi a tudós feladata? A tudós az, aki megpróbál a kottába beleolvasni. Minél többet megért a kottából, annál jobban megismeri az egészet. Tehát nem ő - mármint a tudós - írja a kottát és nem is ő vezényel. Teller professzor azt mondja, hogy a természetet meg kell ismerni és az ismeretet az emberiség hasznára fordítani, nem pedig a természet kárára. Vagyis a felismert természeti törvényeket az ember számára előnyös módon alkalmazni kell tudni. Végül a tudós feladata az ismereteket, a működő rendszereket magyarázni. Ő elsősorban a politikusoknak szeretne magyarázni, hogy a dolgok megértése után hozzák meg a döntéseiket.- Az atombomba bevetésével kapcsolatban milyen állásponton van a professzor úr?- Elmondta, hogy még ma is foglalkoztatja az a kérdés: miért vetette be Amerika az atombombát Japán ellen. Az ő teóriája a következő: 1945 nyarán már jelezték a meteorológusok az amerikai elnöknek, hogy Európára nagyon hideg tél közeleg. Mivel a háború csak Európában fejeződött be és Ázsiában nem, ezért az ázsiai hadszíntér leköti Amerika gazdasági erejét. Ez azt jelentette volna, hogy a romokban heverő és éhínségben szenvedő Európát nem tudta volna Amerika gazdaságilag segíteni. Ennek az lett volna a következménye, hogy forradalom tör ki Európában és a kommunisták kezére kerül Európa. Tehát Amerika nem attól tartott, hogy a Szovjetunió ázsiai térnyerése fokozódik, hanem az európai térnyerésétől tartott, ezért az elnök mindenképpen gyors fegyverletételre akarta bírni Japánt.- 1945-ben azt vallotta Teller professzor, hogy a tudós ne döntsön, az a politikusok dolga. Ezért nem írta alá az atombomba bevetése ellen tiltakozó levelet Ma is ez a professzor álláspontja?- Ma más a véleménye. Természetesen azért, mert ismertté vált a Japánok 1945-ös viselkedése. Ehhez tudni kell, hogy hat emberből állt az a testület, amely hivatott volt dönteni: folytassák-e a háborút vagy ne? Három fő a folytatás mellett, három pedig a fegyverletétel mellett szavazott. Közben felrobbant az atombomba és a hatfős testület ezek után is hasonló arányban szavazott a háború kérdéséről. Tehát az atombomba nem döntötte el a nagy kérdést. Ezért vallja most azt Teller Ede, hogy nagy magasságban kellett volna a robbantást elvégezni, mert maga a látvány is hatott volna a császárra, aki végül is beleszólt a nagy kérdés eldöntésébe. Tehát egy elrettentő robbantással be lehetett volna fejezni a háborút és így meg lehetett volna menteni több mint 100000 embert. A megtörténteken már nem lehet változtatni, a tudósok és politikusok egyet tehetnek: okulnak Hirosima és Nagaszaki tragédiájából, hiszen az emberiség érdeke ezt követeli.- Köszönöm a beszélgetést. Klytus Vélekedés az új városi címertervezetről Több alkalommal számoltunk be az új városi címer tervezési stádiumairól. A képzőművészeti lektorátus által jóváhagyott két új változat közszemlére lett kitéve, több mint egy hónapon keresztül. A beérkezett szavazatok alapján az itt látható 2-es változatra voksoltak a legtöbben, a véleményt nyilvánítók 80%-a. A címerügy talán utolsó mozzanat, amikor a képviselő-testület elé kerül és a testület véglegesíti, hogy melyik legyen az új városi címer. Szakmai látogatás a PA V-nál Az Atomerőművet Üzemeltetők Világszervezete (WANO) elnöke Lord Marshall of Goring, aki korábban hosszú éveken keresztül a Brit Villamos Művek elnöke volt, 1990. december 11-én a Paksi Atomerőmű Vállalat vendége volt. Kíséretében volt Thomas Eckered, a WANO Londoni Koordinációs Iroda igazgatója. A vendégek nagy érdeklődéssel járták végig az üzemi épület fontosabb helyeit. A látogatás alkalmával rögtönzött sajtotajékoztatót is tartottak, bár Lord Marshall elmondta, hogy nem a propaganda követelményei miatt tartják ezt a sajtótájékoztatót. A szervezet nem nagyon propagálja önmagát, mert ez a szervezet kimondottan szakmai kérdésekkel foglalkozik. Egy kérdésre válaszolva, az elnök arra utalt, hogy az atomerőművek melletti legjobb propaganda: az ár. PAKSI HÍRNÖK 8 1991. JANUÁR 17.
