Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-04-10 / 4. szám

1991. április 10. 5 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Kerékpáron jártam a környéket... Inteijú Rauh Konráddal, a paksi OTP Bank volt fiókvezetőjével Rauh Konrád március 4-én ment nyugdíjba, ez alkalomból kerestem meg lakásán, hogy beszél­jen magáról; a régi évekről, a kezdetekről. R R: Pakson 1945-től 1949-ig a Kereskedelmi Szakiskolába jártam, ott tanultam meg a könyvvi­telt, a klasszikus bankismereteket a diszkontálást, a váltó ismeretét. Hosszú évekig a váltó száműz­ve volt de lám újra visszatérünk a klasszikus pénz- és hitelgazdálkodáshoz. A Rajk-perből ismert Tarisznyás Györgyi is ta­nított és dr. Németh Imre bácsi is a tanárom volt. Természetesen a hosszú OTP-beli pályafutásom alatt egyéb szakmai továbbképzéseken is állan­dóan részt vettem. Nyilván ez szükséges volt, hi­szen csak így sajátíthattam el azokat az ismerete­ket melyek egy ilyen sokrétű szolgáltatást nyújtó OTP-fiók vezetéséhez kellettek. Később, ’49-től ’52-ig a Paksi Hitelszövetkezet alkalmazottja vol­tam, s amikor ez megszűnt a Betonépítő Vállalat­nál fizikai munkát végeztem. Tulajdonképpen, amikor ’54-ben megalakult az OTP paksi járási fiókja, akkor kerültem a munkahelyemre, ahol először szervezőként dolgoztam. Eö. G.: Mi volt az ön feladata? R R: Akkor voltak a tervkölcsönök, a békeköl­csönök, a búzakötvények. Nos, ezekből a kötvé­nyekből történt az államadósság visszafizetése. Például a búzakötvények voltak a forrásai a Ma­gyarországon lévő szovjet hadsereg ellátásának. A búzakötvények visszafizetésekor a minden­kori búzaértéken túl 4% kamatot fizettünk. Az én feladatom a betétszerzés volt. Kerékpáron jártam a környéket Pusztahencsét, Madocsát, Nagydo­rogot Egyébként forrásteremtő volt a posták betét­­gyűjtése is. Az államkötvények visszafizetését ’56 után átütemezték. Itt jegyzem meg, hogy ekkor volt az esküvőnk Én ebben az időben a számviteli bo­nyolítást végeztem, békekölcsönellenőr lettem. Eö. G.: Mi jellemezte az 1957 utáni éveket? R R: Az OTP fő üzletága továbbra is az állami költségvetés részére a betétgyűjtésen keresztül a forrás biztosítása volt A békekölcsönkötvények visszaváltása után lakásépítési programok kerül­tek megvalósításra. Egy családi ház építése 70-80 ezer forintba került Hol van ez ma már! A jelenre visszatérve; én féltem az OTP-ét Má­ra elvitték a szerencsejátékokat, hiszen megala­kult a Szerencsejáték Rt. Arról nem is beszélve, hogy 1991. március l-jétől a forrásteremtő posták begyűjtése is kivált. Eö. G.: Milizen a gépesítés az OTP-nél? R R: A hőskor csóti rendszerű számológépe már elavult nevetséges. Mostanára a számviteli munkát számítógépes rögzítjük De rá kell kötni a távadat­feldolgozást is, s ez már csak telefonvonal kérdése. Eö. G.: Milizen kamatok voltak például az ’50- es években? R R: Három hónapos lekötésre 3% kamatot fizettünk. Látra szóló lekötésre pedig 2%-ot. Je­lenleg a legmagasabb kamat bruttó 33%. Eö. G.: Beszéljen egy kicsit a reklámról. R R: Az én érdemem, hogy a cégtáblára kike­rült a Bank szó. Képzelje el, egy holland turista járt a városban, kerékpárját az OTP falának tá­masztotta és átment a túloldalra a postához meg­kérdezni, hogy hol van a Bank. Hát a Bank itt van! Eö. G.: Mit jelent önnek még az OTP? R R: Mindenképpen ügyfele maradok, és örü­lök hogy visszatérünk a régi bankkonstrukciók­hoz. Váltóval kezdtem és újfent polgárjogot nyert a váltó. Sok új nincs a nap alatt. Eö. G.: Mivel tölti majd nyugdíjaséveit? R R: Nem féltem magamat. A barkácsolás ré­gi szenvedélyem, most majd kedvemre dolgozha­tok. Nyáron pedig korlátlan ideig pecázni fogok a Dunán. Különben van négy unokám is, nem sok időt hagynak. Eö. G.: Végezetül egy sztorit kérek az OTP-s múltjából. R R: Egy hölgy bejött a bankba s hozta a kétta­­lálatos szelvényét. Nos sem a kéttalálatos, sem pe­dig a háromtalálatos szelvények között nem talál­tam meg a sorszámát, mire kiderült, hogy négy ta­lálatot ért el. Nyereménye 250 000 forint volt. Eö. G.: Köszönöm a válaszait, és engedje meg, hogy nyugodt, boldog és főleg egészséges nyug­­dijaséveket kívánjak Eördögh Gabriella Interpelláljunk a parlamenthez, vagy felejtsünk el mindent? Gyér hallgatóság előtt zajlott le március 11-én a képviselő-testületi ülés. A testület 10 szavazattal 8 fő tartózkodása mellett, határozathozatal nélkül felvet­te a napirendi pontok közé az áramdíjkedvezmény­­kérelem tárgyalását A polgármester felhívta a képviselők figyelmét hogy az áramdíjkedvezmény adásáról döntési ha­táskörrel az ipari miniszter rendelkezik. A jelenlegi gazdasági körülmények azt kívánják, hogy minden kedvezményt meg kell szüntetni, ezért nem látja ér­telmét egy ilyen irányú kérelemnek. A képviselők vitájából kitűnt hogy ki az, aki kép­viseli a valós érdekeket és ki az, aki nem. László Imre: - A választások előtt nagyon so­kan jogosnak tartották az áramdíjkedvezményt Ha ezt nem lehet elintézni, akkor meg kell mondani nyíltan, hogy ezt meg se próbáljuk, félve az elutasí­tástól. Hajdú János: - Választáskor egy hajóban evez­tünk, de nem minden képviselőjelölt vette fel a vá­lasztási kampányba a mindenkire kiterjesztett áramdíjkedvezményt Pakson. Herczeg József: - Rgler József országgyűlési képviselő nyújtson be parlamenti interpellációt az áramdíjkedvezmény ügyében! Dr. Rónaky József képviselő azonnal reagált hogy a javaslat átgondolatlan, káros, veszélyes. Majd kimondta azt amit már régen ki kellett volna mondani, hogy az atomerőmű és a város, valamint a környező települések egymás közötti viszonyát rendezni kell. Fel kell hagyni minden antiszociális és demagóg magatartással. A PAV 50 millió telekhasználati dijat fizetett be az éves költségvetésbe. Mindez 1992-re megszűnik, de lesz helyette iparűzési adó. Az erőmű a sokszoro­sát fogja fizetni bármely ipari létesítmény díjának. A Paksi Atomerőmű Vállalat eddig is sokat adott a vá­rosnak, főiskolát iskolát, óvodát munkaalkalmat és számtalan csatornán keresztül anyagi támogatást De változott a politikai és a gazdasági helyzet Azt kell újragondolni, hogy a PAV továbbra is magáé­nak érzi-e vagy sem a várost Folyamatban lesz újabb erőműegység építése. A lakossággal ezt a bő­vítést el kell fogadtatni. Nem kedvezményekre van szükség, hanem olyan jövedelmekre, hogy az ál­lampolgár a szolgáltatásokat ki tudja fizetni. Dr. Rónaky József véleménye az, hogy - ne vág­juk le az aranytojást tojó tyúkot Ezért javasolta, hogy az erőmű és a város viszonyát a második félév elején, vagy a költségvetés felülvizsgálatakor tekint­se át egészében a testület és ne emeljen ki egy kér­déskört a kapcsolatból. Végül a képviselő-testület több szavazási alterna­tíva elvetése után úgy döntött, hogy Bor Imre pol­gármester megteszi a szükséges lépéseket és részle­tes információkat szerez a Kereskedelmi és Ipari Mi­nisztériumtól, a Magyar Villamos Tröszttől és az egyéb tájékoztatást adó intézményektől. Eördögh A fogyasztók megoszlása Pakson Össz. fogyasztók száma kedvezmé­nyezett a városban: 8697 2591 ebből lakótelepi: 2178 1292 kertvárosi: 6519 1299

Next

/
Thumbnails
Contents