Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-03-27 / 3. szám

Paksi Hírnök KÖZÉLETI FOLYÓIRAT 1991. március 27. ÁRA: 11,20 Ft III. évf. 3. szám Figler János képviselő parlamenti beszéde Képviselőtársaim! Országgyűlésünk első törvénye kimondja, hogy az 1956-os népfelkelés forradalom és sza­badságharc volt Ezzel a törvénnyel a nemzetünk múltját megbecsülte és jövőjének irányt szabott Minden következő törvénye erre épül, és ebből következik. Erre épült az előttünk fekvő 555. és 1292-es törvényjavaslat is. Képviselőtársaim fi­gyelmét kérve és remélve, most én is ezekről a tör­vényjavaslatokról kívánok beszélni. Az első gondolatom az, hogy nekünk nem­csak a gazdaságot hanem a jelenlegi erkölcsi rendet is a fejéről a talpára kell állítani. Hazánk­ban a XX. században, és annak második felé­ben olyan törvények születtek, olyan rendelete­ket hoztak, amelyek orcapirítóan szégyenlete­sek. Olyan szégyenfoltokat tapasztottak a törvé­nyekre, melyeket nekünk kell lemosni. Köze­lebbről: amit eddig csak suttogva hallottunk, az mára nyílt titok; a pártállam olyan rendeleteket hozott - az imént hallottuk -, melyek egyes sze­mélyeket lakás- és gépkocsi kiutalásban, kor­­kedvezményben és nagy összegű nyugdíjban részesített. Bizonyára voltak közöttük olyanok is, akik művészeti, tudományos vagy sportpá­lyájuk méltó jutalmául kapták ezt a kedvez­ményt - ezúton is tisztelgek előttük - minden ál­lam megbecsüli nagyjait -de nem tudok szaba­dulni attól a gondolattól, hogy a kedvezménye­zettek közt lehettek a mosonmagyaróvári és sal­gótarjáni „mesterlövészek”, majd a Kádár-kor­szak vérbírái, később a gazdaságunkat póker játszmában elhazárdírozó gazdasági vezetők, szélkakas politikusok, akik ki tudja mi okból, csak egy égtájat ismertek. Ez utóbbi emberek voltak a hatalom és a pénz urai, s mikor a hata­lomból kivénültek, még mindig megmaradt szá­mukra a pénz. Sokszor olyan havi nyugdíj, mint más, fél évi fizetése. Nem jól van ez így! A rend­szerváltással eljött annak az ideje, hogy ez más­képp legyen. Ez a törvényjavaslat érzésem sze­rint 9 hónapot késett. 9 hónap alatt nem egy tör­vény, egy gyermek is megszületik. Mindjárt az első törvény után el kellett volna készíteni az el­ső törvényből következő minden törvényjavas­latot. Ezt is. A Magyar Demokrata Fórum múlt heti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a ki­emelt nyugdíjak havi 25 millió Ft többletterhet jelentenek az államnak. 10 hónapja annak, hogy megalakult az új parlament, és tízszer 25 millió ugyebár az 250 millió Ft Ennyivel hizlal­tuk tovább nemzetünk tönkretevőit és hóhérait Tragikomikus helyzet Képviselőtársaim, mi, akik a választási kampány során hosszú hóna­pokat szántunk arra, hogy új korszak kezdőd­jön, bizonyára rászántunk volna egy-két napot már a nyáron is, ha ezt a törvényjavaslatot ak­kor elénk tették volna. De még most sincs késő. Ugyanakkor félve gondolok arra, nincs-e a régi törvények és rendeletek poros zugában más, hasonló elfekvő anakronizmus. Csúnya lenne, ha évek múlva derülne csak ki, hogy X vagy Y egykori piros pecsétes döntések alapján tovább tartja a markát s mi meg báván telemer­jük. Én nem merném az érdemtelen haszonhú­zók erkölcsi érzékére bízni az önkéntes jelentke­zést, és az önkéntes lemorídást. Cave camen! Óvakodjunk a naiv jóhiszeműségtől és járjunk mindennek utána, hátha lesz még egy-két ilyen önmagát túlélt rendelet és kedvezmény. A keserű szavak után örömmel mondom el, hogy ebben a törvényjavaslatban az MDF-es Justitia-terv harmadik pontjára ismertem. Úgy látszik; a zarándokok útjai Rómába, az igazsá­got keresők útjai Justitiához vezetnek! Fel szeretném hívni a figyelmet a törvényja­vaslat indoklási részének egyik „gyöngyszemé­re”: „költségvetésből a nyugdíj kiegészítéssel azo­nos összegű pótlékot kapjanak: miniszterelnöki elismerés és nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érde­mekért” - kitüntetettek. Ez zavarba ejtő megfo­galmazás, hiszen nem derül ki, hogy a címadó a Rákóczi-féle szabadságharcra, vagy az 1848- 49-es szabadságharcra, és azok kitüntetettjeire gondol-e, avagy a hitleri fasizmus ellen vívott harcra. Ha ez az idézet közelmúltunk szellem­idézése lenne, szót sem érdemelne, oda lehetne dobni, ahová való - de ez a megmaradó ked­vezményezettek egyik rétegét jelöli ki, illetve a kedvezmények indokát adja, ezért ez így nem maradhat. Mint német nevet viselő személy tűr­hetetlennek tartom azt az optikát miszerint min­den német fasiszta lett volna! A másik nyomós aggályom a következő; Nemzeti ellenállás résztvevői túlontúl megsza­porodtak a háború után. Egyrészt sikk, más­részt üzlet volt belépni az ellenállók közé. Nyolc éve édesapámat is megkérdezte egy naiv elv­társ, hogy nem lenne-e kedve partizánnak len­ni? Ki tudja, hogy az országban hányán lehettek azok, akik a késői toborzáson nem tudtak nemet mondani? S az, aki a felkérésnek nem tudott ellen­állni, az - ellenálló lett Ad maiorem gloria vetitatjs! Az igazság nagyobb dicsőségére. Az 1923-as számú országgyűlési határozat felkéri a Magyar Szocialista Pártot mint az MSZMP jogutódját hogy bocsássa a kormány rendelkezésére a kedvezményezettek nevét lakcímét és nyugdíj-megállapításukkal kapcso­latos összes iratot Ebben a felkérésben az MSZP egy újabb nagyszerű lehetőséget kap ar­ra, hogy bizonyítsa konstruktivitását. Az MSZP- től már annyi bölcs tanácsot és nagyszerű ötle­tet kapott a Parlament hogy joggal hisszük, hogy az ismeretlenség homályában lapulókról lerántja a leplet. Ezzel az apokalipszissel (lelep­lezéssel) az MSZP milliókat ment meg a költség­­vetésnek és milliókat nyugtat meg az ország­ban. Magam is érdeklődéssel és türelmetlenül várom a kért névsort. Végül, képviselőtársaim, a szavazás kimenetelében biztos vagyok, biztos vagyok abban, hogy ezt a törvényjavaslatot Önök - kevés kivétellel - megszavazzák. De ép­pen a tisztánlátás végett, mert ez a kivételes nyug­díj kivételes szavazást kíván, szeretném meg­adatni a másképp gondolkodóknak a nyilvá­nosság vállalását, ezért a részletes vitában nyílt, személyes szavazást kérek a ház elnökétől, a Házszabály 42. §-a 6. és 7. bekezdésének ren­delkezése szerint. Miért tartom szükségesnek? Azért, mert ha ezek a kivételes rendelkezések ti­tokban fogantak, ha már rejtekben születtek és megbújva élték életüket legalább múljanak ki igaz módon, nyílt demokratikus szavazással! Képviselőtársaim! Azzal az ujjunkkal, amellyel megnyomjuk a szavazógombot, 100 milliós ter­heket veszünk le az emberek válláról... Ez a le­hetőségünk a kötelességünk. Köszönöm a szót A következő szám tartalmából: A magyar nyelvről Csonka Bereg A költészet napja Három kérdés Zemliczki Mariannához Láng és pipacs Kérlek, édes Istenem, szüntesd meg a háborút!

Next

/
Thumbnails
Contents