Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-11-06 / 19. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1991. november 6. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI TERVEZET Paks Város Önkormányzatának ... számú rendelete a lakásfenntartási költségek önkormányzati támogatásáról i. Támogatásban részesíthetők köre !•§ (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a paksi állandó lakosokra, akik a) önkormányzati vagy vállalati bérlakás bérlői b) személyi tulajdonú lakás tulajdonosai, bérlői vagy használói, ha a jogos lakásigényét meg nem haladó szobaszámú lakás fenntartási költségei a család létfenntartását veszélyeztetik és ezért a kérelmező a támogatásra rászorul. (2) Támogatásra rászorultnak tekinthető az a család, ahol az egy főre jutó korrigált jövedelem nem éri el a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj 50%-át. (3) Az egy főre jutó korrigált jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a család átlagos jövedelméből le kell vonni a lakásfenntartási költségeket. A levonás után fennmaradó összeget el kell osztani a családtagok számával. (4) Az átlagos havi jövedelem kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző 1 évben kapott jövedelmet kell alapul venni az alábbiak szerint: a) a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelem, b) bármilyen jogcímen kapott nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, c) családi pótlékot, d) rendszeres szociális juttatást, e) a földjáradékot, a háztáji és illetményföld megváltásáért kapott összeget, f) mezőgazdasági kistermelésből származó 500 000 Ft árbevételt meg nem haladó jövedelmet (növénytermesztés esetén a bevétel 30%-a, állattenyésztés esetén a bevétel 10%-a), g) az összegzett jövedelmet csökkenti a levont (megfizetett) személyi jövedelemadó (adóelőleg), a nyugdíjjárulék. A tartásdíjat a fizetésre kötelezett jövedelméből le kell vonni, a tartásdíjra jogosult jövedelméhez pedig hozzá kell adni. (5) Jelentős vagyonnak kell tekinteni a) üdülőt, b) beépíthető lakó v. üdülőtelket, illetőleg egyéb értékesíthető ingatlant, ha annak értéke a 200 000 Ft-ot meghaladja, c) 500 000 Ft-ot meghaladó ingó vagyont. (6) A rászorultság megítéléséhez szükséges vagyon számbavételénél figyelmen kívül kell hagyni azt az ingatlant, melynek fenntartásához a támogatást kérik. A támogatás szempontjából figyelembe vehető lakásfenntartási költségek 2-§ (1) - a bérlakás bérleti díja- lakásépítési-, vásárlási-, felújítási kölcsön(ök) havi törlesztő részlete,- közös költség,- havi áramdíj,- víz-, csatornadíj, illetve szippantás költsége,- melegvíz-díj,- átlagos havi fűtési költség,'- gázdíj,- a támogatott lakás után fizetett magánszemélyek kommunális adójának 1/12-ed része (kommunális adóként csak a személyi jövedelem adóalap csökkentéssel el nem ismert rész számolható el),- szemétszállítás és kéményseprés díja. (2) A támogatás szempontjából elismert lakásfenntartási költségként fenti költségek havi összegét kell figyelembe venni. (3) Fenti költségek mértékét számlával vagy más hiteles okirattal kell igazolni. (4) Ha a fűtési költség a (3) bek. szerint nem igazolható, az azonos méretű összkomfortos lakás távfűtési diját kell beszámítani. A támogatás mértéke 3- § (1) A lakásfenntartási költségek támogatási összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó korrigált jövedelme érje el a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj összegének 50%-át (2) A támogatás havi legkisebb összege családtagonként havonta 100 Ft, havi legnagyobb összege pedig családtagonként az elismert lakásfenntartási költségekkel lehet azonos. II. Eljárási és egyéb rendelkezések 4- § (1) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:- a jövedelem kiszámításához szükséges igazolásokat- a lakásfenntartási költségek igazolását. (2) Az igénylők szociális körülményeiről, jövedelmi, vagyoni helyzetéről a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít. (3) Az igazolásokkal és környezettanulmánynyal ellátott kérelmeket a polgármester határozattal bírálja el. (4) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság feltételeit minden év május 31. napjáig felül kell vizsgálni. A támogatásban részesített körülményeiben bekövetkezett változás esetén a támogatás öszszegét módosítani kell. (5) A megállapított támogatást az igényjogosult részére a Polgármesteri Hivatal havonta előre folyósítja. (6) A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha az igényjogosult szociális helyzetében, jövedelmi viszonyaiban, vagy a lakásfenntartási költségek mértékében olyan változás áll be, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem a támogatással korrigált lakásfenntartási költségek levonása után meghaladja a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj 50%-át. (7) A támogatásra való jogosultság megszűnését az igényjogosult a Polgármesteri Hivatalban 8 napon belül köteles bejelenteni. Ha a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogtalanul felvett összeget köteles a PTK-ban meghatározott mindenkor érvényes kamatokkal együtt visszafizetni. 5- § E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. Paks, 1991. október 11. BOR IMRE DR. BLAZSEK BALÁZS polgármester jegyző INTERPELLÁCIÓ I. Felvilágosítás-kérés A települési képviselő azon jogosultsága, hogy a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérjen. A kérésre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. II. Képviselő-testület hivatala Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet. A képviselő-testület hivatala ellátja a bizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív, technikai, szervező feladatokat is. A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelhet a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A települési képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. A hivatal ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat. Ebben a körben a képviselő-testület nem irányítja a hivatal tevékenységét, konkrét ügyben utasítást nem adhat a hivatalt irányító polgármesternek. A képviselő-testület ugyanakkor ellenőrzése alatt tartja a hivatal ügyintézői tevékenységét, az állampolgárok ügyeinek kulturált intézését. A jegyző vezeti a hivatalt és szervezi annak munkáját. A hivatalt a jegyző útján a polgármester irányítja. Belső szervezeti tagozódására a polgármester tesz javaslatot.
