Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-11-06 / 19. szám

1991. november 6. 7 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Szükség lesz a tulajdonosi szemléletre A Paksi Állami Gazdaság jelenlegi mére­tei 1974-ben alakultak ki, három jogelőd ál­lami gazdaság összevonásából. Egy augusztusi szakmai napon a házigaz­da, Pál József igazgató úgy nyilatkozott, hogy jövőre 1992-ben a Paksi Állami Gaz­dasággal jelenlegi formájában már nem ta­lálkozhatunk.- Hol tart az átalakulás, milyen lesz az új gazdálkodási forma - erről kérdez­tem Pál József igazgatót.- Az átalakulást meghatározó jogszabá­lyok születőben és változóban vannak, ezért az még egy alakulóban lévő folyamat. A vál­tásra rákényszerülünk, a mezőgazdaság tá­mogatása csökken, az anyag- és energia­árak növekednek, a piac bizonytalan, ezért a tulajdonosi szemléletben remélt tartaléko­kat mindenképpen kénytelenek leszünk ki­használni. Az átalakulásra két változatot tar­talmazó tanulmányterv készült de megszü­lethet még a harmadik, negyedik, sőt a töb­bedik változat is.- Mit tartalmaz a már kidolgozott két változat?- Az egyik koncepció szerint a gazdaság együtt marad, részvénytársasággá vagy kft­­vé alakul, ahol a főtulajdonos továbbra is a magyar állam lesz, a dolgozók 10-15%-ban részesülnek a tulajdonból. Az egyes egysé­geket az ott dolgozókból alakult magán kft-k bérlik és lízingelik, ilyen módon a kft. tagjai­nak tulajdoni hányada idővel nő. A másik változat szerint a gazdaság akár jelenlegi formájában, akár átalakulva, kis létszámmal vagyonkezelő, könyvelő, keres­kedő funkciókkal fennmarad. Az egységek pedig állami többségi tulajdonú, jogilag önálló kft-ként működnének. Ez lehet a ki­lenc ma meglévő egység, de több is, ameny­­nyiben a kerületek fő ágazatai tovább önál­lósodnak.- Hogyan éli meg a mintegy kilenc­­száz főnyi állami gazdasági munkavál­laló a változásokat?- Augusztusban egy kérdőíven felmértük a dolgozók véleményét, de a kérdőíveknek csak a 35%-a érkezett vissza. A kitöltött kér­dőívekről érthetően bizonytalanság, tájéko­zatlanság tükröződik. Az emberek többnyi­re vállalkozóként pénzt nem tudnak vagy nem akarnak az átalakulás során a gazdál­kodásba vinni. Az a reflex is kitűnik, hogy egy viszonylag nagy hányada a munkavál­lalóknak fenntartaná a jelenlegi formát ők még nem értették, hogy pénzügyi, piaci okok miatt „szét kell menni”. Az ősziek vetéséről, a betakarításról Lo­parits Pál igazgatóhelyettestől kértem tájé­koztatást.- Az átmenet időszakában a kenyér­­nekvaló vetése miként folyik?-1760 ha búzát szeretnénk vetni, ami va­lamivel kevesebb, mint a korábbi években volt. Eddig mintegy 300 ha-on került a talaj­ba a vetőmag. A munka, mivel 4 nap óta esik az eső, áll. Kedvező körülmények kö­zött naponta 300 ha-t tudunk elvetni, ma ok­tóber 21-én még bízom abban, hogy hó vé­gére földbe kerül a vetőmag.- Évek óta nem tapasztalt nagy ter­mésmennyiséggel „fenyeget” bennün­ket a kukorica. Milyenek a terméskilá­tások a gazdaságban?- Eddig 600 ha-ról takarítottuk be a ter­mést 9 tonna körül van a hektáronkénti mennyiség. Körülbelül ennyi lehet a vég­eredmény is a teljes területről.- Hogyan értékesítik a termést?- Eddig 100-100 vg-nyit adtunk el a GMV-nek és az AGRA Kft-nek 6400 Ft-os tonnánkénti áron, a kifizetés azonban rész­ben váltóban történik, ami nem igazán hasz­nálható fizetési eszköz.- Köszönöm a tájékoztatást KATONÁNÉ SZALA1 IRÉN Meggyötörtén Fotó: EÖRDÖGH

Next

/
Thumbnails
Contents