Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-10-23 / 18. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1991. október 23. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Andka néni nyugdíjba megy... 1982 óta élek „távol” Pakstól, de garabonciáskodásom közel tíz éve alatt, ha hazavetett a sors, szüleim és a Duna megölelése után az utam rögtön a piactérre vezetett (s vezet még ma is), ahol valaha gyerekkorom virágos éveiben oly sokszor rendeztünk kerékpárversenyt, nem egyszer félve az alkony sötét hálói közt vergődő denevérektől. Most is itthon vagyok. Apám hívó szavára jöttem, le kell kezelni a hordókat, nemsokára itt a „szent ünnep”, a szüret, így kellőképpen kell készülnünk rá. A munka után leballagtam a Dunára, sétáltam egy kicsit kedves, „történelmet tudó” gesztenyefáim közt, aztán a horizontba fúló sirályok láttán azt gondoltam, jó lesz, ha megszagolom a pécsi Szalon sör komlójának hófehér virágait a piactéri kis kocsmában, ahol Ancika néni (Schaffner Istvánná) keze alatt oly mennyeien szisszen a sörnyitó. A régóta várt idilli képet Süni barátom (Szarka József) jelenléte teszi teljessé. Istenem, hát megérkeztem! Szó szót, sör sört követ, miközben mindent megtudok, ami csak történt Pakson távollétem alatt. Aztán bombaként robban a hír: Ancika néni nyugdíjba megy... Lehüpped söröm habja, hoszszasan gondolkodik a poharat fogó kéz, s a kis kehely belső falán lassan egy keskeny habkoszorú rajzolódik. Tudtam, persze hogy tudtam, hogy egyszer ez is be fog következni, hiszen Ancika néni már így is „ráhúzott” három évet a nyugdíjra, de hát akkor is! Oly ritkán járok haza, főleg most, hogy Anna lányom megszületett, s akkor is ilyeneket kell hallanom?! A tényeknek megadva magam, föllapoztuk közösen Ancika nénivel a múltat Megtudtam tőle, hogy miután elvégezte Szekszárdon a közgazdasági technikumot Pakson a Községi Tanácsnál dolgozott adminisztrátorként aztán 1966. január elsejétől a Vendéglátóipari Vállalat dolgozója lett. ’78-ig a Hangulat presszóban dolgozott, s ezután került ide a piactérre, a Dunavend Kft. 356. sz. büféjébe. Elmondta még, hogy tíz éve lett szerződéses az üzlet s hogy mindent egyedül csinál. Fölidézte még a már elhunyt törzsvendégeket: Prantner (Csendes) Jani, Szarka Jani bácsi és Paks Szindbádjának, a nagyon fiatalon meghalt Magyar Janinak az emlékét is, de hál’ Isten hosszabb volt a lajstrom, mikor a mostani törzsvendégek neveit sorolta: Magyar Jani, Kiss Jani, Hídvégi Pali bácsi, Heiszler János (Komi), Kovács Pufi, Pálfai Kornél, a Paks-Németkér „részegesjárat” öreg bútordarabja, Takács Lajos, az „öreg pedellus”, Tumpek Lacika, Döme, Papuli, Cigány, Farsang József, Fojjor János, a kisöregek a vasárnapi mise után, no meg a bohémek és a diákok, szóval főleg azok, akiknek olykor-olykor hosszasan kell kotorászniuk zsebükben a fröccs vagy a sör áráért. Akár egy nagy család, olyan ez a gárda. Itt még sohasem volt verekedés, a legkisebb rendbontást csírájában szokták elfojtani a törzsvendégek, kioktatva a renitenskedőt, hogy ez itt nem szokás, mint ahogy a dohányzás sem. Pedig ez Paks egyetlen IV. osztályú kiskocsmája. Kérdésemre elmondta még Ancika néni, hogy ez év október elsejével jár le a szerződése, amit, ha fájó szívvel is, de nem óhajt meghoszszabbítani. Szabadidejében ezentúl többet tud együtt lenni férjével, Pista bácsival, Pityu fiával és két szép unokájával otthon, vagy a telken. Egy-két piactéri veréb azt csiripelte, hogy a törzsvendégek búcsúztató bulira készülnek. Úgy legyen! A szeptember eleji csönd rászitált a Paksi Piactérre is. Este nyolc óra van, bezár a kocsma. Egy darabig együtt megyünk Ancika néni, Süni HÍREK, KÖZLEMÉNYEK V_______________________________________J A honvédelmi miniszter Dunaszentgyörgyön November 2-án Für Lajos honvédelmi miniszter részt vesz a dunaszentgyörgyi II. világháborús emlékmű avatása alkalmából rendezendő ünnepségen. * * * Pusztahencsén szeptember 20-án együtt tartották a képviselőtestület nyilvános ülését Figler János országgyűlési képviselő beszámolójával. Az ülés elején Hahn János polgármester megköszönte a falu népének a szilárd útburkomeg én. Útközben még halkan megemlíti Ancika néni, hogy őneki mindig többet jelentett a vendégek kedvessége, figyelmessége, apró kis ajándéka, mint a borravaló. Szomorú ez a szeptemberi langyos este, már csak azért is, mert mire én legközelebb erre járok, már nem a megszokott kéz alatt fog szisszenni a sörnyitó. Igaz Ancika néni biztosított minket affelöl, hogy az utódja nagyon rendes ember lesz. Hát adja az Isten, hogy így legyen, de azért mégis nagyon szomorú ez a szeptemberi este. OLÁH ZOLTÁN lat építésén végzett áldozatos társadalmi munkáját azután az orvosi rendelő és - lakás építésének állásáról, majd a telefonhálózat bővítésének és a kábeltévé kiépítésének lehetőségeiről számolt be. Ezután az országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót és kérdésekre válaszolt Végül - már zárt körben - az önkormányzati képviselő-testület személyi ügyekben döntött. * * * Ring-parti a Ringbcn November 4-én hétfőn 18 órakor a Dunavend Kft. és a Városi Művelődési Központ szervezésében bemutatkozik a Ring étteremben a Ring című közéleti és kulturális hetilap. Az est vendégei: FÖLDESI JÓZSEF főszerkesztő, BALASKÓ JENŐ főszerkesztő-helyettes, VRANA ILDIKÓ újságíró és egy ismert politikus. RING A RINGBEN A hal házhoz megy A hal házhoz megy, a háziasszonynak, vagy a háziúrnak csak a bográcsba kell tennie és máris kész a finom halászlé. Fogalmazhatnánk így is a történteket, de azért nem ilyen egyszerű a dolog. Ahhoz, hogy ez így legyen, a halnak el kell jutni a fogyasztóhoz. Erről pedig a Paksi Vörös Csillag Halászati Tsz gondoskodik. Ilyenkor ősszel van a lehalászás ideje. Az előző évben kihelyezett kétnyaras ivadékok megnőttek, főzésre alkalmasak. Ezért a paksi halászok is hozzákezdtek a lehalászáshoz. Elsőként a kistormási tóban vetették ki hálójukat, hogy kifogják a mintegy tíz vagonnyi gyönyörű pontyot, csukát, busát, süllőt, harcsát, amurt és kárászt, hogy megvásárolhassák a fogyasztók, a viszonteladók és vendéglátósok egyaránt. Kistormási halat főznek a paksi, a környékbeli (kömlődi, baracsi) és a budapesti halászcsárdákban, de találkozhattunk a kistormási halból főzött paksi halászlével a BNV-n is. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében pedig úgy döntöttek a halászati tsz vezetői, hogy halvásárt rendeznek a tóparton, ahol kedvezményes áron árusítják a kifogott halat. Ezzel azt kívánták elérni, hogy közelebb vigyék a piacot a fogyasztóhoz. Dicséretes kezdeményezés. Igaz, ezzel egy régi újat találtak ki. Emlékszem, gyerekkoromban éjjel két órakor lovaskocsikra rakodva indultak útra a halászok, hogy a piac kezdetére odaérjenek a környező falvakba, vagy piac után utcáról utcára, tanyáról tanyára járva értékesítsék előző napi zsákmányukat. Meg arra is emlékszem, hogy a halászfeleségek a heti piacokon rendszeresen árulták a férjeik által kifogott halat így jutott el a hal a fogyasztóhoz, nem vártak arra, hogy a fogyasztó menjen a halhoz. Úgy látszik ez is, és sok minden egyéb, olyan mint a divat, egy bizonyos idő után visszatér. ZERZA JÓZSEF
