Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-09-25 / 16. szám
1991. szeptember 25. 5 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI Ki adhatja be a kérelmet? A tv. nem ír elő különleges képviseleti szabályokat, ezért akár a jogosult akár az általa szabályszerűen meghatalmazott személy eljárhat az ügyben, e körben megfontolandónak tartjuk a meghatalmazotti kör szűkítéséta visszaélések meggátlása és a szakszerűség biztosítása érdekében indokoltnak tűnik a polgári perrendtartás szerinti képviselet előírása: arra tekintettel is, hogy bírói út igénybevétele esetén csak a Pp. szerinti meghatalmazott járhat el. Hogyan lehet meghatározni a kár mértékét? Ennyi év után a pontos kárt nem lehet meghatározni, ezért a jogalkotó átalányértéket határoz meg. Nyilvánvalóan a meghatározásnál nem lehet minden tényezőt figyelembe venni, azonban az adott helyzetben ez a megoldás tűnt a legcélszerűbbnek és a viszonylag legigazságosabbnak. Az átalányérték magában foglalja az elvett ingóságok (állatállomány, gazdasági felszerelés, gépek stb.) értékét is. Az ingatlanok esetén a tv. különbséget tesz a termőföld és az egyéb ingatlan között a) Termőföld esetén hogyan kell kiszámítani a kár mértékét? Termőföld esetén a kár mértékét az elvett termőföld kataszteri tiszta jövedelme (AK-érték) alapján kell kiszámítani oly módon, hogy 1AK ezer forintnak felel meg. Erdő esetén 1AK négyezer forintnak felel meg. Ha a volt tulajdonos korábban csereföldet kapott az elvett földjéért, akkor a kár mértékét az elvett és a csereföld AK értékének különbözete alapján kell meghatározni. Amennyiben nem lehet megállapítani az elvett termőföld elvételkori AK értékét, akkor az értéket a föld fekvése szerint község (város) kataszteri tiszta jövedelmi adatainak 1982-1985. évi lezárása során megállapított átlagos AK adatok alapján kell meghatározni. ha az eredeti földet vagy annak egy részét művelés alól kivett területként vagy halastóként tartották nyilván, a kár mértékét a föld fekvése szerinti község (város) legalacsonyabb minőségű szántó művelési ágra meghatározott AK értéke alapján kell megállapítani. b) Mi a követendő eljárás egyéb ingatlan esetén? Ebbe a kategóriába tartoznak a családi házak, társasházi öröklakások, belterületi üres építési telkek, valamint választási lehetőség alapján az üzletek, műhelyek. Általános érvénnyel mondja ki a jogszabály, hogy az ingatlan jelenlegi közigazgatási besorolása a döntő. Tehát, ha korábban az elvett ingatlan községben volt, jelenleg azonban a település már város, akkor a jelenlegi közigazgatási besorolás szerinti átalányértéket kell figyelembe venni. A főváros tekintetében a jogszabály az ingatlan fekvését a jelenlegi lakbérövezethez viszonyítja és ettől függ az átalányérték. A belterületi üres telek csak akkor esik ebbe a kategóriába, ha építési telek. Amennyiben nem minősül építési teleknek, úgy termőföld; s a kár mértékét a termőföldre vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani. Értelemszerűen a jelenlegi szabályozás az irányadó, melyik telek minősül építési teleknek Fővárosban a 25%-kal növelt lakbérű területen lévő ingatlan alapterülete után 2000 Ft/m2; a 10%-kal növelt lakbérű területeken 1500 F^m2, a normál lakbérű területen 1000 Ft/m2, a kárpótlás alapjául szolgáló érték. Városban ez 800 Ft/m2, községban 500 Ft/m2. A belterületi üres építési telkek után egységesen 200 Fl/m2. Az ingatlan alapterülete alatt családi házzal beépített ingatlan és az üres belterületi építési telek esetén a teljes ingatlan telekkönyvi nyilvántartás szerinti területét; öröklakás esetén az öröklakásnak a telekkönyvi nyilvántartás szerinti alapterületét kell érteni. Amennyiben a műhely vagy üzlet önálló telekkönyvi jószágtestként lett kialakítva, ezáltal területe telekkönyvi okirattal igazolható, úgy az annak megfelelő terület az irányadó; ennek hiányában a jogosult által igazolt, illetve valószínűsített területet kell figyelembe venni. A kár mértéke az alapterület és a négyzetméterenkénti kárpótlás alapjául szolgáló érték szorzata. c) Vállalat esetén mitől függ a kár mértéke? A törvény nem határozza meg a vállalat fogalmát, azonban értelemszerűen ebbe a kategóriába tartoznak mindazon gazdasági egységek, melyeknek a tulajdonosa természetes személy volt, és amelyeket a tv. 2. sz. mellékletében felsorolt jogszabályok alapján vettek el. (Egyes ipari és közlekedési vállalatok, fűrészüzemek közforgalmú gyógyszertárak stb.) A vállalat esetén az alkalmazottak számától függ a kár mértéke, az alkalmazottak számának megfelelő átalányérték táblázatot a 3. sz. melléklet b) pontja tartalmazza. Mivel a tv. 3. § (4) bekezdése rögzíti: egy vagyontárgy után csak egyféle kárpótlás jár, de a jogosultat megilleti a választás lehetősége. Ez azoknak van, akinek a vállalata egyben a tv. hatálya alá tartozó ingatlanon állt. E körben értelmezésünk szerint nemcsak úgy lehet választani, hogy az ingatlanért a jogosult nem kér kártalanítást, csak a vállalatáért, vagy fordítva, hanem oly módon is, hogy az ingatlan alapterületéből a jogosult levonja a rajta lévő vállalata építményének területét (a közlekedő utakét is), s ezen terület után az ingatlanokra vonatkozó számítások szerint számolja a kár mértékét, továbbá a vállalatokról szóló szabályozás alapján kiszámolja a vállalata után járó kár mértékét, s a kettő együttes összege az ő esetében a kár mértéke. Mi az igazság? A Paksi Hírnök III. évf. 15. számában megjelent a „Kérdések a kárpótlásról” című interjú, valamint a Kárpótlási törvény magyarázatából: „Mennyi illetéket kell fizetni az eljárásért” c. részlet. A két írás egymásnak ellentmond, ezért szükségesnek tartottuk ismét megkérdezni dr. Freppán Miklóst, a Földhivatal vezetőjét, hogy kell-e valójában illetéket fizetni a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos eljárásért, iratokért? Dr. F. M.: Amikor az interjú készült augusztus 26-án, olyan állásfoglalás volt érvényben, hogy a kárpótlással kapcsolatos másolat, irat, eljárás stb. illetékmentes. Azóta azonban érkezett egy újabb állásfoglalás a Pénzügyminisztériumtól az Illetékhivatalhoz, melyet felügyeleti szervünk a Földművelésügyi Minisztérium is jóváhagyott. Eszerint: a hatósági bizonyítványok kiadása illetékkötelessé vált, a többi eljárás viszont továbbra is illetékmentes. Ez a pillanatnyi (1991. szeptember 11.) helyzet, azonban további változások is lehetségesek. K. SZ. I. Helyreigazítás A Paksi Hírnök III. évf. 15. számában megjelent a „Mindenki a város érdekében dolgozik” című írás. Szerkesztőségünket felkereste Garai János, aki elmondta, hogy felvetésében nem szerepelt a hősi szó. Az értelemzavaró hibáért természetesen elnézést kérek, egyben összevetésül közlöm az általa elmondottakat, s az általam leírtakat „Garai János felvetése, miszerint ez év október 23-ig le kell bontani a szovjet hősi emlékművet Paks város polgármestere elmondta, hogy nem látja értelmét” „A félreértés elkerülése végett nem alkalmazom a hősi megnevezést, ugyanis ott orosz katonák nincsenek eltemetve. Akik itt Pakson vannak eltemetve, azoknak sírjait továbbra is ápolni kell, mert a szerencsétlenek éppen olyan áldozatok, mint a mi szeretteink, akik valahol Oroszországban estek el. Az emlékmű a szovjet hatalom jelképe, ezért már régen az eltávolításáról gondoskodni kellett volna.” LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA FELHÍVÁS A helyi koalíciós pártok kárpótlási tanácsadó szolgálata szeptember 10-től Pakson, a városházán várja az érdeklődőket, minden kedden és csütörtökön 16.30 órától 19 óráig.
