Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-09-25 / 16. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1991. szeptember 25. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI SZÜNETBEN Az interjú előzményét a Munkás­párt Paksi Szervezetének, a pol­gármesterhez intézett közérdekű javaslata adja, amelyben „Paksiak Paksiakért” alapítvány létrehozá­sát indítványozza. képzelhető el egy rövid távú kon­cepció keretében. Bizonyított tény, hogy felhalmozott problémáink or­voslására az elmúlt rendszer külö­nösebb hangsúlyt nem fektetett Célja nem is az volt inkább valami­lyen módon konzerválni igyekezett az „elért eredményeket”. Ugyanakkor valahol a mélyben tovább lappangott az emberek szo­ciális elégedetlensége, amely az évezred utolsó évtizedeiben került a felszínre... Fejet kell hajtanunk... A kérdésekre Vajnai Attila válaszol A javaslat annál is inkább érde­kes, hiszen ma nem számít megszo­kott dolognak, hogy az a párt, amely évtizedekig meghatározta a magyarság sorsát határainkon kí­vül és belül, testület elé vigye szo­ciális elképzeléseit. Azelőtt a szociálpolitika kérdése többnyire zárt ajtókon belül zajlott, s ami eljutott az emberekig az vagy sújtotta vagy pedig áldotta őket Amit ez esetben mindenképpen hozzá kell fűzni, az az, hogy a képvi­selő-testület elsődleges feladatá­nak tekinti a város szociális helyze­tének kérdését. Nyilván a dolog természetéből fakad, hogy a megörökölt gondok megszüntetése, csökkentése nem- Mi tette szükségessé az ala­pítvány benyújtását?- Az elképzelés az volt, hogy a „Paksiak Paksiakért’ alapítvány a rászorult embereken segítsen.- Pakshoz tartozik Csámpa is, Cseresznyés, Gyapa, Dunaköm­­lőd...- Az elképzelés nem azt jelenti, hogy kizárólag csak a Pakson élő­kért született volna meg az alapít­vány. Mi úgy gondoltuk, hogy az említett települések is részesülnek a támogatásból.- Az alapítvány létrehozásá­nál milyen támogatókra gondol­tatok?- Az alapeszméje az volt, hogy ez egy mindenféle politikától mentes, közös cél által vezérelt alapítvány lenne. Tulajdonképpen ezért is java­soltuk a pártokon felül álló képvise­lő-testületnek, hogy egy jelképes ösz­­szeggel indulóalapítványt hozzon létre. Mi arra gondoltunk, hogy ma­gánszemélyek, társadalmi szerveze­tek, vállalatok is csatlakozhatnak az elképzeléshez.- Véleményed szerint miért ve­tették el a javaslatot?- Az indoklásban az szerepel, hogy azok a célok, illetve problé­mák, amelyeket a javaslat felvetett, többnyire megoldottak. Ez azt je­lenti, hogy nincsen értelme létre­hozni az alapítványt.- Tárgyaltatok-e vállalatok­kal, üzemekkel?- Éppen azért, hogy erre az ala­pítványra ne vetődhessen politikai árnyék, pártunk semmilyen lépést nem tett ebben az ügyben.- Akkor tulajdonképpen csak felvetésről van szó!- Igen, mi felvetettük a képviselő­­testületnek. Mindez az ő kezdemé­nyezésük lett volna.- További elképzeléseitek...?- Ezt még meg kell fontolni. Nem hiszem, hogy értelme lenne éppen a koncepció alapján akármilyen társa­dalmi szervezetnek önállóan megva­lósítani ezt az alapítványt Ha megva­lósulnak ezek az alapvető célok, me­lyeket a testület kitűzött maga elé, ak­kor fejet kell hajtanunk. Ha pedig nem - s ez majd úgyis kiderül -, ak­kor lehet szó az alapítvány tovább­gondolásáról. Az emlékműről... A szeptember 9-i testületi ülésen dr. Széchenyi Attila alpolgármes­ter sürgősségi indítványt nyújtott be, melyet a város képviselő tagjai nagy többséggel elutasítottak. Emlékeztetőül megjegyzem, hogy a szeptember 11-i számunk­ban írtam a szovjet emlékmű kap­csán felvetődött reagálásról. Mivel ez év október végén felavatásra ke­rül a II. világháború hőseinek és ál­dozatainak emlékműve, ezért indo­kolt, hogy addig rendeződjön a szov­jet emlékmű sorsa. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban kerestem meg az alpolgármester urat, aki készséggel válaszolt a kérdésekre.- Alpolgármester úr, miért vált sürgetővé az indítvány benyújtá­sa?- Október 23-án ünnepeljük a köztársaság kikiáltásának 2. évfor­dulóját, s addig véleményem sze­rint meg kell oldani az emlékmű dolgát is. Az emlékmű nem a város szimbóluma, hanem egy rendsze­ré. Hozzáteszem, hogy amilyen gyorsan intézkedtek a Fideszesek, és nagy dobszóval, trombitával le­vették a volt MSZMP-székházáról a vörös csillagot, utána annyira kö­vetkezetlenek maradtak a követke­ző lépéseket illetően. Én azt hiszem mindenki számára kiderült hogy katonák ott nincsenek, ez az emlék­mű a megszálló Vörös Hadsereg diadalát hirdette, amely sajnos tör­ténelmi tény.- Véleménye szerint miért nem tűzték napirendre a kérdést?- A testületi tagok túl fiatalok ah­hoz és túl rosszul tanulták a törté­nelmet, hogy ebben a kérdésben állást tudjanak foglalni. Persze nem ők a hibásak, hanem azok, akik megírták a könyveket.- A javaslat tartalmazza, hogy a vörös csillag helyére a várost közismertté tevő atomerőmű vál­lalat emblémája kerüljön...- Nos, azok az emberek, akik nem kötődnek valamilyen formá­ban Pakshoz, a várost, mint atom­várost ismerik. Fontosnak tartom, hogy egy ilyen prominens helyen állítsuk fel a jelképet. A város jelen pillanatban is atomvárosként is­mert és a jövőben ha lesz fejlesztés, bővítés, még inkább azzá válik. Az összes nyűgével-bajával együtt. Ha mi igyekszünk megszüntetni a megosztottságot és ha elfogad­juk, mintegy házasságként azt a tényt, hogy nincs külön PAV-os vá­ros és óváros, akkor véleményem szerint nagyot lépünk előre.- Sokan nevetségesnek tart­ják az elképzelést..- Na most ha valaki ezt úgy kép­zeli el, mintha a vörös csillagot pó­tolná a PAV-os embléma, magya­rul ugyanazt jelentené, az nevetsé­gessé válna. Illetve remélhetően az­zá válik.- Alporgármester úr, köszö­nöm a válaszokat! Képviselői vélemények Szalai-Dobos István:- Roppant egyszerű a válasz. Fontos dolognak érzem, de jelen pillanatban kevésbé fontos, mint a helyi adókkal kapcsolatos kérdés, vagy a költségvetés módosításá­nak kérdése, ami önmagában is időigényes és komoly koncentrá­lást feltételező ügy. Miközben tud­­va-tudom, hogy az emlékmű eltá­volításának kérdése is egy nagyon komoly, hosszú politikai vitát igénylő dolog. Tulajdonképpen ezért utasítottam el a sürgősségi in­dítványt. Brebovszky János:- Egyszerűen arról van szó, hogy ma fontosabbnak tartom a költségvetéssel kapcsolatos kérdés megtárgyalását. Azt, hiszem az idő sem lenne elegendő az indítvány megvitására. Ettől függetlenül min­denképpen beszélnünk kell róla, de nem most. (1) HÍREK, KÖZLEMÉNYEK FIGLER JÁNOS országgyűlési képviselő fogadóóráinak új hely­színe a városháza 110. sz. irodája; ideje változatlanul minden hónap első és harmadik péntekjén 14-16 óráig. Ügyintézés ugyanitt kedden és pénteken 8-10 óráig. Telefon: 11-277/148. * * * Nyelvtanfolyamok a Városi Művelődési Központban Angol és német nyelvtanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szinten. Francia, olasz és eszperantó nyelvből kezdő szinten. Hetenként 1x2, 2x2 és 2x3 órás tanfolyamok. Az 50 órás tanfolyam díja: 3000 Ft, a 90 órás intenzív tanfolyam dí­ja: 5000 Ft. Bevezetés a német és angol nyelvbe csak gyerekeknek (4-10 éves korig). A 40 órás foglalkozás díja: 2000 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents