Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-09-25 / 16. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1991. szeptember 25. Tisztelt cím! „Ez a világ nagyon kegyetlen!” Azok az áldott munkanélküliek Neve közléséhez nem járult hozzá, elégedjek meg annyival, hogy információt szolgáltat Bár, mint mondja, ezzel ő rontja az üzletet: mégis vállalja, mert amit elveszít az egyik oldalon, azt megnyeri a másikon. Úgy fogalmaz „balekok voltak és lesznek”. Többnyire Pakson él, de „munkájából” adódóan járja az országot, bővíti hálózatát, ami persze elsősorban neki jövedelmez. A szenvedő fél pedig sajnálhatja azt a keveset is, amit befektetett. Harmadik emeleti lakásán beszélgetünk.- Látom, jól élsz!- Nem panaszkodhatom, van mit a tejbe aprítani. De amit itt látsz, azt nem becsületes munkával kerestem; ne érts félre. Nézd, a Kádárrezsim alatt az árak konszolidáltak voltak. Az emberek berendezkedtek egyfajta életszínvonalra, amit aztán így vagy úgy, de állandósítottak maguknak. Abban az időben ez eszembe sem jutott volna. Arról pedig nem is beszélve, hogy a hatalom egyszerűen nem engedte, hiszen bármikor meg tudta akadályozni. Mára ebből a struktúrából kiléptünk. Csak egy példa: biztosan te is tudod, hogy 100 vállalkozóból mindig van egy-két szélhámos.- Gondolod?- Nem kell elfogadnod, de ez akkor is így van. Az emberek egy része gyorsan akar meggazdagodni, ez ügyeskedés nélkül nem megy. De a módszerek között azért vannak különbségek is.- Térjük a tárgyra, te kerestél engem, hogy mondani akarsz valamit Szavaidból úgy veszem ki, mintha a lelkiismeretedet akarnád megnyugtatni.- Nevezzük lelkiismeretnek, persze ez nem olyan egyszerű, hiszen jelenleg is részese vagyok a folyamatnak; ha tetszik, ha nem, a pénz még mindig nagy úr. Azzal, hogy most tippeket adok - ezt tedd zárójelbe -, kiadom magamat. Mondhatjuk azt is, hogy komplett őrült vagyok. Akkor mégis miért? Mert valahol eldurvult a játék, és ez már nekem is sok.- Még mindig nem értek semmit- Jó! Az újságokban te is olvasod a különböző apróhirdetéseket, ahol pl. kevés időt igénylő, otthon végezhető, kockázatmentes munkát ajánl a hirdető, természetesen magas jövedelemmel. Ha csak a megyei lapban hirdeti meg a szöveget, akkor is kap minimum 30-40 levelet. Azt még elfelejtettem mondani, hogy az illető válaszborítékot is kér, plusz 150-200 forintot csekken feladva, a tájékoztatásért. Ez attól függ, hogy mennyire rámenős. Ha országos lapban teszi ugyanezt? Számoljál nyugodtan 15-20- szorosával, az testvérek között is 80 000 forint.- Valóban jó üzletnek látszik, de gyomor kell hozzá.- Nézd, itt teljesen arról van szó, hogy én mások rovására megszedem magam. Az emberek hiszékenyek, átkozottul hiszékenyek és ami még kedvez ennek a folyamatnak, az a munkanélküliség. Azt az embert, aki elvesztette állását, egzisztenciáját, nagyon könnyű becsapni. Beszélnek START-hitelről, egzisztencia-alapról, de kik juthatnak hozzá? Azok, akiknek már van pénzük, van fedezetük. A melós, a hivatalnok vagy a pályakezdő soha az életben nem lát ebből semmit. Ez a világ nagyon kegyetlen.- Ezt mindenki tudja, mégis azt hiszem van mód tisztességes boldogulásra. Én nem tudom elfogadni, hogy ma csak gátlástalanul, kisemberek pénzén lehet meggazdagodni.- Erről szó sincs! Van egyszer egy olyan réteg, aki az égadta világon kipróbál mindent, s van egy olyan is, aki pedig kínjában teszi mindezt.- És van egy harmadik, aki kíváncsi. Esetleg mérlegel.- Nem ők az érdekesek. A mozijegy árában ez is benne van. Emlékszel a fekete bongóra? A dolog tulajdonképpen arra a sémára épül. Persze a végtelenségig vinni nem lehet, hiszen te is mondtad az előbb, hogy a lánc megszakadhat. A gyorsaság a lényeg, különben kifut az ember az időből, mert egyre többen mérlegelnek. De pár hónap alatt százezreket lehet rajta keresni, utána pedig el kell felejteni.- A fekete bongóról jut az eszembe, engem is fűztek, még az a szerencse, hogy nem volt pénzem. Az ismerősöm morgóit is, mert elúszott kétezer forintja. Abban viszont igazad van, hogy a gyorsaságon múlik minden, hiszen bírósági ügy lett a nóta vége.- Világos, hogy nem mindenki ússza meg, de azért hidd el azt, hogy az országban nagyon sokan jutnak pénzhez ezzel a módszerrel. Én azt tartom, hogy nem kell mindjárt ezresekkel kezdeni, elég az ötszázas is. Ha így veszem, akkor egyrészt 500-at kapok a tájékoztatóért, másrészt 500-at a riportért, de nekem az a lényeg, hogy X, Y megvegye a másik három „riportot’ is, hiszen csak ekkor kerül előre a nevem.- Megszakadhat a lánc...- Nem jelent semmit, mert nemcsak egy levelet kapok, hanem 15-20-at. Matematika az egész. Vegyük azt, hogy belépsz az információs hálózatba...- Jól hangzik.- Mindegy, hogy mit gondolsz. Tehát, ha az előbbi számokat veszszük, akkor a 4. hirdetésért is minimum 2500 forintot kapsz. Az új belépő azután szintén úgy tesz, mint ahogy te, azaz kapni fog kb. 25 megrendelést a 3. számú hirdetésért, amely 12 500 Ft, 125 megrendelés a 2. számúért, azaz 62 500 forintot stb. Számold tovább.- Nem hiszek benne, számomra ez gazemberség!- Legyen úgy! De ne feledd, olyan ez, mint a disznótor, nem kötelező.- Én mégis azt gondolom, hogy a pénzszerzés ilyen módja nem válik elfogadhatóvá. Persze azért csak furdal a kíváncsiság, hogy tulajdonképpen miért kerestél meg, hiszen egyrészről véded a mundér becsületét, másrészről pedig tagadod.- Is-is. Rád bízom! LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA A történelmi önbecsülésünkért A Nemzeti Emlékhely Alapítvány felhívása „Ezt akartam, de önök felállottak...” Kossuth Lajos 1989 májusában tette közzé a Történelmi Igazságtétel Bizottság a felhívását, amely a „kivégzettek méltó eltemetését és egy nemzeti emlékmű felállítását” sürgette a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A magyar társadalom 1989. június 16-án megadta azonosítható halottainak a végső tisztességet és a forradalom nemzeti emlékhelyévé vált parcellában elkezdődött a síremlékmű építése. Alapítványunk célja, hogy az országos pályázaton nyertes tervet, Jovánovics György alkotását a megvalósulásához segítse. Nem kis feladat ez. Nemcsak a szobrász monumentális művét kell elkészíteni, hanem a nemzeti emlékhelyhez méltó környezetet is, mellyel legújabbkori történelmünket becsüljük meg. Minthogy az 1956-os forradalomban és szabadságharcban szinte az egész ország lakossága részt vett, azt szeretnénk, ha az emlékmű és környezete is a nemzet közös cselekvésének lenne az eredménye. Ezért kérjük polgártársainkat, az önkormányzatokat, a cégeket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, az alapokat és az alapítványokat, itthoni és külföldön élő honfitársainkat egyaránt, hogy hozzájárulásukkal tegyék lehetővé a síremlék építésének befejezését és nemzeti emlékhelyünk megvalósítását Csekkszámlaszám: Postabank 021-10428-4004, „Nemzeti Emlékhely Alapítvány”. Baán László, Beke László, Berhídi Mária, Bogárdi Zoltán, Demszky Gábor, Dalos György, Dörnbach Alajos, Ekler Dezső. Ember Judit, Eörsi István, Esterházy Péter, Fényi Tibor, Galántai György, Göncz Árpád, Hegedűs B. András, Hencze Tamás, Horn Gyula, Karátson Gábor, Keserű Katalin, Keserű Ilona, Király Magdolna, Kocsis Zoltán, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovalovszky Márta. Kovács Péter, Krasznahorkai László, Mészöly Miklós, Lázár Ervin, Marschall Miklós, Márton László, Mécs Imre, Nádas Péter, Nagy Gáspár, Németh Lajos, Pauer Gyula, Peternák Miklós, Pohárnok Mihály, Radnóti Sándor, Rajk László, Spiró György, Szabad György, Szabados Árpád, Vásárhelyi Miklós, Vathy Zsuzsa, Vidovszki László, Zimányi Tibor. Nemzeti Emlékhely Alapítvány 1017 Budapest Damjanich u. 42., fsz. 3. Telefon/fax: 1427-623 Történelmi Igazságtétel Bizottság 1394 Budapest, Zoltán u. 16. Telefon: 1129-937
