Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-09-11 / 15. szám
1991. szeptember 11. 7 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Kérdések a kárpótlásról A kárpótlási törvény 1991. augusztus 10-én hatályba lépett, ettől kezdve 90 napon át azaz november 7-ig van mód a kárpótlási igények előterjesztésére. Az igények benyújtásakor és várhatóan a törvény megvalósulásának későbbi fázisaiban is nagy szerep és főleg sok teendő jut a Földhivataloknak. Megkerestem dr. Freppán Miklóst a Paksi Városi Földhivatal vezetőjét hogy tájékoztatást kérjek a törvény hatálybalépését követő hetek tapasztalatairól.- Úgy tudom, hogy a közelmúltban került átmeneti megoldások után - jelenlegi munkakörébe. Mik a tervei, elképzelései az új feladat kapcsán?- A földhivatali munka számomra nem ismeretlen, mivel az elmúlt 11 évben a Tolna Megyei Földhivatal jogtanácsosaként alkalmam volt megismerni a terület teendőit problémáit A paksi földhivatal jól működő közösség, munkatársaim jól képzettek, nagy gyakorlattal rendelkeznek, így semmi jelentős változtatás, átszervezés nem indokolt- Milyen az ügyfélfogadás rendje, milyen időszakokban állnak az ügyfelek rendelkezésére?- Ügyfélfogadást hétfőn 8-18 óráig, valamint szerdán 8-16 óráig tartunk. E mellett persze, ha más időpontban vidékről érkezik az ügyfél, természetesen rendelkezésére bocsátjuk a kért igazolásokat. Meglepően sok ügyfél érkezik a fővárosból is. Mi az állampolgárokért vagyunk, első az ügyfél, itt az ő érdekében történik minden, ami adat dokumentum a birtokunkban van, azt mi valamennyit kiadjuk.- Hogy szervezték meg a kárpótlással kapcsolatos munkát, az ügyfelek kiszolgálását?- Kárpótlási csoportot alakítottunk ki, szeptember l-jétől egy fő új munkaerő is érkezik a csoporthoz, egy munkatárs, aki korábban az ingatlannyilvántartási csoport vezetője volt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hatósági bizonyítványok kiadása lesz célszerű, úgy tűnik ebben a formában lehet igazolni mindazt, aminek alapján a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal érdemben tud foglalkozni a kárigényekkel.- Milyen szerepük van a polgármesteri hivataloknak a törvény jelenlegi szakaszában?- Tapasztalatom szerint az ingtlannyilvántartás a településeken rendben van, ezért az esetek nagy részében a bizonyítékok helyben beszerezhetők. Jó a kapcsolatunk a Paksi Polgármesteri Hivatallal, dr. Blazsek jegyzővel. Gyakorlott, földügyekben jártas munkaerő Dunaföldváron Jákliné Urbán Magdolna. A tulajdonjog igazolásával kapcsolatos bizonyítékok az esetek nagy részében ilyen módon helyben beszerezhetők. A tulajdonjoggal kapcsolatos iratok kiadását az államigazgatási eljárásról szóló törvény a polgármesteri hivatalok számára kötelezővé teszi, így az állampolgárok időt, pénzt, fáradságot takaríthatnak meg a helyi ügyintézéssel.- Mi a teendő, ha több évtized után a szükséges bizonyítékok mégsem kerülnek elő?- !\z államigazgatási eljárásról szóló törvény hiteles másolatok hiányában lehetőséget ad a 2 tanúval történő bizonyításra is.- Mit kell fizetni az állampolgárnak az igazoló iratok kiadásáért?-1991. augusztus 26-tól minden, a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos eljárás, másolat, hatósági igazolás kiadása illetékmentes.- Köszönöm a tájékoztatást. KATONÁNÉ SZALAI IRÉN A kárpótlási törvényből Ha a jogosult meghalt, igényét érvényesíthetik-e az örökösei? E körben a jogszabály speciális jogutódlási szabályt állít fel, mely eltér a Polgári Törvénykönyvben meghatározott öröklési rendtől. Az eltérés lehetőségét az Alkotmánybíróság is törvényesnek tartotta, mivel a kárpótlás során az állam olyan igényeket elégít ki, melyek nem képezték korábban a kárpótlásra jogosultak hagyatékát, ezért a kárpótlási igények átszállására sem lehet alkalmazni az öröklésjogi szabályokat. Emellett igen nehézkessé és hosszadalmassá válna az eljárás, ha a nagyszülői ágig lehetővé tenné a jogalkotó a jogosultság átszállását; mivel az eltelt igen hosszú idő miatt számtalan öröklési perre, valamint igen bonyolult hagyatéki eljárásokra lehetne számítani. Ezért, ha a jogosult elhalt, utána a leszármazói lépnek ahelyébe; azonban csak az elhalt felmenő után, egymás közt egyenlő arányban, a felmenőt megillető rész erejéig. Ez azt jelenti, hogy az elhalt után gyermekei jogosultak a kárpótlásra, ha valamelyik gyermek elhunyt és van leszármazója, akkor a helyébe az, vagyis az unoka lép, amennyiben az elhunytnak több gyermeke volt, úgy az elhunyt gyermekei (vagyis az eredeti jogosult unokái) egymás közt egyenlő arányban lesznek jogosultak, de csak addig a mértékig, ameddig felmenőjük volt jogosult. Ha valamelyik leszármazó meghal és nincs leszármazója, úgy az elhaltat megillető rész után kárpótlás nem jár. Leszármazók hiányában a túlélő házastárs lesz a jogosult de csak akkor, ha két feltétel együttesen fennáll, nevezetesen a sérelem elszenvedésekor és az eredeti jogosult halálakor házasságban élt az eredeti jogosulttal. Kérdésként vetődhet fel a gyakorlati jogalkalmazás kapcsán, mi van akkor, ha a törvény hatálybalépése után halálozik el bármelyik jogosult? Álláspontunk szerint a törvény hatálybalépése megteremti a jogi alapot a jogosultat megillető követelés érvényesítésére, ezért a törvény hatálybalépése után az ilyen igények átszállását már a Ptk. öröklési jogi szabályai határozzák meg, tehát pl. ha a törvény hatálybalépése után leszármazók nélkül halálozik el az eredeti jogosult, de együttélt házastársával, akit a sérelem bekövetkezte után vett el, házastársa megörökli a kárpótlási igényt. Úgyszintén, ha az eredeti jogosult halála után több leszármazója közül az egyik további leszármazó hátrahagyása nélkül hal meg, amennyiben a halál időpontja a tv. hatálybalépése utánra esik, úgy örököstársai megöröklik az elhunyt kárpótlási igényét is. Mi a követendő eljárás több volt tulajdonos esetén? Ingatlanok esetén az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni hányadok szerint kell megállapítani a tulajdonostársnakjutó összeget; egyéb esetekben úgyszintén az igazolt tulajdoni hányad szerint kell számolni a jutót. Mennyi illetéket kell fizetni az eljárásért? A tv. 12. §. (6) bek. szerint az e törvény alapján a hivatal előtt induló eljárások illetékmentesek, tehát sem az eljárás megindításáért, sem a későbbi jogorvoslatokért nem kell illetéket fizetni. Azonban a jogosultság igazolásához szükséges okiratok hitelesítéséért a hatósági bizonyítványok kiállításáért már kell illetéket fizetni.
