Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-08-28 / 14. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1991. augusztus 28. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI A paksiak megtanultak az erőmű mellett élni Beszélgetés Haaz Ádám törzsparancsnokkal a polgári védelemről- A polgári védelemről kellene most be­szélnünk, ezen belül is jelenlegi helyzeté­ről, magáról a szervezetről.- A HM-törvény módosításával a polgári vé­delem országos irányítása megváltozott A bel­ügyminiszter hatáskörébe került át s ez megha­tározza újszerű rendeltetését s az ebből fakadó feladatok szabályozására építi fel a szervezet működési rendjét amely jelenleg kialakítás alatt van. A jövőben a polgári védelemnek olyan hu­manitárius szervezetnek kell lenni, amely a la­kosság társadalmi összefogását mozgósítja szervezett önvédelemre. Gondolok itt elsősor­ban a „békeidőszakra”, de nem mellékes a há­borús veszélyekkel szembeni felkészülés sem. Mindenképpen át kell értékelni az ország te­rületeinek veszélyeztetettségén alapuló polgári védelmi besorolást, így a továbbiakban figye­lembevételre kerül az adott területen épült vagy épülő objektumok veszélyességi foka. Ezzel egyidőben előtérbe helyezzük a veszélyes üze­mek dolgozóinak és a környéken élő lakosság­nak az ipari katasztrófa elleni védelmének meg­szervezését. Jelenleg jóváhagyás előtt van a katasztrófa megelőzési és elhárítási törvény, ami részünk­re szabályozást fog nyújtani, főként a megelőzé­si, lakosságvédelmi és háborús feladatokkal kapcsolatosan.- Maradjunk a katasztrófa szónál, mind­ez mit jelent nekünk, paksiaknak?- A város körzetében a legveszélyeztettebb pont az Atomerőmű Vállalat, de számítani lehet közlekedési balesetekre is, a veszélyes anyago­kat szállító járművek balesetére, elemi-termé­szeti csapásokra gondolok (pl: árvíz...). Magát a fogalmat úgy definiálnám, hogy többségében prognosztizálható, esetenként azonban mégis váratlan esemény, amely embe­ri élet, anyagi javak károsodásához, megsem­misüléséhez vezethet. Ennek következtében a társadalom normális működését befolyásolhat­ja.- Említetted a prognosztizálható ka­tasztrófát, tulajdonképpen miről is van szó?- Például: az ipari üzemek nem megfelelő üzemvitelére, karbantartási hiányosságaira gondolok. Üzemanyagok - nukleáris, vagy ha­gyományos - szállítási szabályainak, őrzésvé­delmének, menetbiztosításának elhanyagolása és rossz szervezése. Egy folyamatosan emelkedő vízszint is jele le­het az áradásnak, árvízveszélynek.- Hogyan lehet erre felkészülni?- Ahogy az előzőekben mondtam, a szabá­lyok betartásával, körültekintő tervező és szer­vező munkával, munkahelyi fegyelemmel. A polgári védelem napi feladata, hogy a váratlan eseményekre - bármilyen hirtelen következnek is be - legyen felkészülve. Ennek feltétele egy jól működő riasztási rendszer, a lakosság felkészí­tése, a működési terület alapos ismerete.- Egyedül vagy, hogy történik ez? Mi­lyenek a személyi feltételeid?- A városi parancsnokság 4 fővel működik. Felelős vagyok a nap bármely szakában ma­gam és kollégáim kiértesíthetőségéért. Működik 24 órás váltással egy megyei riasz­tó-értesítő ügyeleti szolgálat, amelynek lehető­sége van bármikor a kiértesítésünkre. A mindenkori polgármester a település pol­gári védelmi parancsnoka, az ő döntéseit va­gyunk hivatottak szakmailag alátámasztani.- Maradjunk még mindig a személyi fel­tételeknél!- Miután a törzsparancsnok vagy a törzsből valaki beérkezett, a parancsnoki állomány kiér­tesítése következik - amit első lépésként otthon­ról is el tudok végezni, jelentős adattárral ren­delkezem -, akkor következik a baleset jellegé­től függően az adott szervezet mozgósítása, ezt követően a megalakítása, esetleges alkalmazá­sa. Jelenleg a szervezeteket az üzemek adják, ezek a szakszolgálatok, illetve az üzemi önvé­delmi szervezetek, amelyek a jövőben körzete­sítve lesznek, veszélyeztetettség alapján me­gyénként, esetleg régiónként. A szakszolgála­tokból Pakson van egy ideiglenes jellegű cso­port, a Speciális Erőcsoport. Ez egy rövidebb készenlétű csoport, amely nukleáris vagy ha­gyományos kárterületeken önállóan vagy a fegyveres erők, fegyveres testületek tagjaival, esetleg helyreállító osztagokkal megerősítve, együttműködve képes mentesítő és helyreállítá­si munkák végzésére.- Milyen a polgári védelem kapcsolata az önkormányzatokkal?- Az önkormányzatok vezetőivel folyamatos, jó kapcsolatunk van. A települések önállósága mellett feladatunk a körzetben lévő tizenkét ön­­kormányzati hivatal polgári védelmi szakmai irányítása. Mi a kiképzés területén ajánlásokat adtunk az idei évben részükre. Rendelkeznek megfelelő okmányokkal, kidolgozott tervekkel és alapvető technikai eszközökkel, védőeszkö­zökkel. Paks város például kitelepülő, de ugyan­úgy kitelepülő Dunaszentgyörgy és Gerjen is.- Erről beszéljünk!- Arról van szó, hogy nukleáris vagy hagyo­mányos baleset esetleges bekövetkeztekor, ha a körülmények, értékelések indokolttá teszik a lakosság kimenekítését, akkor a szervezet vég­ső esetben az ilyen irányú feladatát végre kell hogy hajtsa. A csernobili tapasztalatokat érté­kelve gond, hogy jelenleg a kitelepítés csak 15 km-es körzetre van megtervezve. Ez azt is jelent­heti, egy nagyobb katasztrófa esetén nem biz­tos, hogy a jelenleg befogadó települések meg­felelő távolságra vannak. Ebből adódik, hogy adott esetben esetleg nem lehet a tervekhez ra­gaszkodni, és csak nagyobb távolságban lévő befogadási helyek - pl. Dombóvár, Kaposvár környéke - jöhetnének szóba. A megyei és vá­rosi parancsnokság várja azt a több megyét érintő intézkedést, amely szabályozza 30 km-es körzetben a lakosság kimenekítését. Nyilván így megnő a kitelepülő helységek száma is. Idetar­tozik még az is, hogy a városban, illetve közsé­gekben működik egy kitelepítése- és befogadá­sa szakszolgálat. Ez a szakszolgálat egy közel 600 fős szervezet, amelynek elsődleges felada­ta a lakosság esetleges kimenekítésének helyi megszervezése, irányítása az egyes körzetek­ben és a teljes településen, amihez kidolgozott tervek állnak rendelkezésre. A kimenekítés azonban nem elsősorban kerülhet szóba, hi­szen a levegő szennyezettségétől függően az el­zárkózás kell hogy megelőzze, az csak végső megoldás lehet. Mielőtt még kérdeznéd, elmon­dom: a lakossághoz tavaly eljuttattunk egy úgy­nevezett „Veszélyhelyzeti Tájékoztatót”, amely részletesen tartamazza veszély esetén a teendő­ket Javasolni tudom, hogy időnként ebbe a fü­zetbe lapozzanak bele, hiszen olyan információ­­kattartalmaz, melyeket nem lehet elhanyagolni.- Az emberek részéről történt-e rea­gálás?- Tapasztalatom szerint nem a súlyának megfelelően. A polgári védelem az egyéni védő­eszközöket - a gázálarckészleteket - is kiosztot­ta a felnőtt lakosság körében az igényeknek megfelelően, a város, Dunaszentgyörgy és Ger­jen község gyermekintézményeiben pedig min­den gyermek részére. Ezeket a gázálarcokat a gyermekek hazavitték, ugyanakkor intézményi tárolással az ősszel ismét tervezzük ellátásukat. Megmondom őszintén, mi nagyobb érdeklő­désre számítottunk a felnőtt lakosság részéről, hiszen korábban érkeztek reklamációk és első­sorban a lakosság védelmével kapcsolatban tet­tek fel nekünk kérdéseket.- Ez egy nagyfokú érdektelenség.- Mindenképpen az. Pontosan a Paksi Hír­nök volt az a lap, amelyben megjelent egy figye­lemfelkeltő cikkünk, itt részletesen elemeztük a gázálarc rendeltetését, védőképességét. Az em­berekben van egy olyan irányú tévhit, hogy bal-

Next

/
Thumbnails
Contents