Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-07-31 / 12. szám
1991. július 31. 13 PAKSI HÍRNÖK ponáló hazai szerzők munkáit, és tegyenek javaslatot azokra a vizsgálatokra, amelyekkel csökkenteni lehet a telephely szeizmikus kockázatának értékelésében meglévő bizonytalanságokat. Ez a munka napjainkban fejeződött be. Ez a szakértőcsoport egyetért a szovjet szakvéleményt ért bírálattal, s úgyszintén megállapítja, hogy Paks környékén a negyedidőszaki üledékben vannak törések. Nem tekintheti azonban bizonyítottnak a Móri-árok irányultságú törésrendszer létezését, emiatt a létező regionális törés kisebb szeizmikus veszélyeztetettséget jelent, mint amilyet más hazai szerzők korábban feltételeztek. A tudományos szempontból vitás kérdések tisztázására szerkezetföldtani, földtani-geomorfológiai, geodéziai, geofizikai, hidrogeológiai, hidrológiai vizsgálatokat, továbbá fúrási munkálatokat, adatgyűjtést és -feldolgozást javasolnak a szakértők. A kutatási témajavaslatok alapján vizsgálati program készült, amelyet remélhetőleg a közeljövőben a legszélesebb szakmai kör megvitathat, módosíthat, elfogadhat. Reméljük, hogy ez a program a tudomány mai állása szerint korrekt választ ad a telephely szeizmikus kockázatának kérdésére. Megjegyezzük, hogy a telephely szeizmikus kockázata megítélésének alátámasztására eddig közel hetven tanulmány, kutatási jelentés, vizsgálati anyag készült. Ezek a vizsgálatok 1987 óta eddig mintegy 120 millió forintot emésztettek fel, amelyből 60 milliónyit tett ki a szovjet munka, a másik 60 millió forintot a hazai szakintézmények vizsgálataira (szeizmikus szelvények, fúrások stb.) és szakértők munkájának finanszírozására fordítottunk. A költségeket jelentős mértékben megnövelte a kibontakozó, szerteágazó s mind a mai napig lezáratlan vita, amely új és új kiegészítő vizsgálatokat újabb intézmények és szakértők bevonását követelte meg. A további, remélhetőleg már végeredményhez vezető kutatások költségei - tapasztalataink alapján - úgyszintén nem lesznek jelentéktelenek. A hazai kutatás mellett célszerűnek tartjuk külföldi szakértők bevonását is. Nem azért, mert a külföldi szakvéleményt tekintjük az „igazi” szakvélménynek, hanem azért, mert úgy gondoljuk, hogy a tárgy bonyolultsága miatt ezt célszerű megtenni. Nyilvánvaló azonban, hogy a magyar hatóságok döntései csak felelős hazai szakvéleményekre támaszkodhatnak, s a hazai - tudományos és laikus - közvélemény ítéletét tekintjük a legfontosabbnak. A kiterjedt bibliográfia áttekintése után egy angol szakcég (Öve Arup, London) ajánlatot tett arra, hogy a telephely szeizmikus kockázatát a jelenlegi információ feldolgozásával fél év alatt meghatározza. Az ajánlkozó mérnökirodát tokiói toronyházak, a Sydney-i Opera szerkezete, számos nukleáris létesítmény tervezése, valamint - kormánymegbízásként - Nagy-Britannia földrengéskockázati térképének megszerkesztése fémjelzi. Nem kizárt az sem, hogy - a magyar tudósok javaslatára - további külföldi szakértőket is bevonunk a munkába. A fentiek miatt jelenleg nem tekinthetjük lezártnak a telephely földrengés-veszélyeztetettsége tárgyában folyó tudományos vitát. A kérdések tisztázását szolgáló kutatásokat fontosnak tartjuk és a rendelkezésre álló eszközökkel támogatjuk, hisz nem tudjuk és nem is akarjuk megtenni azt, hogy egy speciális tudományterületen kibontakozott vitát mi zárjunk le. A paksi blokkok földrengésbiztonsága A paksi telephelyre vonatkozó aktuális szeizmológiai ismeretekre, a WER-440-es és más típusú blokkok földrengésállóságával kapcsolatos külföldi tapasztalatokra alapozva, 1987-ben elkezdtük a földrengésbiztonság növelését szolgáló program előkészítését. E program megvalósítását hátráltatja a telephely szeizmikus kockázatával kapcsolatos tudományos vita lezáratlansága, mivel ennek kimenetelétől függ a műszaki beavatkozások terjedelme és minősége. A földrengésbiztonság növelhetősége szempontjából számunkra a kozloduji erőmű tapasztalata igen tanulságos. 1977-ben a vranceai földrengés idején a kozloduji atomerőmű bizonyította, hogy a V-230- as típusú WER-440-es blokkok a tervekben szavatoknál lényegesen nagyobb földrengéseket is elviselnek. Az 1977. évi földrengés után kiegészítő műszaki intézkedésekkel biztonságossá tették a kozloduji blokkokat az MSK-64 szerinti 8 intenzitásfokú rengésekre. Az intézkedések hatásosságát igazolta a blokkok teljesen biztonságos viselkedése az azóta bekövetkezett földrengések idején. Tudjuk, hogy a földrengésbiztonság (s általában a biztonság) szempontjából a V-213 (paksi) típus lényegesen korszerűbb, mint a V-230-as kozloduji típus. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy a Paksi Atomerőmű blokkjainak földrengésbiztonsága lényegesen megnövelhető. Meggyőződésünket alátámasztják a szovjet nyomottvizes reaktorblokkokra elvégeztetett amerikai biztonsági elemzések eredményei is. A működő blokkok földrengésállóságának növelése két dolgot jelent- földrengésjelző- és védelmi rendszer létesítését amely a reaktorépület kitüntetett pontjain méri a talajmozgások okozta gyorsulást és egy beállított érték meghaladásakor jelzést ad a reaktor leállítására. A svájci SIG SA cég által szállított földrengés-jelző és -védelmi rendszert már két blokkra felszereltük. A teljes program 1992-re befejeződik.- a földrengésállóság felülvizsgálatát a tényleges földrengésállóság megállapítását s ennek alapján a blokkok szükséges mértékű megerősítését. Tekintettel arra, hogy atomerőművi blokkok - sőt általában komoly ipari létesítmények - földrengésállóságának utólagos, működés közbeni felülvizsgálata hazánkban előzmények nélküli probléma, ezért igyekeztünk külföldről megszerezni a hiányzó ismereteket és szolgáltatásokat. A munkába a hazai intézmények, vállalatok és egyetemek mellett részt vesz a Skoda, valamint a Siemens is. A folyamatban lévő program léptékét a műszaki részletek helyett, szerződéses terjedelme jellemzi legjobban, ami a felülvizsgálat első szakaszára közel 250 millió forint. Az 1991-ig elvégzett munkák elsősorban a főépület vonatkozásában fontos eredményekre vezettek. A főépület nemcsak a benne lévő technológiai rendszerek - például a reaktor - tartó- és befogadó szerkezete, hanem egyúttal az egyik hermetikus akadály, amely egy baleset esetén a radioaktív közegek kiáramlását megakadályozza. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Mechanika Tanszéke által végzett szilárdsági analízis igazolja a főépület földrengésállóságát 0,16 g maximális vízszintes gyorsulás esetére. Előzetes analízis készült 0,28 g maximális vízszintes gyorsulásra, amely még úgyszintén nem jelent megengedhetetlen igénybevételt a hermetikus vasbetonszerkezet számára. A számítási modell és eljárás helyességét csehszlovák és német számításokkal való összehasonlítás, valamint kiterjedt - egyedülállónak mondható - épületdinamikai kísérletek igazolják. A technológiai berendezésekre végzett eddigi analíziseink is azt igazolják, hogy az erőmű tényleges földrengésállósága a terv szerintinél lényegesen nagyobb és kiegészítő megoldásokkal minden feltételezett rengésre biztonságossá tehető. A fentieket összefoglalva: A jelentős eredményekhez vezető előkészítés után - a telephely vitatott minősítése ellenére - megindult a földrengésállósági felülvizsgálat, amely előreláthatóan még három évet vesz igénybe. A felülvizsgálattal párhuzamosan folyik a szükséges intézkedések kidolgozása és megvalósítása, amelynek időigényét és mértékét, a telephely minősítésének bizonytalansága miatt, ma még nehéz megbecsülni. A mi érdekünk, s az erőmű biztonsága is azt követeli, hogy a vita mielőbb, mindenki számára elfogadható módon záruljon le. Meggyőződésünk, hogy intézkedéseinkkel a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságát az aktuális elvárásoknak megfelelően szavatolni fogjuk. Elérhetőnek látszik, hogy a telephelyen működő régi és az esetlegesen létesülő új - a legmodernebb követelményeknek is megfelelő - blokkok egyenszilárdságúak legyenek a biztonság, s ezen belül a földrengésbiztonság tekintetében. HAMM!!!
