Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-07-03 / 10. szám
1991. július 3. 7 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI A válságból is van kiút Interjú Fritz Ferenccel, a paksi Szabadság Termelőszövetkezet elnökével Dunakömlőd immár Paks részévé vált, mégis úgy tűnik, hogy a városban keveset tudnak a téeszrőL Ezért arra kérem Fritz Ferencet hogy mutassa be a gazdaságot- Messziről kell kezdenem. A községben ’47-49 között valóságos népvándorlás zajlott A németajkú őslakosság mintegy 80%át kitelepítették, helyükre főleg Endrődről, Kecskemétről és Felvidékről érkeztek az új tulajdonosok. Ez az új, vegyes lakosság teljesen önkéntesen negyvenkilencben megalakította a Béke és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet A két üzem 1950 tavaszára egyesült és a jelenlegi földterületünk 2/3-án gazdálkodott A további növekedés 1960-ban történt amikor az agitációkat követően Dunakömlőd „Szövetkezeti Község” lett Ma a tagok létszáma 85 fő. A közös vagyon ’88 év végére 68 millió forintra emelkedett Elmondhatom azt is, hogy a szövetkezet alaptevékenységgel foglalkozik, 1308 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 960 ha szántó.- Első - a város mezőgazdaságát bemutató - utam önhöz vezetett Úgy gondolom, hogy Fritz Ferenc Paks egyik rangidős mezőgazdásza. Azt is tudom, hogy a szövetkezetben 1958 óta dolgozik. Kérem, meséljen az elmúlt évtizedekben végzett munkájáról.- Hegyespusztán nevelkedtem, majd 1950-ben elkezdtem dolgozni a Biritói Állami Gazdaságban. Rá két évre újságban olvastam, hogy fiatalokat keresnek mezőgazdasági szakérettségire. Hatan voltunk barátok, valamennyien jelentkeztünk, én egy év után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre kerültem. Az iskolát 1958-ban végeztem el, s a helyi téeszben főmezőgazdászként álltam munkába. A szövetkezet elnöke a néhai Uhrin Vendel volt, s 1983-ig ilyen módon együtt dolgoztunk. Vendel nyugdíjba vonulása után a tagság elnökké választott- Melyik munka a kellemesebb, a főmezőgazdászé, vagy az elnöké?- A könnyebb időszak Uhrin Vendel elnökségének időszakára esett, ekkor ugyanis a végső döntés felelőssége nem az enyém volt- Hogyan látja ön a mezőgazdaság és ezen belül a termelőszövetkezet jövőjét?- Véleményem szerint a jelenlegi válságon az üzem átmenthető. Soha ekkora szükség az összetartozásra nem volt mint most Ha nem tartunk össze, mi, akik itt dolgozunk, akkor minden szétesik. Az emberek zöme nem ért nem érthet a gazdálkodás teljes folyamatához, hiszen őket 40 éven keresztül irányították Részfeladatok elvégzésére szakosodtak Vagyontárgyaink a major részei: a magtár, a gépműhely, a szárító, a keverő, az állattenyésztő-telepek csak együtt használva működőképesek Természetesen a működési formákat a földtörvény, a szövetkezeti törvény megjelenése után módosítani kell. Nélkülözhetetlenné válik az új alapszabály elkészítése is, melynek fontos eleme lesz a tulajdonosi érdekeltség.- Hogyan sikerült a tavalyi év?- Az állattenyésztésre akkor még nem panaszkodhattunk A 70-75 Ft/kg-os sertéshús ár, a 70-90 F^/kg-os hízómarhahús ár elfogadható volt A növénytermesztésben az aszály viszont 39%-nyi árbevételcsökkenést okozott Ami azt jelentette, hogy feléltük a korábbi egy éves terménytartalékainkat is.- És mit várnak az idei évtől?- A konzervborsó- és a búzatermés kilátásai biztatóak. Ezekre a növényekre eladási szerződésünk is van. A kukorica még alig látszik, pedig itt a június. Nyilván mi jó, közepes termést szeretnénk elérni, mert az egyéves tartalékainkat vissza kell állítani. A sertéseket egyelőre elviszik, azonban ide tartozik az is, hogy kb. 4 millió forintot még nem fizettek ki a vevőink. A szarvasmarha-állomány növelésétől elálltunk. A borjúkat tejjel itatjuk, ugyanakkor a tejet helyben is áruljuk a lakosságnak. SZÁNTÓVERSENY -1963- Van-e földvisszaigénylés? Mit jelenthet a kárpótlási törvény Dunakömlődön?- A jelenlegi tagok földtulajdona 160 hektár, ez a terület gyakorlatilag a nyugdíjasaink birtoka. A lehetőség a föld kivitelére ’89-től adott, viszont ez idáig senki nem élt az ebbéli jogával. A kárpótlási törvény életbelépése utáni helyzetet nehéz megjósolni. Én azonban mégis azt gondolom, hogy az 1308 ha területből 10-15%-ot igényelhetnek vissza. Lesz olyan is, aki a tulajdonjog visszaállítása után is kiadja bérletbe a földjét A földkivitel még akár javíthat is a helyzeten, mert ha a kivitt területeken keveset, vagy semmit nem termelnek, akkor a bennmaradt földek termését talán könynyebben tudjuk értékesíteni. Egy biztos: mivel a terményárak csökkennek, a költségeket is csökkenteni kell. A költségek 45%-a esetünkben a munkabér és közterhe, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulók helyett nem vehetünk fel új munkást így a létszámunk természetes fogyással 65 fő körülire fog csökkenni. Csökkentjük a műtrágyaadagokat olcsóbb növényvédelmi technológiákat választunk, még a kapát is elővesszük.- Végezetül szeretném megkérdezni, hogy olvassa-e a Paksi Hírnököt? Mi a véleménye a lapról?- Túlzás nélkül mondhatom, hogy a Hírnök jobban érdekel, mint a megyei napilap. Én személy szerint több, a szakmánkat a földet érintő írást szeretnék olvasni az újságban.- Elnök úr, köszönöm a válaszait KATONÁNÉ SZALAI IRÉN (Archív felvétel)
