Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-07-03 / 10. szám
1991. július 3. 5 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI J átszótereinkr ől így az iskolai év után gyakrabban esik szó gyerekeink jelenéről, jövőjéről. Megsűrűsödnek a rendezvények, a szervezett foglalkozások, programok, amelyeket nekik és értük rendezünk. Rendjén is van ez így. De vajon a hétköznapok során hol töltik el azt a nem túl sok időt, amit játékra fordíthatnak? A lakótömbök környékén áll-e megfelelő tér a rendelkezésükre, hogy mozgásigényüket biztonságosan kielégíthessék? Mert, ugye, ez is része gyermekeink jelenének... A. R. Nukleáris ismeretek (9) Az előző cikkben az atomerőmű normálüzemi kibocsátásairól írtam. Szerepelt az írásban, hogy az erőmű radioaktív kibocsátásai eddig minden évben lényegesen a korlát alatt voltak. Felmerülhet a kérdés, mennyire hiteles egy ilyen kijelentés. Mi a garancia arra, hogy az erőmű tényleg annyi radioaktív anyagot bocsát ki, mint amenynyit a jelentéseiben közöl? Az egyszerű válasz erre az, hogy a munkát szakemberek végzik, akik szakmai felkészültségükkel és tisztességükkel garantálják az eredmények pontosságát és valódiságát Ez a válasz valószínűleg sok embert meggyőzhet de biztos vagyok benne, hogy nem mindenkit. A nagyobb megbízhatóság, a többszörös ellenőrzés érdekében egy bonyolult hatósági rendszer is működik, az alábbiakban ezt ismertetem nagy vonalakban. 1. Egy-egy labor megbízhatóságának vizsgálata Amikor egy adott laboratórium nukleáris méréseinek megbízhatóságát akarjuk értékelni, két fő módszert követhetünk. A legjobb módszer az, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal összeállít különböző radioaktív anyagmintákat melyek összetételét és aktivitását csak ők ismerik, majd ezeket a mintákat az adott laboratórium megméri, a mérési eredményeket jegyzőkönyvezi. A jegyzőkönyvek birtokában az OMH közli a valódi értékeket Az eltérések minősítik a vizsgált laboratóriumot. Egy másik módszer az, hogy több, azonos feladatot ellátó laboratórium személyzete közösen vesz mintákat, azokat homogenizálják, szétosztják egymás között Mindenki otthon meghatározza a mintákban lévő radioaktív izotópok fajtáját és koncentrációját jegyzőkönyvezi az eredményeket. Ha valamelyik laboratórium eredménye nagymértékben eltér a többjétől, valószínűleg valamilyen szisztematikus hibát követ el. A PAV Környezetellenőrző Laboratóriuma mindkét módszerrel részt vett ilyen interkalibrálásokon. A tapasztalatok megerősítették az ott folyó szakmai munka megbízhatóságát. 2. Az üzemi ellenőrzés megbízhatóságának vizsgálata Az atomerőmű kibocsátás ellenőrzésének megbízhatósága nem csupán a laboratóriumi mérések megbízhatóságán múlik. Fontos a mintavétel helye, módszere is. A mintavételi helyek, az alkalmazott mintavételi rendszerek és módszerek mind-mind hatósági jóváhagyással lettek kiválasztva. Az üzemi ellenőrzés mellett működő hatósági ellenőrzés az alábbi:- A kéményen át távozó levegőből folyamatosan gyűjtenek aeroszol és jódszűrőn mintát, ezt hetente cserélik és értékelik. Az eredmények egy teljesen hasonló üzemi ellenőrző rendszer eredményeivel kerülnek összevetésre.- A kéményen át távozó levegőből időnként radioaktív nemesgázok meghatározására vesznek mintát. A mérési eredményt a folyamatos üzemi ellenőrzés eredményeivel vetik össze.- Az erőműtől kb. 1,5 km távolságban van egy hatósági aeroszolmintavevő állomás. Az innen származó minta adatait az üzemi környezetellenőrző rendszer aeroszoladataival hasonlítják össze.- A Duna felé tartályokból kibocsátott vizek üzemi ellenőrzésére vett vízminták egy részét archiválni kell, ezekből a vízügyi hatóság véletlenszerűen választ ki utólagos ellenőrzésre mintákat- A tartálymintákból térfogatarányosan összeállított heti átlagmintákat rendszeresen méri a hatóság is.-A melegvízcsatornából, illetve a víztisztítóból a Dunába távozó vízből átlagmintát gyűjtünk, ezt meg kell osztani a vízügyi hatóságok és az üzemi ellenőrzés között.- A vízügyi hatóság véletlenszerűen is vesz mintát a kibocsátási útvonalakon, mérési eredményeit az üzemi naplók eredményeivel veti össze.- Magából a Dunából is vesz a hatóság mintát. Az üzemi ellenőrzés és a hatósági ellenőrzés adatai közt jó az egyezés. Volt ugyan egy-egy jelentősebb eltérés, de ezeket mindig kivizsgálás követi, ezek eddig mindig feltárták az eltérés okát, amit meg tudtunk szüntetni. Fenti rendszeren kívül jelentős feladata van a Földművelési Minisztérium szaklaboratóriumi hálózatának is. Ez a hálózat az élelmiszeripari nyersanyagok radioaktív szennyezettségét ellenőrzi. Eredményeik megerősítik az üzemi, a környezetvédelmi és közegészségügyi hatósági ellenőrzések eredményeit RÓSA GÉZA
