Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-06-19 / 9. szám
1991. június 19. 3 PAKSI HÍRNÖK Ne pofázz, mert megetetlek pénzzel! ha lett volna igazi anyagi hátterem, itt sem lennék. Nagyon könynyen dumálnak az olyan emberek - ismerek jó néhányat akik beleszülettek a jóba, olyan fiatalok, mint én, és azt hiszik, hogy a papa, mama pénzével megváltották még a tisztességüket is. Most nem mondok nevet, de egy ilyen, a múltkor az egyik barátomnak azt mondta: „Ne pofázz, mert megetetlek pénzzel”. Olyan szegény volt a srác, mint én, és háborgott ott mindenféle igazságtalanság ellen.- Miből éltek?- Mariann gyeden van, én meg alkalmi munkázom, napi négyszáz forintot kaptam eddig, de most már vége ennek is.- Mégis, hogyan tovább?- Ezt a kérdést tedd fel nekem jövőre is. Úgy, ahogy lehet nehezen. Az ember mégse panaszkodjon. Persze elég nehéz egy huszonévesnek, egy magyar embernek, aki dolgozna. Dolgozik is és képtelen előrejutni, elfogadni ezt a helyzetet.- Marianna, a gyed mennyi pénzt jelent?- Hat hat és fél ezer forintot hónaptól függően.- Köszönöm. Tulajdonképpen csak erről volna szó. Tulajdonképpen mindennapos a fiatal, életüket kezdő családok keserűsége a mi városunkban is. Persze fűzhetnénk tovább a gondolatot hivatkozhatnánk mindannyiunk által ismert problémákra, nehézségekre, meg arra is, hogy a szabadság ilyen veszélyekkel is jár. Mindenesetre a Népjóléti Minisztérium a kereszténydemokraták kezében van. Eme Paks, Szent János utca 8., itt él Bognár József fiatal feleségével és öt hónapos kislányával, Kingával. Nem az ő tulajdonuk ez a ház, hanem a fiatal feleség édesanyjáé. Előre bejelentkeztem. Őszinte figyelem, melegség és persze egy kis bátortalanság leng körül, hát kérdezem a fiatalasszonyt:- Marianna, hány éves is voltál amikor összeházasodtatok?- Húsz, ő akkor huszonnégy, most huszonöt.- Józsi?- Baranyából vetett ide a sors mindkettőnket, elég viszontagságos körülmények között. Én például 6 évesen kerültem Paksra a szüleimmel. Pécsrőljöttünk. A nevelőapám, aki egyébként az apám volt, gyakran mondta: a gyermekeink érdekében jöttünk „falura”. Ami pedig a házasságunkat illeti, pénz vagy ilyesmi nem érdekelt Mariann érdekelt aztán, hogy utód legyen. Hát itt a Kinga, a világ legszebb kicsi lánya. Egyébként anyagi számítás, hogy másokra hárítsam saját életünk felelősségét ebben az értelemben, ma sem a kenyerem.- Például úgy találtam ide hozzátok, hogy egy kisiparos cégtábláját kerestem... VILLANYSZERELÉS és HÁZTARTÁSIKISGÉP-JA VÍTÁS, Bognár József villanyszerelő.- Hát igen, sokan nem hiszik el, hogy nekem annyi pénzem volt, hogy ezt egyáltalán el mertem kezdeni. Ha anyósom nem lenne..., a szüleim, szóval az ő segítségük nélkül nem mertem volna elkezdeni.- Politizálsz?- Csak olyan értelemben, hogy itt vagyunk, létezünk... Itt van Kinga, ő remélem már jobban fogja érteni ezt az egészet Ő már a jövő.- Mégis, a jövő, a kisgyermekek nevében nem tett tönkre senki semmit?- Teljesen fölösleges itt személyeket meghurcolni. Különben is, van egy fölfogás, ami ebben az országban megvolt és megvan. Nevek változnak és semmi.- Ha választások zajlottak voksoltál? (Bólint.) Kinek az oldalán?- A liberálisokra szavaztam, és persze drukkoltam, mint egy focimeccsen.- Mit kaptál cserébe?- Semmit Egyébként az ország helyzetét tekintve, szerintem a kilátás nagyon jó. Komolyan, a lányom nevében is mondom, én nagyon jót remélek. Na jó, persze,- Mikor házasodtatok?- Kilencven, július 14-én.- Villanyszerelő vagy, mikor is vizsgáztál?- Nyolcvanhárom nyarán.- Közepesen ?-Jól.- Van munkád? A kisipar?- Nincs. Esküszöm, hogy ez a vállalkozás nekem csak kiadást hozott, ha megmutatnám neked a számlakönyvemet.. Március óta vagyok kisiparos, esküszöm ebből egy fillért sem sikerült öszszehozni. Én arra alapoztam ezt a kisipart, hogy az embereknek kevesebb a pénzük, nem vesznek annyi új gépet hátha javíttatják. Semmi, hiába hirdetem. problémák kezelésének fontosságát ők fújták a legmesszehangzóbban, és szünet nélkül. A Szent István téri ABC ajtaján többször láttam nyugdíjasoknak szánt árengedményekről szóló hirdetést a kereszténydemokraták nem minden szerénytelenségre utaló megjegyzésével, hogy ezt bizony ők szervezik. Nem tudhatom, hogy az egyébként is a bizonyos áruk árának leszállítására kényszerülő üzleteknek ez segítséget jelent-e? A kereszténydemokraták helyi képviselőinek és a nyugdíjasoknak mindenképpen. Biztos vagyok abban, hogy ezek a képviselők nem küzdenek ilyen jellegű napi problémákkal, hiszen üzletben, az üzlet elve alapján lehet a mi városunkban is gazdagodni és elnyomorodni. SZARKA JÓZSEF A Találkoztam riportjaim készítése során félreértésekkel, sőt félelmekkel is. En figyelmeztetéseknek neveztem el ezeket a „sima megrendszabályozásokat", szóval találkoztam a múltra áhítozó, ma még nagyon is félelmet keltő sandasággal. Nos, az a meglátásom, hogy semmiféle okos gondolat nem lehet annak a valóságnak - a nyilvánosság kizárásával - hivatott ítésze, mely puszta életünk táptalaja. Persze semmiféle élethelyzet nem jogosíthat fel ugyanakkor senkit, hogy kétes tort üljön nem létező győzelmek jegyében, nem létező bukások felett. Mégis - akik minden jobb, emberségesebb miatt, az új rendben reménykedve nyújtották kezüket kik maguk nem tehetnek semmiről, s mégis félő, hogy az „alakulgató” új gondolat legfőbb kárvallottjai lesznek ismét igenis beszéljenek, k__________________________________________:_____________________________________________________/
