Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-03 / 6. szám

A vallásoktatás lehetőségei a mai iskolarendszerben Vállalkozzunk! Vállalkozzunk? Vállalkozzunk! Hát megszületett! Végre megszü­letett! Jó, hogy megszületett? Ezek a legtöbbször hallható mondatok most iparoskörökben. Engem is ezek a gondolatok foglalkoztatnak mosta­nában leginkább. Rengeteg jó és saj­nos igen sok rossz oldala is van ennek az „új” vállalkozói törvénynek, ami április 1-jén lép életbe. Egy-kettő a jók közül:- megszűnik a kötelező KIOSZ- tagság (az országban ez a szervezet volt az utolsó, ahol kötelező volt tagnak lenni),- lazábbak lesznek az iparváltás kritériumai,- könnyebb lesz telephelyet vál­toztatni. Gyakorlatilag bárki vállalkozhat. Nem kell szakmai végzettség, nem kell iskolai végzettség, csak pénz és vállalkozói kedv kell, és indulhat az üzlet. Az előbb felsoroltak egyben a hibái is ennek a törvénynek. Ha nem lesz kötelező a tagság, ki „vigyáz” a leendő, vagy á régi iparosra? Magá­nyosan vállalkozni lehet, de kideríte­ni, hogy mi kell egy újabb élet beindí­tásához, komoly feladat, hiszen tudni kéne, mit akar a Köjál, mekkora le­gyen a tűzoltó készülék, milyen más engedélyek kellenek a telephely meg­nyitásához. Ezek a tudni valók egy he­lyen biztosan meglelhetők, ez a hely a KIOSZ, és a KIOSZ az a szervezet, aki tagjainak díjmentesen (tagdíjért) a kezükbe tudja adni azt az anyagot, ami az iparkezdést lényegesen meg­könnyíti. A telephely-engedélyezés látszólag rendezett, de felmerült ben­nem, mi van, ha a „vállalkozó” lelép az előleggel, ha nincs fix telephelye, hol lehet utolérni. Mi van, ha munká­jával garanciális probléma van? A mestert ismét lehetetlen megtalálni. Nem kell szakmai, iskolai végzettség! Igen, látszólag tényleg felesleges, hi­szen sok szakmát elég csak jól csinál­ni, minek ahhoz egyetem, de bizo­nyos jogi-közgazdasági képzettségre alapszinten legalább szükség van. De ha mégsincs alapfokú képzettség, ott a KIOSZ, minden vonalon segíteni tud. A tagoknak kedvezménnyel, egyéb vállalkozóknak teljes térítésért. Úgy érzem, a törvényhozó nem volt elég körültekintő. Éppen ezért kérem a régi iparosokat és a leendő új vállalkozókat, mielőtt ki-, illetve belépnének a szervezetünkből, ala­posan rágják meg a témát, mert kü­lönben könnyen a torkukon akad­hat. Iparosnak lenni nemcsak mun­kalehetőség, de egy életforma is. Itt minden a saját zsebre megy. Nincs elsején fix fizetés, nem lehet csúsz­tatni, nem tudjuk a főnököt szidni. A létünk függ a munkánktól, és ezt a munkát úgy a legkönnyebb csinál­ni, ha tartozunk egy olyan valaki­hez, aki ismeri gondjainkat, tudja ki­hez kell fordulni, ha problémánk van. Igen, már az olvasó biztosan tud­ja a feleletet: tagnak kell lenni! KJOSZ-tagnak! Tudom, hogy a jövő a vállalkozó­ké, kicsiké és nagyoké, de kérek min­denkit, hogy saját érdekében alapo­san tervezze meg vállalkozását. Ha így teszi, találkozni fogunk szervezetünk különböző rendezvényein, és egymást és magunkat is segítve biztosítunk igazi „iparos körülményeket” családunk és remélem rövid idő alatt országunk szá­mara 'S SCHUCKERT JÓZSEF A rendszerváltás eredményeként az állam visszaadja az egyházaknak azon volt jogait és szerepét, ame­lyeket hajdan töltött be a közokta­tás terén. Természetesen ma az egyház erre nincs felkészülve, de maga az iskolarendszerünk sem. Ezért ült le a tanácsi és az egyházi vezetés a pedagógusokkal, hogy a szakmai oldalról megfogalmazható igényeket és lehetőségeket számba vegyék. Ezt követően közös megbeszé­lésre hívták a 282 fő jövendő első­éves gyermekek szüleit, mondanák el ők is véleményüket. Az összejö­vetelre 16 szülő jött el a 282-ből. Majd a pártok képviselői és a széles nyilvánosság részvételével folytató­dott a vita. Ezen az összejövetelen közel 100 fő jelent meg. A kétórás vita után közeledtek egymáshoz a vélemények. Nem elevenítem fel a sokszor személyeskedésbe hajló vita mon­dandóját, inkább azokat a tényeket veszem számba, amelyekben a résztvevők végül is megegyeztek. 1. Tegyük meg a kellő lépéseket a hitoktatás bevezetésére, ne váljunk az új oktatási törvény megjele­néséig. 2. A jelenlegi törvény nem teszi lehetővé a kötelező vallásoktatást, csak a fakultatívot. 3. A pártok és egyházak próbálja­nak hatni a szülőkre a vallásoktatás érdekében. 4. A beiratkozásnál derüljön ki, hogy kik akarják hitoktatásban ré­szesíteni gyermeküket. A beiratkozások egyébként ápri­lis 18-19. és 20-án lesznek. 5. Ha mind a négy iskolában lesz igény, akkor mind a négy iskolában indul ősszel a hitoktatás. Minde­nütt az első osztályokban, jövőre a másodikban, és így évről évre fo­kozatosan kerül bevezetésre. Amennyiben nem lesz általános igény, akkor csak a Bezerédj-ben és a 4. számú iskolában kezdődik el az oktatás ősszel. 6. Augusztus közepén még egy­szer lehetőséget biztosítanak a szü­lők részére, és módosíthatják elkép­zeléseiket, ha április óta meggon­dolták volna magukat. A hitoktatást egyébként az óra­rendbe építik be, így a jövendő elsőéveseknek vagy 4-5 órájuk lesz egy délelőtt, vagy 5-6 óra. (Itt jegyzi meg a cikk írója: egy el­sős gyermeknek nem szabad négy vagy öt órát tartani egy délelőtt.) Biztos vagyok benne, hogy sok mindent meg kell még beszélni eb­ben a témában. Ezért kérjük is a Tisztelt Olvasókat: írják meg véle­ményüket, javaslataikat. - er -Hogyan jönnek létre a nap­es holdfogyatkozások? A fogyatkozások az égitestek geo­metriai elhelyezkedése következté­ben fellépő takarások, illetve árnyék­­jelenségek. NAPFOGYATKOZÁS. A Nap- Hold-Föld egy egyenes mentén, új­hold idején akkor következik be, ha a Hold éppen csomójában vagy annak közvetlen közelében van. A Nap 400- szor nagyobb átmérőjű, mint a Hold. A Hold viszont 400-szor közelebb van, ezért csaknem egyformának lát­juk őket, azaz mégsem egészen. A Nap januárban nagyobb, mert a Föld­höz kb. 40 000 km-rel van közelebb. Szélső esetben, amikor a Hold föld­közelben, a Nap földtávolban van, létrejöhet a teljes fogyatkozás. Ezzel ellenkező esetben a fogyatkozás gyű­rűs. A teljes fogyatkozás időtartama 7,5 perc, a gyűrűsé 12,5 percig tarthat. Ez a Földről csak egy keskeny 265 km-es zónában látható. A hozzá kö­zel tartozó földrajzi helyeken ugyan­ekkor részleges fogyatkozás látható. Előfordulhat olyan eset is, amikor a Földön végigvonuló árnyék először gyűrűs, majd teljes (vagy fordítva) fo­gyatkozást okoz, ilyenkor gyűrűs-tel­jes fogyatkozásról beszélünk. A NAPFOGYATKOZÁST MINDIG CSAK HEGESZTŐSZEMÜVE­GEN ÁT SZABAD NÉZNI! Már jó előre ki lehet számítani, hogy pontosan mikor lesz fogyat­kozás, sőt évezredekre visszamenően is meg lehet állapítani, hogy mely földrajzi helyen és mely nap mely órájában, percében volt. HAZÁNKBAN AZ ELSŐ TEL­JES NAPFOGYATKOZÁS 1999. aug. 11-én LESZ! HOLDFOGYATKOZÁS. A Nap-Föld-Hold egy egyenes men­tén, telihold idején következik be, a Nap és Föld és Hold távolságának figyelembevételével, szerkesztéssel megrajzolhatjuk a Eöld mögött ke­letkező ámyékviszonyokat. A Föld mögött lesz egy olyan kúp alakú rész, ahova egyáltalán nem jut fény, ez a teljes árnyék, és lesz egy tér­rész, mely csak részben kap fényt, félámyék. A teljes árnyék hossza el­méletileg 217 földsugár, azonban a légkör fénytörése miatt a valóság­ban ez csak 41 földsugár. Amikor a Hold az árnyék bármely részébe be­lép, bekövetkezik a fogyatkozás, azonban a Hold mindvégig látható marad, mélyvörös színben. A fogyatkozások gyakorisága. Évente négy-öt NAP- és kettő vagy három HOLD-fogyatkozás lehetsé­ges, azonban nem biztos, hogy tő­lünk mindig látható. Egy évezredre 1543 holdfogyatkozás (716 teljes, 827 részleges) és 2374 napfo­gyatkozás (838 részleges, 773 gyűrűs, 105 gyűrűs-teljes, 658 teljes) esik. A fo­gyatkozások sorrendje 18 év és 11 na­ponként megismétlődik. A napfogyatkozások száma gya­koribb, mégis több holdfogyatkozást látunk. Ennek oka az, hogy a napfo­gyatkozás csak a Föld egy bizonyos részéről látható (KÖTÖTT jelenség), míg a holdfogyatkozás minden olyan helyről látható, ahol a Hold a látóha­tár felett tartózkodik (OBJEKTIS jelenség). Egyéb fogyatkozási jelenségek. CSILLAGFEDÉSEK VAGY OKKULTÁCIÓK. A Hold égi útja során eltakaija a bolygókat vagy csil­lagokat. Vagy bolygócsillagokat. MERKÚR ÉS VÉNUSZ ÁTVO­NULÁSOK a Nap korongja előtt. MÁS BOLYGÓK HOLDJAI­NAK FOGYATKOZÁSA. Elsősor­ban a Jupiter holdjainak fogyatkozá­sa, ill. bolygóra vetett árnyéka KÉT CSILLAG EGYMÁS TA­KARÁSA már a változó csillagok­hoz tartozik. DALOS ENDRE 1990. ÁPRILIS 3. 3 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents