Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-14 / 5. szám
Üj szabadművelődési konferencia Révfülöpön A Kós Károly Céh kulturális egyesület hívó szavára száznál többen jöttünk össze február 23-án az EPFU üdülőjében az „új” szabadművelődési konferenciára. („1945 és 1948 között e művelődési tevékenység - ahogy a Révfülöpön is jelen lévő Kovalcsik József művelődéstörténész írja A közművelődéstől a szabadművelődésig című tanulmányában - az európai modellnek és a hozzá igazodó magyar hagyományoknak megfelelően autonóm művelődési intézményekben, szervezetekben, valamint a pártok, egyházak, szakszervezetek, egyesületek, ifjúsági mozgalmak keretében szerveződött”) Ezt számolták föl 1948-ban, a fordulat évében Révfülöpön. Illő tehát - vélték a mostani konferencia kezdeményezői - hogy éppen Révfülöpön kezdjük újra mindazt, ami akkor félbeszakadt. Szatmári Lajos a Vallás- és Közoktatási Minisztérium szabadművelődési osztályának akkori vezetője emlékezett a mozgalom elindítóira, Gombos Ferencre és Karácsony Sándorra, a szabadművelődésben dolgozó tanítók, lelkészek, parasztok, vármegyei szabadművelődési felügyelők áldozatos és eredményes munkájára, valamint a Szabadművelődési Tanácsra, amelyben a politikai pártok, vallásfelekezetek, szakszervezetek, tudományos intézetek képviselői és neves személyiségek kaptak helyet Harsányi István az 1946-48-ig létező Magyar Népi Művelődési Intézet igazgatója tekintette át az általa vezetett intézmény működését (A Magyar Népi Művelődési Intézetet Keresztury Dezső minisztersége alatt alapították, elnöke Illyés Gyula volt, szellemi hátterét - többek között - Németh László és Veres Péter biztosította. A konferencia másnapján a szabadművelődés és az önkormányzatok kapcsolatát igyekeztek tisztázni a felszólalók. A szabadművelődési tanács nem lehet része az önkormányzatnak, mert elbürokratizálódik - ez derült ki Vitányi Iván véleményéből. Pálné dr. Kovács Ilona alkotmányjogász szerint a közművelődés esélye attól függ, eljut-e a kormányzati döntésekig. „Nem külön, hanem együtt kell működni a szabadművelődési tanácsoknak a területi önkormányzatokkal” - mondta. Mások úgy gondolták: a halódó, értelmiség nélküli kistelepüléseken kérdéses a művelődés érdekképviselete. A kistelepülések csak akkor maradhatnak meg, ha teljes önkormányzatot kapnak - mondták erre néhányan, példákra is hivatkozva. Szóba került az is: mi lesz a népművelőkkel? A vita után az eddig megalakult pécsi, csepeli, békéscsabai ideiglenes szabadművelődési tanács képviselői mondták el tapasztalataikat, majd a jelenlévők elfogadták az alábbi dokumentumot: Felhívás az Új Szabadművelődési Mozgalom támogatására 1990. február 23-25-én Révfülöpön - a szabadművelődési mozgalom 42 évvel ezelőtti államosításának és megszüntetésének helyszínén - találkozóra gyűltek össze az állampolgári kezdeményezésre születő kulturális mozgalmak és a kialakuló művelődési önkormányzatok képviselői és támogatói. Céljaik és tapasztalataik kölcsönös megismertetése után megállapították, hogy Magyarország demokratikus jogállamként való megteremtésének feltétele a kulturális élet egészséges működése. Az állami dominanciájú kulturális politika és művelődési intézményrendszer összeegyeztethetetlen a kibontakozó civil társadalom igényeivel. Szükségszerű tehát a közművelődési törvény azonnali hatálytalanítása. Olyan szabályozás kell, amely lehetővé teszi és segíti az új, demokratikus, pluralista jellegű mozgalmak, egyesületek, intézmények kialakulását és tevékenységét. Egyúttal a helyi önkormányzatok szerepének növekedésére való tekintettel az állami szakigazgatás elveinek és szervezetének radikális átalakítására van szükség. Társadalmunkban biztató jelek mutatják a kulturális önszerveződés iránti készséget. A jogalkotásnak az önkormányzatiság és az állampolgári jog alapján segítenie kell e törekvéseket és a helyi kulturális önkormányzatok megalakítását. Felhívunk minden kultúra iránt felelősséget érző állampolgárt és közösséget, hogy településükön vegyék kezükbe saját művelődésük ügyét! Révfülöp, 1990. február 25-én. Az Új Szabadművelődési Konferencia résztvevői Ezután - ünnepélyes csöndben - Földesi János olvasta föl versét, amit az összejövetel hangulata ihletett: FÖLDESI JÁNOS: Révfülöpi találkozó Révfülöpi fényes égben hited, erőd vedd csak vissza! Kötődött szent szövetségben. Imád, dalod nem lesz tiltva. Sokak szíve gyűlt egy lángra: Tiszta forrás jövőd titka. föltámadás szép hazánkra. Valamennyi parasztember Fakadj újra ősi erő, egy csepp abból, ami tenger. mint tavasszal erdő, mező. Ejha egyszer összefogna, Bármit locsog sorsod sodra: mint a tenger megáradna: van itt még hely a számodra. kiskirályok rémülnének, Vidám lesz még Duna, Tisza, mind bele is szédülnének.- Gutái István -1990. MÁRCIUS 14. 5 PAKSI HÍRNÖK
