Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-28 / 4. szám
Aranygyűrűs iparosok A Kisiparosok Országos Szervezete aranygyűrűvel jutalmazta azokat az iparosokat, akik 50 évig folyamatosan (vagy önhibájukon kívül kis megszakítással) gyakorolták mestereségüket. Városunkban két idősebb mester megkapta ezt a szép elismerést Egy iparosnak már csak a gyűrű átadása van hátra, egy másiknak pedig ebben az évben telik le az 50 munkával töltött éve. Ezzel a négy mesteremberrel szeretném megismertetni önöket Első a sorban Hellinger Sándor fodrászmester, aki 1983- ban kapta meg az aranygyűrűt hűséges iparostevékenységéért 1912. január 12-én született. 1934. márciusában lett önálló mester. (Előtte három évig inas, majd két évig segéd volt) Műhelye aktív idejében a Szent István tér alatti bazársoron volt. Mint nyugdíjas, a lakásán fogadta barátait és egy-két olyan törzsvendégét akiket már évtizedek óta borotvált és ellátott a fodrászszakma szépítő fortélyaival. Az utóbbi hónapokban kissé leromlott egészségi állapota miatt nem dolgozik. A pihenés óráit olvasással, rejtvényfejtéssel, tv-nézéssel tölti. A televízió színházi műsorait szinte a bennfentes szemével nézi, mert a nem is oly távoli múltban ő volt az Iparoskor színi előadásainak rendezője és mindenese. Számos teltházas színdarab fűződik nevéhez. Nagy kedvence még a labdarúgás. Ha teheti, most is megnézi kedves csapatát a PSE-pályán. Kívánok neki jó egészséget és azt, hogy lásson még sok-sok szép paksi gólt Második jubiláns mesterünk Farkasdi József. O szintén fodrász. Büszkén vallja magáról, hogy ecjy nagy borbélydinasztia tagja. Édesapja, testvére (testvérének lányai), fia, menye sőt unokája is fodrász. 1912. február 5- én született 1936. november 1. óta önálló iparos. 1952 és 1954 között áldozata lett ő is az országban dúló szövetkezeti tagosításnak. Szerencsére rövid idő alatt kiderült, hogy a kötelező szövetkezeti tagság nem oldja, oldhatja meg a szolgáltatások színvonalának növelését Ismét „maszek” lett és azóta folyamatosan (1974. óta nyugdíj mellett) „űzi” az ipart Éveken keresztül vezetőségi tag, kultúrfelelős, és társadalmi tagdíjbeszedő volt a helyi KlOSZ-alapszervezetnél. Hosszú pályafutása alatt tíz tanulót oktatott mesterségének szépségeire, oly magas színvonalon, hogy ezért 1968-ban megkapta a „Kiváló Iparitanuló Nevelésért” című elismerő oklevelet 25 éves tevékenységéért ezüstgyűrűt majd 1988-ban 50 éves pályafutásáért a jubileumi aranygyűrűt kapta meg. Tiderencl József késes- és műköszörűs mester harmadik iparostársunk, aki több mint félszáz éve élezi a környék késeit, ollóit, készíti messze földön híres vágóeszközeit Most lábadozik egy súlyos betegségből, de ahogy én ismerem, fog ő még hangulatos és patinás műhelyében bugyiit élesíteni. 1910. szeptember 16-án született Pakson. Az elemi és polgári iskolák elvégzése után három inasév és 18 segédév következett a családi műhelyben. 1946 szeptemberében lett önálló mester. 1950-től tagja a helyi KIOSZ vezetésének, majd pár év múlva az alapszervezet elnökévé választották. Ezt a pozíciót 30 éven át nagy lelkesedéssel töltötte be. Minden akkori vezetőségi ülést marathoni ulticsata koronázott meg. Hosszú, eredményes pályáján többek között elnyerte a „Könynyűipar Kiváló Dolgozója”, az „Ipar Kiváló Mestere” címeket. Ennek a szép, tevékeny útnak a csúcspontja az aranygyűrű. Élvezze sokáig fényét. Schuckert Sándor órás és látszerész mester az idei évben éri el önálló munkásságának 50. évét 1919. szeptember 29-én Pakson, iparos családban született Egész gyermekkorát mesteremberek között töltötte, így nem volt véletlen, hogy órásinasnak szegődött a polgári iskola befejezése után. A tanoncidő három évig tartott Két év segédkezés, majd megveszi családi segítséggel Schmale úr órás- és ékszerész-üzletét saját ura, a város egyik elismert mestere lesz. A második világháború két évre elszakítja üzletétől, de a bakaélet tragédiája után ismét az órákat javítja. Nem volt hiánya különleges megbízásokban sem, hiszen nem egyszer kellett egy nagy órából két kis „csaszit” csinálnia. Előbb az arany- majd később az ezüstáru államosítása miatt ékszerész szakmáját elveszíti. Kitanulja helyette a létszerész-mesterséget Ezután ókulárékatis készít, javít, árusít Mindezek mellett aktív sportrajongó, a KIOSZ és a Népfront paksi vezetésének is tagja. A rengeteg társadalmi munka mellett az is csoda, hogy munkájára és családjára is jutott ideje. Azt hiszem, felesége önzetlen támogatása nélkül ez nem sikerülhetett volna. A sok munkát az elismerések sora követte: 1957. „Könnyűipar Kiváló Dolgozója”, 1977. „Paksért” emlékplakett, 1978. „Munkaérdemrend,, bronz fokozata, 1983. „Kiváló Kisiparos” arany fokozata, 1985. „Munkaérdemrend” arany fokozata. 1956-tól 30 éven keresztül volt tagja a KIOSZ országos vezetésének. 1986-ban nyugdíjba vonult de ez csak a társadalmi munkák befejezésének ideje, mert műhelyében a mai napig naponta megjelenik és pár órát dolgozik is. * Pakson ők négyen tudták ilyen sok éven át megőrizni az ipar és az iparos becsületét. Azt hiszem, követendő példát állítottak mindannyiunk számára. Próbáljuk utánozni őket. Schuckert József PAKSI HÍRNÖK 10 1990. FEBRUÁR 28.
