Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
Cseresznyéspuszta élni fog! A Hírnök 22-es számában (november 13.), írtunk a cseresznyésiek kálváriájáról. A városi képviselő-testület november 19-én tárgyalt a kialakult helyzetről, majd november 26-án ismét napirendre került a kérdés, egy szakértői testület előtt: Végül sikerült az érdekeket egyeztetni és megállapodtak az elvégzendő feladatokban is. A Dédász biztosítja a nagyobb keresztmetszetű hálózati vezetéket, ezzel 25 telek értékesíthetővé válik, mivel így lesz közművesített. A Dunamenti Mgtsz a telkek eladásából befolyt összeggel kompenzálja a vízhálózat fejlesztésére fordított kiadásait. Tehát a lakosság ráköthet a hálózatra, természetesen a szokásos rákötési díjat meg kell fizetniük. A képviselő-testület elhatározta a általános rendezési terv (ÁRT) felülvizsgálatát, és ezt a munkát 3 hónapon belül megkezdik. Az ÁRT-ben a Cseresznyéspusztára vonatkoztatott terveket az előzőekben vázolt tervekkel összhangba kívánják hozni. Végül is az önkormányzat megnyugtató álláspontot alakított ki Cseresznyéspuszta jövőjével kapcsolatban. Örülünk a kedvező fordulatnak.- béri -A törökkori Paks településhelye Paks törökkori helyére több forrásból is következtethetünk és e következtetéseket a legújabb leletek csak alátámasztják. A mai utcahálózatra vetített térképen könnyen eligazodhatunk, hogy milyen török építmények álltak és a területen hol helyezkedtek el. Természetesen Pakson is a török palánkvár volt a település akkori magva, mely tulajdonképpen a középkori földesúri városnak központjában állt. Katonai szempontból ideális helynek mondhatjuk, két mély, állandó vizű patakvölgy, egyik oldalon a Duna, másik oldalról erdős magaslat (most a Kálvária-temető) határolták, a fő közlekedési útvonal is itt ment keresztül, amit a várból szintén könnyen ellenőrizhettek. A házak részben a városhoz tartozó, karókból készített, kerítéssel körülvett „Latorkertben”, részben a falakon, helyesebben a palánkon kívül helyezkedtek el. Számuk egyre fogyott, mert nyomorúságos viskók voltak, és mert a lakosság biztonságosabb helyet talált magának az ártereken. A térképet, illetve vázrajzot észak-déli irányban szemlélve a török építmények így helyezkedtek el: A pincevölgyi árok és a fő út ÉK-i szögletében, az északi szélnek szemközt, ahogy Cselebi íija, mély árok felett csigával felvonható híd volt, melyet éjjel mindig felvontak és a várfalhoz támasztottak. Éppen a szomszédságban, a Kurz-katély melletti épületben talált falmaradványok igazolják ennek helyességét. (6, 5). A karópalánkkal körülvett terület fő része a földvár (4), melynek nyomai egyelőre feltáratlanok. Valószínűleg teljesen elpusztult. Ellenben a szintén Cselebi által említett dzsámi, melyet keramittal fedtek, a most helyreállított iskolaépület északi szárnyát képezte. Már a török előtt itt állt a paksi birtokosok kastélya is, akiknek házikápolnájából alakíthatták át a törökök dzsámivá. (3) A váron kívül „Latorkert” az elővédeknek és a lakosságnak volt a tartózkodási helye. A belső földvárban a katonák létszáma változott, 1568-ban 59-en, 1600 körül mintegy 100-an, 1630-ban ismét csak 75-en teljesítettek tényleges katonai szolgálatot, tehát a katonaság csökkentése is igazolja, a török uralom lazulását. A hidegvölgyi ároktól D-re a mai Hegyhát utcában állt Árkods baba búcsújáró helye, a volt középkori katolikus templom végében pedig a karavánszeráj. (1,2) Ottendorf a várat négyszögletűnek látta, szerinte nyugaton sűrű cserjés határolta. r, ... . Dr. Nemeth Imre Városfejlesztés társadalmi összefogással (Folytatás a 10. oldalról.)- Visszatérve a jövendő múzeum épületéhez: nagyon hiányzik róla a csatorna.- Ez az egyezségben nem volt benne, de most megragadom az alkalmat és ígéretet teszek arra, hogy a gazdaság vállalja a tetőcsatoma elkészítését.- Ezt a felajánlást nagyon szépen köszönjük, és itt kérdezném meg: müven az ÁG kapcsolata az új önkormányzattal, iüetve milyen lesz?- Saját véleményemet mondom, bár erről már beszélgetett a vezetés. A mi magatartásunk változatlan, eddig sem a tanácsi vezetéshez kötődött a kapcsolatunk, hanem a városhoz, és ez továbbra is így marad. Mi eddig is, és ezután is a város érdekét nézzük, gazdasági tevékenységünket ez a szemlélet motiválja. Arról nem is beszélve, hogy a 19 fős képviselő-testületben két fő az ÁG vezetéséből jelen van. Loparits Pál az ÁG termelési igazgató-helyettese, és Hajdú János a gyapai kerület műszaki vezetője. Két vezetőnk annak a területnek a képviselője, ahol dolgozóink jelentős része lakik. Továbbá a gazdaság több mint 1200 dolgozójának a többsége paksi, így tevékenységünkön ezután sem kívánunk változtatni.- Köszönöm a beszélgetést és a felajánlást további jó együttműködést kívánok.- Beos -Rákosi Gusztáv * * * [el lytörténet * * * 1990. DECEMBER 26. 11 PAKSI HÍRNÖK
