Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
* * * Helytörténet * * * A leendő múzeum épülete Az épület a védett városrészbe esik, a középkori Paks ezen a környéken települt, ahol két templom is állt. A 18. században Paks Fő-utcáját, nagyobb kertek, parkok közepén barokk kúriák szegélyezték. Ami ebből az időből fennmaradt, az mind klasszicizáló jellegű, miként ez az épület is. Szépen fásított kertben, az utcától kissé távolabb áll, ezért nincs különösebb szerepe az utcakép kialakításában. Déli homlokzata valamikor térre, most a Bajcsy-Zsilinszky utcára néz. Földszintes, klasszicista stílusú, későbarokk részletekkel. É-i fő homlokzata 2 + 3 + ajtó + 3 + ajtó + 2 nyílású rizalittal, középbejárattal, Fölötte lapos kis timpanonnal. A bejárathoz a magas pince miatt két oldalról lépcső vezet fel a teraszra. A két lépcső között falazott oszlopokra erősített kovácsoltvas korlát van, közepén C. I. betűjellel ellátott vastáblával, mely első világi Földesurának, Cseh Ignácnak a monogramja, aki Tolna megye alispánja is volt, édesapja, Cseh László halála után. A bejárati ajtó szép asztalosmunka, hasonlót találunk a zeneiskola épületében is. Magas lábazata és háromtagú főpárkánya van. A süllyesztett falsíkot a nyílások között és az épület sarkain falisávok tagolják, melyek a lábazathoz és a főpárkányhoz csatlakoznak. A vízszintes záródású ablakok egyszerűen keretezettek, zárókővel, könyöklővel. A lebontott kerti kapu falazott, párkányos pillérein, copf urnák álltak. Közülük egy még úgy-ahogy áll a bejárat előtti parkban. Ezen a helyen épült, illetve a mostani fő épületnek része volt a ferencesek 18. századi kápolnája és zárdája. Ugyanis 1752-ben az akkori birtokosa báró Rudnyánszky József, a közbirtokosság nevében beleegyezett, hogy a ferencesek viszszatéijenek a török után Paksra, és rendházat építsenek kápolnával, akik azonban 1789-ben eltörölték paksi rendházukat és Földvárra tértek vissza. Az 1800-as évek elején költözött ide, a Bölcskén lakó uradalmi ügyész Cseh Ignác, ő alakította át az épületet mai formájára, melynek barokk kapuja, copf urnáival, szép látványt nyitott a föútról szemlélve. Fontos lenne visszaállítása, mert a mai kerítés egyáltalában nem az épület stílusához igazodik. Az épület további sorsa mozgalmasan alakult. A Cseh családot a rokon Vigyázó, majd a madi Kovács család követte, amelynek leszegényedett utolsó saija, madi Kovács Apollónia, e század elején eladta a Paks-Faddi Dunavédgát Társulatnak. A II. világháború folyamán az orosz katonai parancsnokság vette igénybe, a védgáttársulat megszűntével pedig a rendőrség hivatalai költöztek ide. Jelenleg romos, helyreállítása folyamatban van városi múzeum céljára. Paks társadalma türelmetlenül váija megnyitását, nem jogtalanul. Egy szakértő megállapítása szerint, ha elkészül, az ország 10 legszebb és legjellegzetesebb múzeumépülete között lesz a helye. Erre nemcsak arányos külső megjelenése predesztinálja, hanem a már eddig begyűjtött és rendezésre váró helyi múzeális anyag is, mely minden bizonnyal vetélkedni fog a 10 legszebb és leggazdagabb vidéki tárlat anyagával. Erre már van is biztos garancia, az értékes római kori gyűjtemény, melyet a közönség jelenleg is megszemlélhet az egyik melléképületben. Említettem, hogy eredetileg is a főúttól távolabb, parkban állt. Most, hogy a mellette lévő, eredeti stílusától már korábban megfosztott üzletsort lebontották, ismét szem elé került épülettömbjének még romosán is impozáns szépsége. Paks egyik legrégibb parkjával együtt. Ebben több különleges fa van, melyeket mindenképpen védetté kell nyilvánítani. Az újraéledő környezetvédelem megkívánja, hogy legalább táblával jelöljék meg azokat. DR. NÉMETH IMRE 1990. DECEMBER 26. 9 PAKSI HÍRNÖK
