Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
A csecsemőhalálozás évről évre csökken NÉPMOZGALMI ADATOK A PAKSI JÁRÁSBAN 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 összes születések száma 696 741 881 854 868 800 892 787 845 777 682 738 874 850 863 792 883 778 744 773 Halva születettek száma 14 3 7 • 5 8 9 9 1 * Intázetben születettek száma 677 724 871 841 858 793 878 765 732 771 Intézeten kívül születettek 19 17 10 13 10 7 14 22 13 6 Koraszülések száma 45 85 93 78 87 87 85 75 67 80 Csecsemé halálozás 18 23 22 27 20 20 23 29 12 16 Csecsemőhalálozás %o-ben 26,3 31 25 ‘ 31 23 25 26 37 16 20,6 Koraszülöttségi arány %-ban 6,5 11,5 10,6 9,2 10,1 10,9 9,6 9,6 9 10,3 1972-80 közötti csecsen háláló ás országo megyei: i: 35 « 31 * o-24 3 - 20 So So Koraszülések aránya országo megyei; i: 14 * 11 t- 11 - 10 NÉPMOZGALMI ADATOK PAKS ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 összes születés Paks/vonzásk. 224 433 288 392 211 421 221 408 216 417 2ü 428 294 356 222 351 Élve születettek száma Paks/vonzásk. 224 432 288 386 21! 419 22! 404 2Ü 414 290 425 221 355 294 350 Halva születettek száma Paks/vonzásk. 1 6 2 —1 _2 3 —1 3 _2 1 —1 1 Koraszülések száma Paks/vonzásk.-22 50-2! 19-2! 35-2! 30 _ü 31 _1! 45-12 28-Ifi 24 Csecsemé halálozás Paks/vonzásk. —fi 8 __2 5 —2 8 —2 5 6 _Z 8 __4 7 —2 7 Csecsemőhalálozás %o-bei Paks/vonzásk. 24.6 18,5-fii! 12,9 12*2 19 _fii! 12,3 ILI 14,4 2!_ 18,8 1111 19,7 1IL1 20 Koraszülöttségi arány S-ban Paks/vonzásk.-fiifi 11.5-fii! 4.9 JL.fi 8,3-fii! 7,4-fi-7,4 _5_ 10,5-fiifi 7,8-fi— 6,8 Országos csecsemé hálán Megyei osecsemé halandt iéság: Ság: 19,7 S 17,6 S Országos koraszülöttséi Megyei koraszülöttségi 9-10 S 8,9 S Egy városnak, illetve vonzáskörzetének életét sokféle módon lehet értékelni. A népmozgalmi adatok talán a legpontosabban mutatják egy település fejlődésének, lehetőségeinek határait. Az egészségügyi gondozási kar (orvosok, védőnők stb.) és munkájukat segítő aktívák munkáját legjobban a városban élő gyermekek száma ill. egészséges volta jellemzi. Az elmúlt majdnem 20 év népmozgalmi adatait magába foglaló táblázat a számok tükrében jellemzi ezt a nehéz és áldozatos munkát. A számok tényeket jelölnek, de minden adat mögött több irányú, együttes, meghatározott célt szolgáló igen körültekintő munka rejlik. A globális számértékekben megadott csecsemőhalálozási arányszám nem mutatja azokat a részleteket, amelyekre Paks és vonzáskörzete gyermekorvosi munkájának értékelésében támaszkodni lehet. A koraszülött frekvencia számértékei sem alkalmasak egyedül a terület és az egészségügyi intézmény munkájának értékelésére. Évente kétszer történik megyei ill. városi szinten az adatok feldolgozása. Fontos - összehasonlítani az egyenlőtlen évközi megoszlások miatt az éves adatokat.- Születési ill. csecsemőhalálozási adatokat súlyszerinti ill. haláloki bontásban értékelni.- Cél, hogy az egyes kóroki tényezőket úgy csoportosítani, hogy azok minél jobban rámutassanak az alapvető problémákra, amelyek nemcsak a halálozás csökkentése, de a megelőző tvékenység szempontjából is alapvető jelentőségűek.- Szülések száma csökkenő tendenciát mutat.- A csecsemőhalottak száma évről évre csökken.- Megyei és országos adatokat is figyelembe véve a paksi értékek nagyon jók. Ez az eü. gondozási körének (terhes gondozás, védőnői munka, gyermekorvosi munka, stb.) megfelelő voltát bizonyítja.- Legnagyobb tehertétel a koraszülések. Az 1500 gr. vagy annál kisebb súllyal születettek - éretlenek. Ezek száma meghatározó egyes évek adatainál. Pl. 1979-ben észlelt magas csecsemőhalálozási értéket is abban az évben született 3 kissúlyú ikerpár elvesztése okozta.- Halvaszületések száma évről évre csökken.- Fejlődési rendellenességek előfordulása az egyenként értékelt esetekben nem gyakoribb, sőt a korszerű terhesgondozás következtében csökkent.- A csecsemőhalottak kortörténetét egyenként megvitatjuk az egészségügyi körzet tagjainak részvételével. A gyermekorvosok és védőnők munkáját jól fejlődő, egészséges életmódot követő gyermekpopuláció jellemzi. Cél: az eddig elért jó eredmények további biztosítása és a fiatal generáció egészséges életre nevelése, a tudomány fejlődésével egyre növekvő ismeretek felhasználásával. Dr. Angyalosi Zsuzsa Emlékezzünk régiekről A lovagiasság, vitézség és önfeláldozás a középkorban nem ment ritkaságszámba, sőt néha a fejedelmek mutattak követendő példát erre. 650 évvel ezelőtt, 1330-1340 között, Havasalföld vajdája, Bazarába orozva rátette kezét Szörény vármegyére, sőt bandájával a várat is megszállta. Károly Róbert király, Szécsényi Tamás erdélyi vajda és Szécsi Dénes volt Szörényi bán tanácsára elhatározta, hogy a hűtlen vajdát kiűzi a Szörénységből. Bazarába a magyarok közeledtének hírére követeket menesztett a királyhoz és kinyilatkoztatta általuk, hogy hadi kárpótlásul 2000 márkát ígér, kész a bánságról lemondani és egyik fiát kezesül adni, ha Károly Róbert visszavonul seregével. A király nem hitt neki. Az idő azonban késő őszre járt már, ezért a kopár vidéken csakhamar élelem- és takarmányhiánnyal kellett szembenézniük. Emiatt Károly Róbert kénytelen volt Bazarábával egyezségre lépni, sőt a vajda még kísérőket is adott melléje, akik majd a legrövidebb úton kivezetik a magyar sereget a hegyek szurdokai közül. Ámde a hitszegő kalauzok a sereget egy szűk hegyszorosba irányították, amelynek másik kijáratát Bazarába közben sáncokkal elreteszelte. A meredek sziklafal tetején tömérdek oláh leselkedett, akik hirtelen hatalmas szikladarabokat, nyilakat, dárdákat hajítottak a mélyben tolongó magyarokra. Látva a veszélyt, Szécsi Dezső, a Szörényi bán fia, lovat és ruhát cserélt a királlyal, hogy így talán megmenekülhet, aki szintén nagy veszélyben forgott. Négy napig tartott ez a kétségbeejtő állapot, melynek végén száz számra borították a magyarok holttestei a szűk szorost, köztük volt a hős Szécsi Dezső teteme is. Maga a király azonban igen kis létszámú kísérőjével megmenekült. Nagy Lajos király 1347-ben Itáliában járt seregével, de Salemo előtt a megáradt Silaro folyó útjukat állta. A király egyszercsak egy magyar legényre lett figyelmes, aki a lovát készült megitatni. Hogy megtudja a víz mélységét, ráparancsolt a vitézre: lovával ugrasson a vízbe. A vitéz habozott: „Félek, uram királyom - hogy elragad az ár. Ne félj semmit, biztatá a király, - csak ugrass be.” A katona engedelmeskedett. De alig ért a vízbe a lova levetette és partra vergődött, de ő maga már-már elmerült. A király látva vergődését nem sokat teketóriázott, hanem köpenyestül a vízbe vetette magát. Éppen a széles köpeny segítségével a víz felszínén tudott maradni, szerencsésen elérte a fuldoklót, megragadta üstökénél fogva és a partra úszott vele. A parton álló magyar sereg szinte megkövültén körülvette és nagy ovációban részesítette bátor királyát, kiért eddig is éltek-haltak. Két év múltán, 1458-ban, a törökök már elfeledték nándorfehérvári vereségüket és a szultán Mezid béget, a főlovászmesterét bízta meg Hunyadi János megleckéztetésével. A nem csőcselékből verbuvált, hanem rendes lovas katonákból álló seregének minden egyes tagja tudta, hogy Hunyadit élve vagy halva a török császár elé kell vinniök. Mikor a magyarok erről kémeik útján értesültek, Kemény Simon erdélyi nemes, aki termetre igen hasonlított Hunyadihoz, azonnal jelentkezett, hogy adja meg neki azt a kitüntetést, hogy a csata alatt a vezér ruháját viselhesse, fgy történt és őt, az ál-Hunyadit állították a főhad élére. Kemény csapata sokáig hősiesen küzdött, mert a törökök minden áron őt akarták elfogni. Ezzel módot adott arra, hogy a valódi Hunyadi János a törököket teljesen körülfogja és csapatukat tönkreverje. 20000 török holtteste maradt a csatatéren, köztük Kemény Jánosé is, de maga a török vezér sem kerülte el végzetét. Mezid bég fiával együtt életével fizetett a dölyfos és lekicsinylő magatartásáért. Az igaz ügy még sosem vallott kárt. Dr. Németh Imre PAKSI HÍRNÖK 8 1990. DECEMBER 26.
