Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-12-26 / 24. szám

Tehetséggondozás az ESZI-ben Balról jobbra: Árokszállási Tibor tanár, Hajdú László tanuló, Paczolay Győző tanuló, Csajági Sándor tanár, Réti János tanuló. Torma Béla tanár. Egy település életében az iskola jelenléte meghatározó fontosságú. A ’60-as évek körzetesítési politiká­ja miután egy adott települést meg­fosztott iskolájától, azzal a kegye­lemdöfést is megadta az ottlakók részére, mert a település sorvadni kezdett. Ez a megállapítás ellenke­ző előjellel is igaz: egy iskola hú­zóerőt, színvonalat, tekintélyt és jö­vőt biztosít egy adott település szá­mára. Ez a pozitív hatás még erőtel­jesebb, ha nem alsófokú tanintézet­ről van szó. Ilyen és hasonló gondo­latok jutottak eszembe, amikor az Energetikai Szakképzési Intézet­ben járva néhány tanulóval és ta­nárral beszélgettem. Köztük olya­nokkal, akik az áltagnál nagyobb teljesítményt nyújtottak, mint Haj­dú László, aki az Arany Dániel ma­tematikai versenyen III. helyezést ért el. Ezt követően pedig a Mikola Sándor fizikaversenyen 1. helyen végzett. Paczolay Győző, aki a Mi­­kóla Sándor fizikai tehetségkutató verseny I. helyezettje volt. Végül Réti János, aki ugyan versenyt még nem nyert, de évek óta az országos versenyek 6-8. helyezettjei között van. Mindhárom fiatalember az ESZI harmadikos tanulója. Vélemé­nyük szerint, a matematika és fizika iránti vonzódásukat az általános isko­lában szerezték meg. A vonzódásból azonban a szakközépiskolának kö­szönhetően lett szeretet. Erről a folyamatról így véleked­nek a tehetséggondozást felvállaló tanárok: Torma Béla matematika-fizika szakos tanár: A megalapozás az általános isko­lában kezdődik és egy alapos mate­matika-fizika tudás nélkül be sem kerülhet a mi iskolánkba a gyerek. A hozzánk bejutott gyerekekben meglévő matematika-fizika szere­­tetet kell nekünk tovább ápolni, fej­leszteni. Ehhez a munkához meg­vannak a feltételeink. Árokszállási Tibor matematika­fizika szakos tanár: Nagyon fontosnak tartom az is­kolán kívüli hátteret, a család és a környezet viszonyát az iskolához. Amennyiben a családi háttér bizto­sítja a gyerek számára az önképzést, segítik a gyerek munkáját, akkor a gyerek jó eredményeket fog felmu­tatni. Itt nekünk olyan lehetősé­geink vannak, hogy nemcsak órá­ban, hanem tanítási időn kívül, szakkörökben és előkészítők for­májában segítjük a gyerekeket. Torma Béla: Már évek óta sikerült megvalósí­tani azt, hogy itt tehetséggondozás­sal foglalkozzunk. Korrepetálásra nincs szükségünk, hiszen igen jó a gyerekanyag. Inkább a jók közül a legjobbakat igyekszünk megnyerni az intenzívebb munkához. Csajági Sándor matematika-fizika tanár: A városunk általános iskoláiban számos tehetséges gyerek van. Árokszállási kollégámmal közösen most azon munkálkodunk, hogy te­hetséggondozó matematika-fizika szakkört szervezünk a 7. és 8. osztá­lyos tanulók közül. Az iskolák igazgatóival már be­szélgettünk erről, és úgy látszik sikerült egy kimondottan tehetség­­gondozó szakkört elindítanunk. 7. osztályosokkal kezdtünk, akiket már nyolcadikos korukra olyan szintre szeretnénk felhozni, hogy indulhassanak a középiskolai verse­nyeken. Mellesleg Hajdú László ta­nulót is így indította el Papp Sándor tanár úr. December végére szeret­nénk befejezni a felméréseket - ösz­­szeírásokat ésjanuár végétől megkez­denénk az intenzív munkát. Úgy lát­szik, hogy matematikából - fizikából már megvalósulhat városunkban egy szervezett tehetséggondozás. A Mű­szaki Szakközépiskola és tanárai se­gítségével a tehetséges gyerekek útja szinte zökkenőmentesen vezethet az általános iskolától a műszaki egye­temig. - BM -Csodaszer vagy gyógyszer? A svéd-cseppek Az embernek van olyan érzése, hogy túlságosan elfordultunk a természettől. A kémia rohamos fejlődésével egyre jobban kiszo­rultak a gyógynövények a gyógyítás folyamatából. Kis túlzással szólva: most, amikor már csak búza, kukorica és napraforgó talál­ható határainkban, most kezdjük újra elővenni a gyógynövénye­ket. Mivel a természet patikáját nem ismerjük, reményeink és elvá­rásaink is túlzottak lesznek egy-egy pozitív tünet láttán - tapasz­taltán. Maga az ember zaklatott állapotban van, a jövő, a kilátások na­gyon bizonytalanok. Olyan sokféle negatív hatás éri az embert, hogy annak kivédésére egy- vagy kétféle gyógyszer már nem is elég. A gyógyszereknek viszont van mellékhatásuk, és így beállhat az az állapot, amikor már tudjuk, hogy mi minek a következmé­nye. És lám, itt van egy újabb folyadék, a svéd-csepp. Hatásáról meg­kérdeztem az orvost, és azt, aki beszedi. A választ talán fölösleges leírnom: az orvos nem ismeri, sem jót, sem rosszat nem tud mon­dani róla. A beteg ember annál többet és jobbat mond el. Van olyan beteg, aki hónapok óta szedi. ízületi gyulladással, PCP- vel kezelték sokáig a kórházban. Többféle gyógyszert szed, és a Bé­­res-cseppeket is szedte a kórházban, hivatalos jóváhagyással. Az illető egészségi állapota ma már, szerencsére jó. Elmondása szerint egy bizonyos: mióta a svéd-cseppeket szedi, sokkal jobb a közérzete. Mások azt mondják, hogy külső sebre is jó a csepp, mert úgy ösz­­szeforr a seb, hogy alig lehet észrevenni. Egy biztos: egyre jobban veszik a svéd-cseppeket, bár nem olcsó dolog: 2 dl 700 Ft-ba kerül. Nem reklámnak szántam ezt a cikket, hanem mint jelenséget próbáltam megörökíteni a jelen és a jövő számára. - r -1990. DECEMBER 26. 7 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents