Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
Tehetséggondozás az ESZI-ben Balról jobbra: Árokszállási Tibor tanár, Hajdú László tanuló, Paczolay Győző tanuló, Csajági Sándor tanár, Réti János tanuló. Torma Béla tanár. Egy település életében az iskola jelenléte meghatározó fontosságú. A ’60-as évek körzetesítési politikája miután egy adott települést megfosztott iskolájától, azzal a kegyelemdöfést is megadta az ottlakók részére, mert a település sorvadni kezdett. Ez a megállapítás ellenkező előjellel is igaz: egy iskola húzóerőt, színvonalat, tekintélyt és jövőt biztosít egy adott település számára. Ez a pozitív hatás még erőteljesebb, ha nem alsófokú tanintézetről van szó. Ilyen és hasonló gondolatok jutottak eszembe, amikor az Energetikai Szakképzési Intézetben járva néhány tanulóval és tanárral beszélgettem. Köztük olyanokkal, akik az áltagnál nagyobb teljesítményt nyújtottak, mint Hajdú László, aki az Arany Dániel matematikai versenyen III. helyezést ért el. Ezt követően pedig a Mikola Sándor fizikaversenyen 1. helyen végzett. Paczolay Győző, aki a Mikóla Sándor fizikai tehetségkutató verseny I. helyezettje volt. Végül Réti János, aki ugyan versenyt még nem nyert, de évek óta az országos versenyek 6-8. helyezettjei között van. Mindhárom fiatalember az ESZI harmadikos tanulója. Véleményük szerint, a matematika és fizika iránti vonzódásukat az általános iskolában szerezték meg. A vonzódásból azonban a szakközépiskolának köszönhetően lett szeretet. Erről a folyamatról így vélekednek a tehetséggondozást felvállaló tanárok: Torma Béla matematika-fizika szakos tanár: A megalapozás az általános iskolában kezdődik és egy alapos matematika-fizika tudás nélkül be sem kerülhet a mi iskolánkba a gyerek. A hozzánk bejutott gyerekekben meglévő matematika-fizika szeretetet kell nekünk tovább ápolni, fejleszteni. Ehhez a munkához megvannak a feltételeink. Árokszállási Tibor matematikafizika szakos tanár: Nagyon fontosnak tartom az iskolán kívüli hátteret, a család és a környezet viszonyát az iskolához. Amennyiben a családi háttér biztosítja a gyerek számára az önképzést, segítik a gyerek munkáját, akkor a gyerek jó eredményeket fog felmutatni. Itt nekünk olyan lehetőségeink vannak, hogy nemcsak órában, hanem tanítási időn kívül, szakkörökben és előkészítők formájában segítjük a gyerekeket. Torma Béla: Már évek óta sikerült megvalósítani azt, hogy itt tehetséggondozással foglalkozzunk. Korrepetálásra nincs szükségünk, hiszen igen jó a gyerekanyag. Inkább a jók közül a legjobbakat igyekszünk megnyerni az intenzívebb munkához. Csajági Sándor matematika-fizika tanár: A városunk általános iskoláiban számos tehetséges gyerek van. Árokszállási kollégámmal közösen most azon munkálkodunk, hogy tehetséggondozó matematika-fizika szakkört szervezünk a 7. és 8. osztályos tanulók közül. Az iskolák igazgatóival már beszélgettünk erről, és úgy látszik sikerült egy kimondottan tehetséggondozó szakkört elindítanunk. 7. osztályosokkal kezdtünk, akiket már nyolcadikos korukra olyan szintre szeretnénk felhozni, hogy indulhassanak a középiskolai versenyeken. Mellesleg Hajdú László tanulót is így indította el Papp Sándor tanár úr. December végére szeretnénk befejezni a felméréseket - öszszeírásokat ésjanuár végétől megkezdenénk az intenzív munkát. Úgy látszik, hogy matematikából - fizikából már megvalósulhat városunkban egy szervezett tehetséggondozás. A Műszaki Szakközépiskola és tanárai segítségével a tehetséges gyerekek útja szinte zökkenőmentesen vezethet az általános iskolától a műszaki egyetemig. - BM -Csodaszer vagy gyógyszer? A svéd-cseppek Az embernek van olyan érzése, hogy túlságosan elfordultunk a természettől. A kémia rohamos fejlődésével egyre jobban kiszorultak a gyógynövények a gyógyítás folyamatából. Kis túlzással szólva: most, amikor már csak búza, kukorica és napraforgó található határainkban, most kezdjük újra elővenni a gyógynövényeket. Mivel a természet patikáját nem ismerjük, reményeink és elvárásaink is túlzottak lesznek egy-egy pozitív tünet láttán - tapasztaltán. Maga az ember zaklatott állapotban van, a jövő, a kilátások nagyon bizonytalanok. Olyan sokféle negatív hatás éri az embert, hogy annak kivédésére egy- vagy kétféle gyógyszer már nem is elég. A gyógyszereknek viszont van mellékhatásuk, és így beállhat az az állapot, amikor már tudjuk, hogy mi minek a következménye. És lám, itt van egy újabb folyadék, a svéd-csepp. Hatásáról megkérdeztem az orvost, és azt, aki beszedi. A választ talán fölösleges leírnom: az orvos nem ismeri, sem jót, sem rosszat nem tud mondani róla. A beteg ember annál többet és jobbat mond el. Van olyan beteg, aki hónapok óta szedi. ízületi gyulladással, PCP- vel kezelték sokáig a kórházban. Többféle gyógyszert szed, és a Béres-cseppeket is szedte a kórházban, hivatalos jóváhagyással. Az illető egészségi állapota ma már, szerencsére jó. Elmondása szerint egy bizonyos: mióta a svéd-cseppeket szedi, sokkal jobb a közérzete. Mások azt mondják, hogy külső sebre is jó a csepp, mert úgy öszszeforr a seb, hogy alig lehet észrevenni. Egy biztos: egyre jobban veszik a svéd-cseppeket, bár nem olcsó dolog: 2 dl 700 Ft-ba kerül. Nem reklámnak szántam ezt a cikket, hanem mint jelenséget próbáltam megörökíteni a jelen és a jövő számára. - r -1990. DECEMBER 26. 7 PAKSI HÍRNÖK
