Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
Karácsony üzenete Minden ember számára karácsony talán a legkedvesebb, a leghangulatosabb és így a legbensőségesebb ünnep egyike. Igaz, hogy sokak számára inkább csak nosztalgia, idézve a gyermekkort. Az ünneppel kapcsolatos családi szokásokat évszázadok formálták, különösen Európában és a német nyelvterületeken. Csillogó gyermekszemek, feldíszítettfenyőfa (karácsonyfa), gyertyák, csillagszórók adják a keretet. Szeretetet, melegséget, békességet próbálunk magunk köré varázsolni, - egymás és szeretteink kedvét keresve ajándékozunk, - és az ünnepi asztalnál megpróbálunk jobbak lenni ezen az estén, vagy ezen a napon. Úgy néz ki, mintha most jobban szeretnénk azokat, akik hozzánk tartoznak. Mit jelent azonban ez az ünnep mindezen túl? Mi a karácsony üzenete, titka és mondanivalója elsősorban a hívő ember számára, - de ezen túl minden Jóakaratú” ember számára is? Mindenek előtt nem „csak” meghitt hangulat, hanem egy életforma, mert az Isten „emberszerető jósága” teljesedik be, hogy megjelent közöttünk a sorsunkat vállaló Isten, a Szeretet. Ezért minden Jóakaratú” embernek szembesülnie kell ezzel a szeretettel és e szeretet értelmezésével. - Isten minden embert egyformán szeret, és tőlünk csak azt várja el, hogy Őt hódoló tisztelettel, elismerő imádással szeressük, - embertársainkat pedig ennek a jóakaratnak a szellemében becsüljük legalább annyira, amennyi megbecsülést magunknak elvárunk. Ejött közénk az „ ég királya ”, hogy példát adjon. Bár az is igaz, hogy az ember „nem fogadta be” - hanem istállóval várta égi vendégét. Ennek ellenére Betlehem szülötte életével bizonyította, hogy érdemes vállalni mindazt, amit az emberi élet a maga tarkaságában hoz. Igaz, hogy ennek az ünnepnek a valódi titkát, - vagyis azt, hogy a Második Isteni Személy emberré lett, - hogy jön a Messiás, hogy jönni fog a Megváltó, a Szabadító, - az emberek sokféleképpen elképzelték. De így ahogyan megtörtént,- nem. Hogy így születik ahogyan,- hogy Názáret egyszerűségében nő fel, hogy így lép a nyilvánosság elé, ezt nem képzelték. Mégis Jézus Krisztus tanításai, tettei és áldozata üzenet. Ezért kérheti számon emberi életünket éppen az irgalmasság gyakorlásának és cselekedeteinek az útján. El tudod-e viselni, hogy üldözést szenvedj az igazságért?Ha adakozol és imádkozol, tedd csendben és hivalkodás nélkül. Szeresd ellenségeidet, a nem szimpatikus és gyűlölködő embert is. Hogy hogyan lehet mindezt megtenni? Csak egyetlen egy módon: Igaz karácsonyi hittel, jóindulattal, alázattal és türelemmel. Felemelni az elesettet a jó ügy érdekében, értékeket gyűjteni, -ez a keskeny út, amely néha nagyon is tövises, de célhoz vezet, mert ez a szeretet útja, amely a karácsonyban gyökerezik. A karácsony így lesz igazán a szeretet ünnepe. Vagyis ez az ünnep nem hangulat csak egy estére, vagy egy napra, hanem megbocsátás azzal szemben, ki megbántott. Az Istennél mindenkinek van esélye még évtizedek távlatából is, mert nem azért jött gyermekként, hogy megítéljen,- ezt csak az ember teszi, - hanem azért, hogy megmentsen. A karácsonyi kisgyermek a beleegyezésünket várja, hogy ezt szeretnők, mert így válik valóra a felhívás: Az engesztelödés, és hogy Jegyen békesség köztünk mindenkor. ”Igy jut el az ember a karácsonyi szózathoz- „Dicsőség az Istennek, és békesség a jóakaratú embereknek... ”- Ez a szó, hogy Jóakarat” kizárja a szeretetlenséget, az egymás megítélését. Csak ez a bizonyíték arra, hogy nem kellfélni a jövőtől, az emberektől. Enélkül a karácsony még vallásos környezetben is, vallásos családban is csak külsőség, de hit nélkül. Vezessen bennünket a betlehemi csillag nemcsak ezen az ünnepen, hanem az esztendő többi napján is e belső élménnyel... Pax Karácsonyi ének Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-űr szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: kezed csak bús anyád melléért nyúlt... Becsesnek láttad te e földi test koldusruháját, hogy fölvetted ezt? s nem vélted rossznak a zord életet? te, kiről zengjük, hogy „megszületett”! Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkűnkben gyújts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. Babits Mihály * Karácsony csillaga * hó csikorog gyertyaviassz-csöppek szállongó pehelylágyságű ezüstcsillagok vonnak csipkefüggönyt ablakom elé alszik a táj mélyen! csak Katalin öreganyám téblábol szegényen fenyőgallyat keres háta görnyedt! szakadt réklijébe száraz bogáncs tapad karácsony csillaga s ragyog arcát hold felé fordítja hulló könnyeiből virágforrás fakad alszik a táj mélyen csak fáradt öreganyám téblábol szegényen kötényébe gyvyti az elhullott mogyorót azzal kínál téged s föld porával áldott fényes csillagokkal László-Kovács Gyula PAKSI HÍRNÖK 2 1990. DECEMBER 26.
