Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
Utolsó interjú a vb-titkárral A tanácsrendszert felváltotta az önkormányzat, a tanácselnök helyett már polgármester tevékenykedik, a tanácstagok helyett pedig képviselők foglalnak helyet az önkormányzatban. Utoljára maradt a vb-titkár, majd csak december közepén szűnik meg tiszte és lesz helyette jegyző. Dr. Tóth Lajost kérdezem: hogyan éli meg ezt a nagy átalakulást? Dr. Tóth Lajos: Nagyon keservesen. Három tanácselnökváltást éltem meg, akik más-más karakterű és vezetési stílusú emberek voltak. És most az én feladatom is a tanácsrendszer lebontása - természetesen itt helyben - és az új önkormányzat kezdő lépéseit egyengetni, közben ügyelve arra, hogy a szakapparátus munkája zökkenőmentes legyen és a lakosság a saját ügyeit fennakadás nélkül intézhesse.- A vb-titkárok helyett jegyzők lesznek. Mi lesz a jegyzők feladata?- A városok és községek önkormányzataiban a polgármesternek és a jegyzőnek a képviselő-testület működési feltételeinek biztosítása az egyik legfontosabb feladata. Ezen túlmenően a jegyző a hatósági ügyek intézésének döntő többségét személyesen gyakorolja. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ő lehet az aláíró. A Polgármesteri Hivatalban belső tagozódás lesz, hasonlóan ahhoz, ami eddig volt, azzal a különbséggel, hogy ezek a belső szervezeti egységek nem lesznek önállóak - jogi szempontból. Tehát a Polgármesteri Hivatal egy egységet képez, élén a jegyzővel, és a belső szervezeti egységek nem lesznek önállóak.- A Polgármesteri Hivatal létszámában változik-e?- Vannak olyan minisztériumi szakemberek, akik állítják, hogy minimum annyi közigazgatási szakemberre lesz szükség, mint addig. A 60-as évek elejéig 80-85 000 fő volt a közigazgatási szakapparátus, ám ez a létszám napjainkban már 35 000-re zsugorodott. Az önkormányzatokkal újabb szervezetek jelennek meg, vállalkozó szellemű önkormányzatokra lesz szükség, ezért nem hiszem, hogy öszszességében csökkenni fog a hivatalokban dolgozók létszáma. A saját hivatalunknál maradva: feladatcsökkenés hiányában nehezen képzelhető el, hogy egy lényegesen karcsúsított apparátus is meg tud birkózni a feladatokkal.- Mint vb-titkárnak, milyen a benyomása a képviselőtestület eddigi munkájáról?- Nem vagyok feljogosítva semmiféle értékelésre, és ezért kizárólag személyes benyomásaimat mondom, amely - úgy gondolom - találkozik a képviselők véleményével. Az indulás nehézségei között elsőként említem az információhiányt, illetve a meglévő információk pontosításának a szükségességét. Ez a megállapítás vonatkozik a városi és irányított intézmények adataira ugyanúgy, mint a munkához alapvetően fontosjogszabályok ismeretére, az anyagi források, lehetőségek megismerésére avagy általában a helyi ismeretre. Kezdeti betegség ez, aminek a megszüntetéséért sokat kell tennie az apparátusnak és a jegyzőnek is. Ezeken a hiányosságokon gyorsan túl kell lépnie a testületnek ahhoz, hogy jó döntéseket hozhasson. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy nincsenek tisztázva a testület hatáskörei. Az eddigi tapasztalat az, hogy több olyan kérdéssel foglalkozott a testület, amelyet valamely szakigazgatási szerv is intézhetett volna. Ha a testület mindenben maga akar dönteni, a végén nem lesz sem energiája, sem ideje a város egészére kiható kérdések alapos elemzésére. Összegezve: egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben a mai képviselő-testület.- Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok a pályamódosításodhoz. Kis B. Teller Ede hazalátogatott Az utóbbi időben több rádióriportban hallottam a híres magyar atomfizikust, majd megvettem és elolvastam az életéről magyarul megjelent „A Trefort utcától a hidrogénbombáig”, később a Teller Ede-Zeley László által írt „Légiposta” című könyvet. Novemberben hallottam, hogy Európába jön, esetleg Magyarországra is ellátogat. A PAV vezetői a hír hallatán meghívták, ha ideje engedi, jöjjön el Paksra, nézze meg a magyar atomerőművet. Mivel nem volt biztos, hogy a látogatásra sor kerül, Svájcban élő magyar mérnökök segítségével sikerült megszervezni, hogy a Magyar Televízió egyik munkatársával Zürichben fogadjon és a magyar nézőknek életéről, ill. az atomenergetikával kapcsolatos nézeteiről nyilatkozzon. Ugyanazon a napon - november 29-én - a Zürichi Műszaki Egyetemen módunk volt egy előadást is videoszalagra rögzíteni. Az előadás egy újfajta atomerőműről szólt, a címe pedig „A villamosenergia legolcsóbb, legtisztább és legbiztonságosabb előállítása” volt ez a cím önmagáért beszél. A tévéfelvételek a közeljövőben kerülnek műsorra. December 2-án T eller Ede Pakson járt és meglátogatta az erőművet. Erről sok újságcikk (pl. Tolnai Népújság, Népszabadság), több rádióműsor, ill. a tévé-híradó is beszámolt Saját élményeimet az Atomerőmű c. újságban írtam meg. Rósa Géza Fotó: Gottvald Károly 1990. DECEMBER 26. 3 PAKSI HÍRNÖK
