Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-27 / 23. szám
Bazársor Az épületet tulajdonképpen a kényszer szülte. A paksi nagytemplomot megelőző templomok is mind a belváros halmazos belső magjának erre a keletre nyúló halmára épültek. A 18. század szokásához igazodva, a régi barokk templomot erős fallal körülvett temetőkert övezte. A temető, mint kultikus hely, szorosan hozzátartozott a településhez, ezért annak központjában helyezték el. A török utáni betelepítésekkel azonban rohamosan megnövekedett a lakosság lélekszáma, vallásilag heterogénné vált, szükség volt tehát új temetők megnyitására, még a 18. században. A katolikusok és reformátusok az Öreghegyen, a zsidók a Kossuth Lajos utca, Kereszt utca és Ida utca alkotta háromszögben, az evangélikusok a Sárgödör téren kezdtek temetkezni. PAKSI HÍRNÖK 1990. NOVEMBER 27. A bazársor - ma A múlt század elején megnyílt a Kálvária temető, nem sokkal később pedig a Virág utcában az új református és katolikus temető, az Imre utcában az új zsidó temető, a Temető utcában pedig az evangélikus újtemető. A belvárosi régi temetőket felszámolták, így a katolikus templom körüli volt temetőt is. A templomkert falának lebontása után, a Szent István téren viszonylag meredek lejtő nézett le, honnan a nagyobb záporok idején a víz a talajt lehordta. Ekkor született meg a gondolat, hogy a lejtőt nemcsak meredek, erős fallal támasztják meg, hanem eléje egyúttal üzletsort is építenek, mely akkor kezdett divatba jönni. így született meg a bazársor, melyet a paksi közbirtokosság építtetett 1885-ben. A korai romantikus homlokzatú épületben kettős lizénával elválasztott 11 boltnyílás van. A helyiségeket dongaboltozat fedi, a középső kétajtós helyiséget pedig középoszlopos négy csehsüveg. A rövidfalakon 2-2 ablaknyílás van. Felül a lapos tető egyúttal kiszélesíti a templom előterét. A főpárkány fölött viszonylag alacsony attika húzódik, ezen helyezték el a régi temetőből származó barokk szobrokat és a feszületet. Valamennyit a földesurak sírhelyeiről helyezték oda. A közbirtokosság később a bazársort a községnek adományozta, egy kikötéssel, hogy az üzletek bérleti díjából köteles a község megfelelően karbantartani. Mindez sajnos a legutóbbi időkig feledésbe ment. Az idén állíttatta helyre a tanács a szobrokat és a feszületet, melyeket augusztusban állítottak vissza eredeti helyükre. A szép festett szobrok azóta nemcsak történelmi emlékei a városnak, hanem a Szent István térnek díszei is. Az attika déli végén áll Szent Vendel szobra, aki az állatok védőszentje. Tiszteletét a Lotharingiából betelepedett németek hozták be. Észak felé haladva a feszület következik, mely teljesen új. Ezután áll szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének a szobra. Végül az együttest északról Nepomuki Szent János szobra záija le. Őt a molnárok és a halászok tekintik védőszentjüknek, mert a prágai Szent Vencel hídról letaszítva, a folyóban lelte vértanúhalálát. A molnárok, tiszteletére minden évben nagy, dunai felvonulással egybekötött ünnepséget tartottak. Örömmel üdvözöljük a város vezetőségének e szép ajándékát, mely enyhíti a város közterületi szobrainak, emlékműveinek fájdalmas hiányát. Dr. Németh Imre Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje
