Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-30 / 21. szám
A volt Erzsébet Szállóban ma a Dunavend Kft. irodái találhatóak. A vendéglátó kft. igazgatója Trojnár József, őt kérdeztem arról, hogyan érzik magukat ebben a szép nagy épületben?- Nagyon kényelmetlenül és a pénztelenség szorongatottságában. 1988 őszén költöztünk az épületbe, annak emeleti részébe. Alul egyik oldalon a gyermekétkeztetés folyt, a másik oldalon az Erzsébet Étterem működött, és az emeleti nagytermet a művelődési ház működtette. Ez az elképzelés és a kialakított helyzet csak papíron volt megfelelő, a gyakorlatban azonban megbukott. Az Erzsébet Éttermet 1989 decemberében bezártuk, mert egy év alatt közel 1,5 millió forint veszteséget hozott. A ház fűtését mi végezzük és ez ismételten közel 1 millió forint egy évben. Ráadásul a fűtési rendszer korszerűtlen, szakaszosan nem üzemeltethető. A radiátorok és csövek korrodálódtak, szinte hetente kell valamit javítani. Az épület vizesblokkjaira ugyanezt tudom elmondani. Ezért az emeletről leköltöztünk azokba a helyiségekbe, ahol a diákétkeztetés folyt, a gyerekétkeztetést pedig átvittük az Erzsébet Étterem helyére.- Ezek szerint az épület hasznosítása csődöt mondott. Milyen megoldást tartana megfelelőnek?- Nekem az a véleményem, hogy magán kisvendéglő vagy magánpanzió elképzelhető ebben a nagy épületben, ám csak az, és semmi más. Ehhez természetesen az udvari részt is ki kellene alakítani, valamint a 6-os főútról megfelelő lejárási lehetőséget kellene kiépíteni. Úgy tudom elképzelni ezt az épületet, hogy egy család venné meg, vagy venné bérbe, és ők üzemeltetnék.- Úgy tűnik, előbb-utóbb innen kiszorul a gyermekétkeztetés?- Az új önkormányzatnak bizonyosan szembe kell néznie ezzel a kérdéssel. Nem is szerencsés ez a megoldás, hiszen közel 500 gyermeknek kell itt naponta átvergődnie a nagyon forgalmas főutcán. Tehát előbb vagy utóbb valahol a Bezerédj iskola környékén építeni kell egy étkeztetésre alkalmas helyiséget, ahol a gyermekek legalább 20-30 percet kapnak az ebédjük elfogyasztásához.- Amint hallom, az önkormányzatnak nagy gondja lesz a gyermekélelmezéssel.- A gyermekélelmezés - beleértve az óvodákat és iskolákat - helyzete nagy terhet ró cégünkre. Az örökös áremelések következtében önkormányzati támogatás nélkül nem tudjuk biztosítani az étkeztetést. Csak egy példát mondok: egy iskolás tízóraijára 4,78 Ft áll rendelkezésre, közben egy pohár tej többe kerül. Szajkózzuk az egészséges táplálkozást, közben zsírral vagyunk kénytelenek főzni, mert az olajat nem tudjuk megfizetni. A kilátástalan pénzügyi helyzet miatt már kérvénnyel fordultunk a végrehajtó bizottsághoz, hogy nyújtson anyagi segítséget a gyermekek étkeztetéséhez. Ez a városban közel 3000 gyermeket érint és több száz felnőtt dolgozót, akiknek mi biztosítjuk a közétkeztetését. Választ még nem kaptunk, és úgy érzem erre már csak az új önkormányzat ad választ. Ez több mint biztos. Ám az is, hogy a város legnagyobb műemléki épületének sorsa felett is dönteni kell, mert az eddigi megoldások rosszak voltak. Többen hangoztatják azon véleményüket, miszerint az Erzsébet Szállót a PAV-nak kellene eladni. A vállalatot kellene rábeszélni, hogy alakítson ki itt egy reprezentatív szállót, hiszen a vállalatnak igen kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak. A III. számú műszaki szállót pedig átvenné a város, a Sánc Bútorbolt helyett ismét lehetne étterem, és az iskolai étkeztetést is meg lehetne oldani ott. Mondja néhány kívülálló és nem szakember. A döntéshez viszont szakemberekre van szükség.- ós -Az Erzsébet Nagy Szálló A helytörténeti gyűjteményben található egy nagy üvegezett tabló, melyet dr. Németh Imre helytörténész készített. A tablón a szálloda épületének története lett feldolgozva, több értékes korabeli fényképpel is illusztrálva. Erről a tablóról olvasható a következőkben említett minden adat. A szálloda helyén már a XVIII. század eleje óta üzemel vendéglő. Az Aranyhajó Vendégfogadó első árendása 1763-ban Hevesi Peregrius volt. Az Aranyhajó Vendégfogadót 1816-ban egy felhőszakadás romba döntötte. Az új épület, a Zöldfa Vendéglő 1819-ben készült el. Mivel nem felelt meg a növekvő igényeknek, a közbirtokosság 1842- ben lebontatta. A mai klasszicista épületet 1844 őszén „Zöldfa Kávéház és Vendéglő” néven nyitották meg. Az 1900-1910-es években „csak” Szálloda, az 1920-as évek elején a királyné tiszteletére Erzsébet Szálloda nevet kapta. Volt Erzsébet Nagy Szálloda is az 1930-as években, amikor új köntösbe öltözik. 1945 után kapja a Béke Szálló nevet. 1960-ban a felső emeletét lezárják, életveszélyessé nyilvánítják. 1971/79-ben mintaszerűen helyreállítják, majd 1985-ben részenként lezárják és újra alakítják. Sorsa jelenleg is bizonytalan. PAKSI HÍRNÖK 2 1990. OKTÓBER 30.
