Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-18 / 18. szám
„...béhunyta az másik szemét is” Bottyán János (Vak Bottyán), a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére 281 éve, 1709. szeptember 27-én halt meg Hatvanban. Egyik legnagyobb tette, hogy 1705 őszén felszabadította, s 1707-ben megvédte a Dunántúlt a császáriaktól. Vak Bottyán egybeötvözte a végvári harcok könnyű harcmódjának és a császáriak nagy erőket mozgató, reguláris hadviselésének tapasztalatait. Összehangoltan mozgatta csapattesteit, és képes volt a császári haderő megosztására. Hadserege a dunántúli hadjárat során mintegy 30000 főre rúgott. Hadvezéri tehetségén kívül sikereit társadalmi források táplálták. Ezredéi el voltak látva felszereléssel, ruhával, élelmezésüket, fizetésüket biztosították. A jobbágyok jótevőjüknek nevezték Bottyánt, aki a népet megbecsülni végvári szegénylegényként tanulta, a katonai fegyelem értékét pedig császári ezredesként ismerte meg. Rákóczi így jellemezte: „Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt.” A Rákóczi-szabadságharc 85 000 halottat követelt. Viszont a Magyarországon dúló pestis 1708-1714 között 410000 embert vitt el, köztük Bottyán Jánost is. Halálának hírét Bercsényi így tudatja Rákóczival: „Most hozták hírét, szegény Bottyán vak sógor, tegnap nyolc óra tájban béhunyta az másik szemét is.”- béri -Megtörtént a volt polgári műszaki átadása Augusztus 28-án megtörtént a volt polgári fiúiskola műszaki átadása. A több mint 20 éve használaton kívül lévő épületet 1987-ben kezdték meg felújítani. Idén szeptember 3-án az épület földszintjén lévő politechnikai műhelyt már igénybe veszik a tanulók. Az épület földszintjét a Bezerédj Általános Iskola kapta meg, az emeletet pedig a Művelődési Központ. A megszűnt ifjúsági ház funkcióiból fog néhányat átvállalni ez a reprezentatív emeleti rész. Az épület teljes műszaki átadása december 30-ra fejeződik be. _ : _ A pályázó a díjkiosztó ünnepség helyett a szülészeten A boldog kismama és az újszülött A megyei levéltár évente ír ki pályázatot az amatőr helytörténeti kutatók részére. A pályázatok értékelése, a díjak kiosztása augusztus 20. tiszteletére történik. így volt ez az idén is, amikor a díjazottak között szerepelt Oszvald Edit Pupp Ádámné dolgozata is. Ö maga nem lehetett jelen az ünnepségen, mert éppen aznap szülte meg kislányát. Miután hazajöttek a szülészetről, akkor kerestem fel a kismamát és érdeklődtem a pályázati munkája után. A még szűkszavú és minden idegszálával az újszülöttel foglalkozó kismamától megtudtam, hogy az idén végzett a szekszárdi tanítóképző főiskolán. Szakdolgozatot kellett írnia, így választotta témájául Paks kulturális életének bemutatását, mégpedig az 1930-as évek idejéből. A szakdolgozatára a főiskolán ötöst kapott, a levéltár minősítése alapján pedig különdíjban részesült. A szakdolgozat tárgyilagos képet fest a 30- as évek helyi kulturális életéről, fontos kultúrtörténeti adalék a város múltjának megismeréséhez. A szerzőt, mint pályakezdő pedagógust arra buzdífjuk: kutassa a város múltját tovább, a múlt iránti megbecsülést és szeretetet plántálja a majdani tanítványaiba is. Jó egészséget kívánunk a kismamának és az újszülöttnek egyaránt.- B -PAKSI HÍRNÖK 4 1990. SZEPTEMBER 18.
