Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-18 / 18. szám
Volt polgári fiúiskola A HANGVERSENY MŰSORA: í. i> m jmu-i. St. : ■ F. I|»i>íiílítk. Nyitány; <'lófi<íjik í(fWf k1'.: Elr. Hilda! Korrt*;l bx Mit; t, Sd'Uwt....... —......... f:.-- < : :v. n : Lar;d»*•!!</ a 2 «ymlóatából op. 88, y >: >■:( jrí»tit? *r:»kiíSÍr«Ut!l, , t-ivp; <■* dyíttoa. Höíiíff.! mi, 52$, Víf'.iint if n-'yykftzt!« zongorával. 4, Me őe’ssohn K. K«klus»u « «.Szeiilivanéjí álom“ ,:p<?iá;<«!, Vonós <p»ar(«t$ négyk zu»gora k is~ é f. szünet. 5, Schu&sd F , a daikülUV Sutákért: «Ave Márin“ négy heg^líí» zongoráim. 6. M Z8fl : Andante a C-ilnr szonátából, V=>iié« «(«arlett «Mftgorakímeldd. 7. Hettm; s!)8r;jtr J. Juts, a !»••' sí oo»/'*rv;tt-:tfíitin tanát a: H«:s-ats( ->, tsiigy htfgediín zongorákinétvllél. íj. Mozart - Pít-ái« a tl-ilo;- sy»nfo«iát»«»i Vonós qomlGlt nőgyk.«?*»» xotsgötakiséreUe!. ELŐADÓK : f. !.;;''-díht * Herényi Mvún bx Herényi Győ/ti, H !:*-iS, d-»r: : K«n<*y Ktuire. Ul - le i’t'dati I>aiti»lovű;8 Kenő. V .:,::. ■. Hitler Gyula. « :• ;!*:« : kiü--k Albeit, / : Mr. Uaríal Kornél és Moudpy H t/é. A teiazitnekai n;<>goióz5 ismeri elénekel'irta és ; Moudry B Hangverseny után tánc. ’Levelező-Lap Belépő jegy: A paksi állami polgári fiúiskola Zászlószentelési hangversenyére 1913. junius 29-én. Ára 2 korona. Egy új iskola felállítása a múlt század végén még nem csak anyagi, hanem társadalmi ellenállásba is ütközött. Foglalkozott e közönyösséggel az akkori sajtó is. „Hozzá vagyunk már szokva, olvassuk a Tolnamegyei Közlöny 1891-ik évi számában, hogy Paksról csak rendkívüli esetben vesznek valami kedvező hírt. Nem így van azonban most. Paks békés lakói nem is álmodtak volna arról, hogy gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter az ő megkérdezésük és beleegyezésük nélkül elhatározza, esetleg kötelezőleg kimondja egy állami polgári fiúiskolának Pakson való felállítását, ha a község ad iskolahelyiséget és a dologi kiadások fedezésére költségeket vállal. Ellenkező esetben egy meglehetősen szigorú intelem intenciói révén, kényszeríteni fogja Paks községet, hogy a maga részéről állítson fel községi polgári iskolát, mely törvény kimondja: olyan falvak és városok, amelyekben 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejük engedi polgári iskolákat állítani és fenntartani. Határozzanak hát a vezetők komolyan és gyorsan, mert kultúrintézetekben szegény megyénknek, mindig csekélynek látszó kormányintézkedéseit örömmel kell elfogadni addig is, amíg Tolna megye is birtokába nem jut egy egységes középiskolának.” Egy másik újságcikk szerint „Nem kell a paksiaknak polgári iskola”. Az 1891. július 25-iki paksi képviselő-testületi ülésen ugyanis felállítását a tagok kétkedéssel fogadták. Szerintük ha létesülne is, néptelen lenne, mert a magyar paraszt- és iparososztály nem szereti taníttatni gyermekét, ezeknek elég az elemi iskola is. Hogy mi indította az újságírót e cikk megírására, nem tudni, de a valóságban a helyzet szerencsére másként alakult, mert a képviselőtestület többsége az iskola felállítása mellett szavazott és a költségvetés elkészítésére és a magánadakozás megindítására egy bizottságot küldött ki. A képviselő-testület 1892. december 29-iki ülésén végleg döntött a felállítás mellett. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1893. június 5-én mondta ki rendeletében: „Pakson állami polgári iskola létesíttetik és ez új iskola első osztálya az 1893. évi szeptember elsején nyittatik meg”. Az iskola felállítása körül kimagasló érdemeket szereztek Feil Ferenc városbíró, báró Jeszenszky Béla kultuszminisztériumi segédtitkár, paksi közbirtokos, Popovits Gyula városi főjegyző, Spiesz János római katolikus plébános, Horváth Sándor evangélikus esperes, Bergman Emil, Freund Salamon kereskedők, Hagymássy Károly közjegyző, Scheuer Miklós jegyző, Becker Jakab és János, Klein József, Kern Ferenc kisgazdák. Az első évben 81-en iratkoztak be. Közülük került ki néhány neves paksi közéleti személyiség, mint Gebhardt József orvos, Hum József, az iskola hősi halott tanára, Kalmár János pékmester, Marth Péter evangélikus tanító, Osztermayer Mihály kereskedő, Pákolicz István magánzó, Ring Vince, az iskola későbbi tanára, Rosenbaum Lipót könyvnyomdász, Schneider Géza gazdálkodó virilista, Schwartz Aladár kereskedő, Szinger Ferenc egyetemi hallgató, aki fiatalon hunyt el, Turcsányi Mihály református tanító stb. 1896. november 21-én Popovits Gyula főjegyző adta át a most helyrehozott szép iskolaépületet, melynek egy része a török idők előtt épült, a török alatt dzsámi volt, majd a Kornis família kúriája lett. Itt rejtőzködött Madarász József Kossuth rendőrminisztere is. Az átadáskor elhelyezett emléktábla szövege: „Ezen épületet Paks község emelte, a honalapítás ezredik évében, a közoktatás és a népnevelés céljára.” A tábla a főbejárat felett van ma is, eredeti helyén. Ugyanebben az évben halt meg br. Jeszenszky Béla, a lelkes alapítók egyike. 1913-ban ünnepelték az iskola 20 éves jubileumát és ekkor avatták fel az iskola zászlaját is, fényes ünnepség keretében. A 20 év alatt az első osztályba 838 diák iratkozott be, de a negyedik évet csak 334-en végezték el. Ekkor a híres „Széllé Múzeum”, mely az iskola falai között kapott helyet, 1400 darabból állt. A 25 éves jubileumot 1918-ban, az 50 éveset pedig 1943-ban tartották. Az 1945-46-os tanévben indult be a 8 általános iskola, és elsősöket a polgári iskolába már nem vettek fel. Az utolsó végzős polgáristák 1949-ben hagyták el az ősi iskola épületét, a volt polgári iskola fennállásának 56. évében. Azóta, a romosságot leszámítva, iskolaként működött. DR. NÉMETH IMRE Az elfeledett évkönyvekről A PAKSI M. KIR ÁLLAMI POLGÁRI ISKOLA ELSŐ az 185*3/4. és 1891,5. iskolai évekről. SZERKESZTETTE: KÁSZONYI MIHÁLY IGAZGATÓ PAKSON, NYOMATOTT ROSENBAUM MIKSA M. NÁL. 18!» A polgári iskola 1893 szeptemberében kezdi meg működését és 1895-től minden évben megjelenteti az iskolai „értesítőjét”, az úgynevezett évkönyvét. Ezek az évkönyvek nagyon érdekesek, helytörténeti vonatkozásban pedig forrásértékű anyagok. Az első tíz év értesítőit átnézve, megtudhatjuk, hogy az első igazgató Kászonyi Mihály volt, aki Kismártonból került Paksra. Kászonyi 1899. május 7-ig vezette az iskolát, igen nagy szorgalommal és odaadással. Őt Nagy Bálint követte, aki meleg szavakkal emlékezik meg elődjéről az 1903-ban megjelent kötetben. Kászonyi soha nem panaszkodott, hogy milyen nehéz volt a kezdés, erről a 10 éves évfordulón ír Nagy Bálint: „A tíz év alatt 1262 tanuló iratkozott be. Már ez a nagy szám is mutatja, hogy azon egyének aggódásai, hogy »minek Pakson Polgári? hisz növendékei úgy sem lesznek« korainak bizonyultak. E nagy szám azonban amellett bizonyít, hogy Paks város áldozatkészsége nem volt hiábavaló. A jövőben e szám csak fokozódhatik, különösen, ha iparosaink be fogják látni, hogy mily sokat ér, ha csak pár osztályt is végeztetnek gyermekeikkel, hogy azt a pár évet az életben kamatostól megnyerik... Sokan nem óhajtották a polgári iskolát, sokan voltak akik ellenakciót is indítottak...” Talán ennek az „ellenakciónak” tudható be, hogy még tíz év után sem vette át a minisztérium a Kornis-házat. Még 1903-ban is így panaszkodik Nagy Bálint: „Tíz éve készítik a Komis-házat, a mai napig nem vette át a miniszteri szakközeg, mindig talál valamit. Már 1902-ben odáig fajult, hogy a minisztérium bezárással fenyegetődzött. Ezen állapotok talán változnak, mert az intézet mögötti kertben óhajtják a járásbíróságot felépíteni.” Viszont sokan pártolták az iskola ügyét, pénzt, könyvet és egyéb tárgyakat adományoznak az iskola javára. A helybeli két takarékpénztár minden évben 40-50 forint pénzjutalomban részesíti a jó tanulókat. 1903-ban az iskola udvarának rendezésére és csinosítására Adamecz Gyula száznál több fenyőfát és gesztenyefát ajándékozott. Meg kell említeni Széllé Zsigmond numizmatikai és régészeti adományait, amelyek olyan gazdagok voltak, hogy az iskolában egy külön teremben őrizték és „Széllé Múzeuminak nevezték.- ei -PAKSI HÍRNÖK 2 1990. SZEPTEMBER 18.
