Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-04 / 17. szám
Visszatekintés Beszélgetés Székely Sándor tanítóval A községi iskola tantestülete, 1946/47-ben; állnak: Székely Sándor, Kern József, Sásoly Szilvia, Hernádi István, Szebényi István; ülnek: Rézbányái Gizella, Tarisznyás Geröné, dr. Sanek Endréné, Németh Mihály, Kalapos Gabriella Csedőné, Simoncsics Pétemé és Gánóczi Guidóné Szolid, csendes emberként ismertem meg, most sem volt sok kedve a nyilvánosság elé állni. „Nem vagyok én arra érdemes” megjegyzéssel szeretett volna kitérni az elől, hogy önmagáról kelljen beszélnie. Aztán belenyugszik az „elkerülhetetlenbe”, és szép csendesen vall önmagáról: Édesapámék 1920-ban Erdélyből jöttek Paksra. Én 1921. augusztus 26-án születtem Budapesten. Elemi iskolába Pakson jártam a r. k. elemi iskolába, majd 1931-ben a paksi polgári iskolába kerültem. Itt édesapám volt az osztályfőnököm. Ezután a kalocsai érseki tanítóképzőbe sikerült felvételiznem és ötévi tanulás után, 1940-ben képesítőztem 28- ad magammal. Kalocsán Dandler Gyula volt az osztályfőnököm, akinek a nevelése nagy nyomot hagyott bennem és minden osztálytársamban. Én nagyon tiszteltem és szerettem, tőle kaptam azt az indítást és mércét, hogy a néptanító legfontosabb erénye a pontosság és a lelkiismeretesség. 1941-ben kineveztek állami tanítónak, a Dráva háromszögébe, Beremend alá, Zrínyi telepre. Ma Jugoszláviában van. Itt talán két hétig voltam, mert közben katonának jelentkeztem és be is hívtak. Elvégeztem a karpaszományos iskolát, majd a tiszti iskolát és 1944. januáijában a keleti frontra kerültem. Onnan Erdélybe vezényeltek, majd Budapest védelmére vetettek be, és 1944. december 14-én megsebesültem, rá egy hónapra pedig fogságba kerültem. 1945 áprilisában már az új demokratikus hadseregben Nyugat-felé menetelek, de szerencsére a háborúnak vége lett, és én 1945. december 26-án kerültem haza Paksra.- Végleg leszerelt? Visszament tanítani?- Igaz, 1946. március 1-jétől mint állami kisegítő tanerő, a régi községi iskolában kezdtem tanítani. Itt 1948-ig, az államosításig voltam, majd a felső tagozatba kerültem. 1953-ban népgazdasági érdekből Alsó-Csámpapusztára kerültem.- Milyen volt a pusztai néptanító helyzete? Szeretett ott lenni?- Én meleg szívvel emlékszem vissza a nyolcévi csámpai tanítóinépművelői ténykedésemre. A pusztán nekünk kellett a fiatalokkal és az idősebbekkel is foglalkozni, nemcsak az iskolásokkal. Az iskola volt a puszta központja, mert a pusztai fiatalokból verbuvált színjátszócsoport egy-egy előadása után még a táncot is engedélyezték. Kocsma nem volt, így a nem iskoláskorú lakosság a tanteremben szórakozott egy alkalmi színielőadáson.- Hogyan fogadták a körzetesített program meghirdetését?- Fájó szívvel. A pedagógusok nem akarták végrehajtani a körzetesítést, de a szülők is ellenezték. Ám nem volt mit tenni, el kellett fújni a puszták éltető mécsvilágát. 1961-ben be kellett jönnünk Paksra, én tanulmányi felügyelő lettem. Ezt a beosztást nem tudtam sokáig elviselni, és 1963-ban visszakerültem a községi iskolához.- Ezt az iskolát mi különböztette meg a többi paksi iskolától?- A mi iskolánkba az újvárosi gyerekek jártak, általában földműves, napszámos emberek gyermekei. Iparos vagy értelmiségi szülők gyermeke nagyon kevés volt itt. Különösen 1945 előtt értékelték le ezt az iskolát, maguk a község lakói.- Mi volt az oka ennek a leértékelésnek?- Elsősorban az, hogy ez nem felekezeti iskola volt. Másodsorban pedig a szülők társadalmi rétegződése és végül az, hogy koedukált iskola volt.- Ez a különkezeltség megmaradt a későbbiekben is?- Meg, bár tettek ennek megszüntetésére, de nehezen értékelődött feljebb, a többi iskola szintjére. Aztán 1969-70-től már évről évre javul a helyzet, egyre ütemesebben épül és fejlődik az Újváros. Változik - átalakul az ottani lakosság összetétele.- Tam'tó Úr! 1981-ben nyugdíjba vonult. Hogyan telnek nyugdíjasévei?- Nagyon élvezem a nyugdíjat. Nagyon szeretem a kertet, ott vagyok állandóan, vagy a méheimmel. A nyugodt nyugdíjasévekhez szel encsére az egészségem is megvan.- Hosszú és csendes nyugdíjaséveket kívánunk Székely Sándor tanító úrnak! -HfV, A tantestület közel 25 év múlva 1990. SZEPTEMBER 4. 3 PAKSI HÍRNÖK
