Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-04 / 17. szám
Közelkép a Dunamenti Egyesülés Mgtsz-röl A földdel, a mezőgazdasággal és az időjárással kapcsolatos hírek nem nyugtatják meg az embereket. Ezen nyugtalanító kérdések közül néhányra megnyugtató választ kaptam Száraz Istvántól, a Dunamenti Egyesülés Mgtsz elnökétől. *- Vége az aratási szezonnak, milyen eredményt könyvelhet el a szövetkezet?- Az aratásra ideális volt az időjárás. Szövetkezetünknél az aratás eredménye végrehajtásához minden feltétel biztosítva volt. Közel 1300 hektáron kellett aratnunk, ebből 756 ha őszi búza, 156 ha árpa, 157 ha rozs, 26 ha zab és 204 ha borsót kellett betakarítanunk. A búzát ideális határidő alatt - két hét - sikerült magtárba juttatni, ez 467 vagon terményt jelent, hektáronként 6174 kg átlagterméssel.- Sikerült a betakarított búzát eladni?- Mi egy szem terményt sem adtunk még el, az összes terményt raktározni tudjuk. Mi akkor jelentkezünk a piacon, amikor a termények ára kellőképpen honorálja munkánkat. A szövetkezetünk anyagi ereje olyan, hogy ezt megengedheti magának.- Milyenek voltak a felvásárlási árak?- Tudomásom szerint például az étkezési búza ára 570 Ft/q volt, a takarmánybúza pedig szabadáras volt. És itt van a nagy fonák helyzet, mert a gazdaságok nem étkezési búzaként értékesítették búzájukat, hanem takaramánybúzaként. Ezért - értesüléseim szerint - kevesebb étkezési búza került a malmokba, mint amennyire a malomipar számolt.- Nagy a szárazság, aszálykárokról beszélnek. Mi a helyzet ezen a téren, hogyan vészeli át ezt az időszakot a szövetkezet?- A 2800 ha szántóföldből 1300 hektáron már elvégeztük a betakarítást, közel 110 hektáron van kukorica és napraforgó. A kukorica állapota siralmas, a mai nap - augusztus 13-án - megkezdtük a silózást, amit a szarvasmarhával és a birkával etetünk majd fel. Az alsó határban lévő kukorica eddig valamivel jobban bírta a szárazságot, de most már azok is a halál küszöbén állnak.- A gyenge kukoricatermés kihat majd az állatállományra is?- Terveink és reményeink szerint nem. Terményeinket azért nem értékesítjük - többek között - mert a takarmányszükségletünket minden körülmények között biztosítani kívánjuk. Állatállományunkat nem tervezzük és nem is szeretnénk csökkenteni, mert a siralmas állapotok ellenére még mindig biztosítottnak látjuk az ellátásukat.- Úgy érzem szavaiból, hogy a tsz biztos talpon áll. Ilyen jól megy a szövetkezetnek?- Nem szeretek dicsekedni, de a szövetkezet évek óta üzemviteli hitel nélkül, saját erejéből gazdálkodik.- Ezt érzékelhetjük a most épülő gyönyörű irodaházuk láttán is. Ilyen gazdagok?- Több dolog predesztinált bennünket arra, hogy belefogjunk ebbe az építkezésbe. Először az, hogy a mostani irodaházunk már majdnem a fejünkre dől, emiatt építeni kell Jelen helyünkön nem maradhatunk, mivel a tanács ezt az épületet kisajátította. Másodszorra említem azon érvet, miszerint a szövetkezet megérett arra, hogy a mai kornak megfelelő irodája és abban működő információs rendszere legyen. Ez a szövetkezet mindig ter-Száraz István elnök meléscentrikus gazdálkodást folytatott, ezért végeztük el előbb a termelő beruházásokat, és utoljára hagytuk az irodaházat. Ez az építkezés egyben egy vállalkozás is, mert az épület egyes helyiségeit bérbe fogjuk adni.- Tetszetős az épület, kik tervezték és ki a kivitelező?- A szekszárdi Alisca Patent Kft. a tervező és a 26-os ÁÉV a kivitelező. Én mindkét céggel elégedett vagyok. A ház illik a környezetbe. A kivitelezők pontosak, minőségi munkát végeztek.- Ezek után én mit kívánhatok? Mielőbbi honfoglalást az új irodaházban. - béri -Részlet az épülő irodaházból Aszály - 1990 PAKSI HÍRNÖK 4 1990. SZEPTEMBER 4.
