Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-07 / 15. szám

Paks súlyos gondja, a pincék . Paks és környékén már a török időkben is je­lentős bortermelés és kereskedelem folyt. Ek­kor kezdődött a pincék építése, amely már a felmérések szerint 1700 körül van. Ezek közül 1500 az ismert és mintegy 200 az ismeretlen pin­cék száma. Ha 15 m-es átlagos pincehosszal szá­molunk, akkor a város alatt 26 km-es labirintus húzódik. Időbeli kialakításuk, felszínhez viszo­nyított elhelyezkedésük alapján két csoportba sorolhatók. A múlt századig épült pincék a régi település területén, a lakóházakhoz kapcsolódóan, a lösz­falakból kiindulva kerültek kiépítésre, a térszín alatt nagyobb mélységben. Ezek készítését épí­tési anyagszerzés indokolta. A pincék másik részét a település akkori hatá­rán kimondottan bortárolás céljából készítet­ték, ahol a múlt század végén a bortermeléssel együtt présházakat építettek a pincék fölé. Ma a présházak környékét pincelabirintusok kísérik. Az utóbbi időben jelentkező pinceveszély el­hárítása érdekében a nagy tapasztalattal rendel­kező Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a Váro­si Tanács fejlesztési osztályának tevékeny közreműködésével tervszerű megelőző tevé­kenységet folytat. Ennek egyik első eredménye a Sárgödör tér környéki, mintegy 150 pince mű­szaki állapotának felülvizsgálata volt. E terüle­ten nyomon követhetjük, hogy a valamikor jó állapotú, hasznothozó pincék hogyan váltak ki­használatlanokká vagy elfelejtettekké. Ez a folyamat a présházak lebontásával indult meg, amikor legfeljebb csak a lejárati részt, a „sípot” tömték el, de a további pincerészt nem. Mivel a pincék 80%-a kilép a tulajdonos terüle­téről, az új tulajdonosok nemhogy a saját „elfe­lejtett” pincéikről, de a szomszéd felől átnyúló­ról sem tudnak. Az így „megszüntetett” pincék mellett a legtöbb gondot azok okozzák, amelye­ket nem használnak rendeltetésszerűen, vagyis nem gondozzák. A pincék a „sárga földbe”, a löszbe mélyültek, amely számtalan jó, de ugyanakkor rossz tulajdonsággal is rendelkezik. Ha a terepszinttől megfelelő mélységben készí­tik, kedvező szelvényalakban, akkor a kivájás után az átboltozódás kialakul és szinte jelentő­sebb megerősítés, anyagi kiadás nélkül jutha­tunk hozzá. Amennyiben nem ismerjük e jó tu­lajdonságok mellett a rossz tulajdonságait és nem teszünk ellene, akkor rövid időn belül számtalan gonddal találjuk szembe magunkat. Két fő ellensége jelentkezik: a beszivárgó víz és a fokozódó dinamikus terhelés. Lehetőségeink szerint meg kell akadályoz­nunk, hogy a csapadékvíz, szennyvíz és egyéb elfolyó vizek áztassák a pince tetejét, - szenny­vízszikkasztásra ne használjuk. Ezért fontos a présház környezetében a csapadékvíz elvezeté­se (ereszcsatorna, betonjárda folyókával, beto­nozott vízelvezető-árok) mielőbbi megoldása. Azokban a pincékben, amelyekben valamilyen okból a szellőzést megszüntették, vissza kell azt állítani, mert csak a folyamatos szellőzés képes az olyan kedvező klímát a pincében kialakítani, amely a boltozat szilárdságához szükséges. Ott, ahol a szellőző megvan, ügyeljünk arra, hogy a csapadékvíz ne tudjon ezen keresztül befolyni a pincékbe. A pincék azon szakaszai, amelyek fokozottan omlásveszélyesek, annak megelőzése, illetve ál­lékonyságának biztosítása érdekében célszerű megelőző, kisköltségű szakaszos megerősítést alkalmazni. A gyakran százéves pincék utóbbi években történő rohamos állapotromlását az előzőek­ben felsorolt tényezők együttesen okozzák. A pincék folyamatos karbantartása nem igé­nyel nagy anyagi ráfordítást, de ezek elmulaszá­­sa olyan károkat okozhat, amely elvezethet kényszerű felszámolásukhoz. A vállalkozások korában ne feledkezzünk meg a város alatt meglévő „kincsről” sem. Dr. Scheure Gyula-Petz Rudolf Fizetett vendéglátás az IBUSZ-nál A helyi IBUSZ-iroda öt fővel dolgozik. Vezetőjével, Dallos Tiboméval beszélgettem mun­kájukról.- Jó eredményt zártunk 1989- ben. Irodánk tiszta, üzemi ered­ménye meghaladta a nyolc­millió forintot, a várható három- és félmillió forinttal szemben. A lényegesen maga­sabb turista-valutakeret mellett valutaforgalmunk is nagy volt. Az ötven dolláros kerettel azt hiszem nem kell ecsetelni a kü­lönbséget, hogy mennyire visz­­szaesett ez irányú forgalmunk. Igazán nagy megpróbáltatást ez az év jelent. Az embereket a nyomasztó gazdasági prés arra kényszeríti, hogy azt vonják meg maguktól, ami luxusnak számít. Fő profilunk az utazta­tás. Sajnos, a mai gazdasági helyzetet tekintve már nem a régi, klasszikus utaztatás folyik. Beszűkültek a lehetőségek. Az árintézkedések nagyban befo­lyásolják munkánkat.- Mivel foglalkozik még az IBUSZ?- Minden létező üzletággal. Ami újnak számít: az Ingatlan Bank által kibocsátott letéti je­gyek bonyolításában közvetítő szerepet tölt be az IBUSZ. A je­gyekre 26%-os kamatot adunk.- Az IBUSZ fizetett vendéglá­tó lakások bérbevételével és ki­adásával is foglalkozik. Hány la­kás áll a Paksra érkezők részére?- 98 lakás áll ma irodánk ren­delkezésére, azaz a vendégek részére. A korábbi években, amikor az erőmű területén ak­tív építkezés folyt, nagyon fel­lendült a kereslet. Sok tulajdo­nossal kötöttünk szerződést. A lakásokban vietnámi, lengyel, cseh, kubai munkásokat he­lyeztünk el. Elmondhatom, hogy közmegelégedésre tartott számot ez a szolgáltatás.- Ez a lakásszám sok vagy ke­vés?- Ez így nem jellemző. Ha nincs vendég, nincs egyik fél­nek sem haszna. Amikor szer­ződést kötünk, nem ígérünk tel­jes töltést a tulajdonosnak. Nem is ígérhetünk, mert ez az igénytől függ. Azonkívül a vendégeknek választási lehető­séget is biztosítani kell, mind árban, mind minőségben.- Jelenleg milyen kihasznált­ság a jellemző?- Sajnos, a kereslet lecsök­kent. Miután befejeződött az erőmű építése, az itt dolgozó vállalatok levonultak a terület­ről. Csökkent a bérbeadók szá­ma is. A hihetetlen magas adó­zás miatt érthető a visszalépés. 70%-ot kell befizetni adóként a bérbeadónak.- Ön szerint mivel lehetne emel­ni az idegenforgalmat Pakson?- Az idegenforgalmat bonyo­lító IBUSZ évek óta hiányolja, hogy nem rendelkezik a város szállodával. Az ideérkező nyu­gati csoportokat javarészt Szek­­szárdon helyezik el. A városnak nincs olyan érdekessége, ami idevonzaná a turistákat. Éppen ezért nem lehet kialakítani ide­genforgalmi központot. Nincs olyan vonzási terület, ami köré lehet építeni. Külső megítélésből valószí­nűleg javítana esélyeinken egy olyan szálloda, amely elsősor­ban a nyugati vendégek igé­nyeit kielégíti. Azonkívül nem érdemiünk nyereséget, de még egy elismerő szót sem, hogy a hozzánk érkező vendégeket, szakembereket utaztatjuk, jobb szállás biztosítása céljából. Kiss Gábomé PAKSI HÍRNÖK 6 1990. AUGUSZTUS 7.

Next

/
Thumbnails
Contents