Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
Vadon nőtt virágok Úgy nőttem fel, ahogy a legtöbb ember. Mindent kíváncsian de türelemmel szemügyre vettem, megcsodáltam, néztem. Szép volt ahogy a világ kigyúlt értem. Vadon nőtt virágok titkait láttam, ezernyi virág volt a játszótársam, ezernyi élet és ezernyi változás. Fáradt szemeben felfénylő látomás. Folyondár kúszott a kerítésfára, tölcsért formázott sok fehér virága és a kis dúslevelű papsajtmályva útszélen úgy lilult, hogy bárki lássa. Néhány nem tűrte el a föld közeiét. A mácsonya magányos magasba ért de virágzása bágyadt volt és félszeg, szúrós, egyenes szára volt csak délceg. Az ökörfarkkóró is feljebb vágyott. Parlagi virulása messze látszott. Sárga virága dongókat dongatott s az út porába aranyat csorgatott Boldogan lengett a réti imola, a mezők virága és kék rokona a búzatáblák lándzsás, karcsú őre, ha hírt hozott a kóbor szél felőle. Mezei sóskától pirult el a rét mikor a nyár felszította rőt színét és szárba szökkent a szép margaréta, a dús július fehér ajándéka. Acsádi Rozália Fontos kiadványok! Kedves Olvasó! Több hozzánk küldött levél és szóbeli kérés alapján igyekszünk rendszeres tájékoztatást adni az erőmű és környezetével kapcsolatos kérdésekről. Jelenleg két fontos kiadványt ajánlunk figyelmükbe, melyek a városi könyvtárban megtalálhatók. Kedvcsinálásképpen egy mondatot idézünk az egyik kiadvány előszavából: „A paksi atomerőmű (PAE) első blokkjának üzembe helyezését követően rendszeres vizsgálatok kezdődtek az atomerőműből A PAKSI ATOMERŐMŰ RADIOAKTÍV ANYAG KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS KÖRNYEZETÉNEK ÜZEMI ÉS HATÓSÁGI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉSE (1983-1987) tervszerűen kibocsátott radioaktív anyagok mennyiségének és minőségi összetételének, továbbá az atomerőmű környezetében uralkodó sugárzási viszonyok és a környezet különböző komponenseiben megjelenő readioaktív anyagok mennyiségének és minőségének ellenőrzésére, valamint a környéken élő lakosság atomerőművi eredetűjárulékos sugárterhelésének felmérésére.”- Sz -RRCONFÖRivi MŰSZAKI TANÁCSADÓ VÁLLALAT A PAKSI ATOMERŐMŰ HATÁSA A KÖRNYEZETI SUGÁRZÁSI HELYZETRE (1986-1988) SlarWsxtatt«: Sxtanjik B. Láixló Kanyar Bála Róia Gála Buciapait. 1969 Székely dalárda Pakson A kézdivásárhelyi székely gyülekezeti dalárda közreműködésével június 23-án zenés áhítat volt a paksi református templomban. Az igehirdetés szolgálatát Herman Constantinescu végezte. János evangéliumának ötödik részét olvasta fel, a bethesdai gyógyítás történetét. Egy ember, aki 38 évig próbál gyógyulást szerezni, de nincs ki bevigye a kellő időben a tóba. Jézus csak ennyit mond neki: „Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat és járj!” az ember pedig meggyógyul. - Nem ilyenek vagyunk mi is? - kérdezte az igehirdető. Nincs emberünk ki segítene nekünk. Más lép előttünk a helyre. De nem szabad elveszteni a reményt, mert van gyógyulás. Erre tanít az ige. A lelkipásztor szavai után a dalárda énekelt. Miközben hallgattam őket, eszembe jutott egy híres filozófus gondolatmenete, aki a zene és az ének mélyrehatóságát tárgyalta az emberi életben. Sokan megfogalmazták, versbe ágyazták és leírták azokat az érzéseket, melyeket az ember zenehallgatás közben érez. Hallgattam a tömör kórushangzást és csodálatosan tiszta emberi érzések felszínre jutását éreztem. Nem volt a szokványos koncertízűség érzése bennem, ami olyankor alakul ki, mikor az előadók program szerint lejátsszák a darabokat és utána nem marad meg a koncert hallgatóiban semmi. Úgymondva: „hazamennek és kész”. Ezekből az emberekből feltört az éneklés szeretete és pillanatok alatt ráhangolták a közönséget a művek mondanivalójára. Eljöttek ide Erdélyből, a megpróbáltatásokat kiállva, énekelni és bizonyságot tenni az ő hitükről. Amikor szálláshelyük felé ment vissza a busz, elmondták nekem, hogy milyen kilátástalan a helyzetük. Nem várják tárt karokkal haza őkat, vissza kell menniük oda, hol a félelem és a kiszolgáltatottság az úr. De egyet tudnak: magyarok és szülőföldjük az a vidék. Olyan hit vezérli őket, mely a bethesdai betegnek is adott erőt és reményt a gyógyulásra. Az istentiszteleten bizonyságot tettek erről... Ezúton szeretném megköszönni azt az értékes segítséget, mely nélkül ez a koncert nem jöhetett volna létre. D. Szabó Máriának, ki időt és fáradságot nem sajnálva segített a szervezésben, valamint a paksi költségvetési üzemnek, hogy a buszt felajánlotta. Ifj. Kőváry László PAKSI HÍRNÖK 14 1990. JÚLIUS 24.
