Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
arany után egyéni aranyak Csapat Alig hogy elhangzott az utolsó menetet jelző gongszó az OB I-es csapatbajnokságon - ahol a Paksi SE öklözői nyakába akasztották az aranyérmeket - újabb sikert könyvelhet el magának a Paksi SE ökölvívó-szakosztálya. A debreceni sportcsarnokban rendezték a felnőtt ökölvívók 67. országos bajnokságát. Ebben az évben senki nem mondhatja azt, hogy nagy eseményre tartalékolja az erejét és ezért nyújt halványabb formát az OB-n. Ugyanis hazai kesztyűseinknek ez a bajnokság lesz „AZ” esemény. Ebben az esztendőben nem rendeznek sem VB-t, sem pedig EB- t, így talán mindenkinek most kell megmutatnia, hogy hogyan készült fel a viadalra - hangzott el a szakemberek véleménye. A versenyre 16 egyesület 92 versenyzője nevezett. Esélylatolgatás során egyértelmű volt a szakemberek véleménye, hogy sok új névvel nem találkozhatunk, ugyanis a fiatalok, az utánpótláskorúak nem döngetik a kapukat. így aztán maradt az a remény, hogy Debrecenben színvonalas összecsapásokat láthat a közönség. Kiemelés során öt paksi fiú nevével találkozhattunk. Az 54 kg: Bognár, 57 kg: Kalocsai, 67 kg: Szabó L., 71 kg: Forgács és +91 kg: Hart került kiemelésre. A négynapos verseny első két napján a selejtezőket bonyolították le. A Paksi SE versenyzői váltakozó sikerrel szerepeltek. A 60 kg-os súlycsoportban Szanyadi 5:0 arányú pontozásos vereséget szenvedett a tatabányai Horváth I-től, Petrovics ugyanilyen arányban maradt alul Szücscsel (Borsodi Bányász) szemben. 63,5 kg-ban Szili szoros mérkőzésen 3:2 arányban nyert Kangli (Kiskunfélegyháza) ellen, 67 kgban Janecska ugyancsak 3:2 arányban győzött Kati (U. Dózsa) ellen, míg Szabó L. ellenfele Bencsik (Vasas) a 3. menetben feladta a kilátástalan küzdelmet. 71 kgban Forgács 5:0 arányban verte Lengyelt (U. Dózsa), még 75 kgban Szakály 5:0 arányban kikapott a kiskunfélegyházi Kolompártól. Az elődöntőben hét paksi öklöző lépett szorítóba, ami már azt jelentette, hogy a paksiak hét éremmel térhetnek haza. Eredményeik: 54 kg: Bognár ellen Németh (Kiskunfélegyháza) a 2. menetben feladta. 57 kg: Kalocsai - Stefanies (Sopron) az 1. menetben k. o. 63,5 kg: Kozák (KSC) pontozással győz Szili ellen. 67 kg: Janecska a 2. menetben feladta a későbbi bajnok Mizsei (Kiskunfélegyháza) ellen, míg Szász (Kiskunfélegyháza) ugyancsak a 2. menetben feladta Szabó ellen. A fináléban a PSE ökölvívószakosztályának vezetője értékelte. 54 kg: Bognár-Barta (Vasas) 5:0, sima mérkőzés volt. Bognár úgy nyert, ahogy akart, talán csak a második menet volt szorosabb. 57 kg: Kalocsai-Szij (TBSC), a 2. menetben feladás. A törülköző mindent elárult, még azt is, hogy a népszerű „Kacsának” itthon nincs ellenfele. 67 kg: Mizsei (Kiskunfélegyháza) Szabó 3:2. Már előre a nap mérkőzésének kiálltották ki ezt a összecsapást. így is lett. Az első szoros menet után a másodikat fölényesen nyerte Szabó, míg az utolsó három perc Mizsei enyhe fölényével telt el. A második menetben nagyon kikapott Mizsei. Éremtáblázat Arany 1-2. Paksi SE 3 Bp. Vasas 3 3. Borsodi Bányász 2 4. U. Dózsa 1 5. Kiskunfélegyháza 1 6. Szeged 1 7. KSC 1 8. Tatabánya 9. Kaposvár 10. Sopron A szorítóban Szabó, pontozóknál Mizsei győzött. 71 kg: Gál (Szeged) pontozásos győzelmet aratott Forgács ellen. + 91 kg: Hart-Kaiser (Vasas) 3:2. Nem különösebben magas színvonalú, ám nagyon küzdelmes mérkőzésen győzött a paksi fiú. A 67. országos felnőtt bajnokságon ismét kitűnően szerepeltek a paksi öklözök. Mind a nem hivatalos pontversenyben, mind az éremtáblázaton holtversenyben 1-2. helyen végeztek a Budapesti Vasassal. A nem hivatalos pontverseny végeredménye: 1-2. Paksi SE, Bp. Vasas 39 pont, 3. Kiskunfélegyháza 36 pont, 4. U. Dózsa 34 pont, 5. Borsodi Bányász 31 pont, 6. Tatabányai Bányász 22 pont. Az induló 16 csapat közül tíz osztozott a megszerezhető 48 érmen. Ezüst Bronz 2 2 2 2 1 3 3 3 1 6 1 _-1 2 3-3-1- za jó -Továbbra is NB Il-es mérkőzések Pakson Alig telt el egy év azóta, hogy történelmi jelentőségű napnak neveztük a Paksi SE labdarúgócsapatának NB Il-be jutásának napját. Most ismét hasonló naphoz érkeztünk. 1990. június 17-én befejeződött a labdarúgó NB III. küzdelemsorozata, mely városunk számára nagyszerű sikert hozott. A város másik csapata, az Atomerőmű SE labdarúgói örvendeztették meg a város labdarúgást szerető lakosságát azzal, hogy a bajnoki cím elnyerésével jogot szereztek a magasabb osztályba, az NB II-be jutáshoz. Ez az egyesület fennállásának legsikeresebb bajnoki éve. A Duna-parti gárda már az elmúlt esztendőben is harcban volt a bajnoki cím elnyeréséért, de a véghajrában elbukott a riválissal szemben. Ez nem szegte kedvét a szakosztály vezetőinek, játékosainak, sőt erőt adott a következő bajnokságra, melynek meg is lett az eredménye. Már a bajnokság befejezése előtt két fordulóval bebiztosította a bajnoki címet. A siker titkáról faggattuk Pusztai Lászlót, a csapat vezető edzőjét. A bajnokságot imponáló fölénynyél, magabiztosan 77 ponttal 85:13-as gólkülönbséggel nyerték meg. Miben látja ennek okát? Valóban fölényesen nyertünk bajnokságot. A megszerezhető 90 pontból 77-et kaszíroztunk be, ez 85,56%os teljesítmény. A siker oka a sok munka, mely jó erőnlétet biztosított. A jó erőnlét frissességgel párosult, így az egész pályás letámadást alkalmaztuk. Már az ellenfél térfelén igyekeztünk megszerezni a labdát. Jó középpályás sorral rendelkeztünk, igyekeztünk megtalálni az ellenfelek gyenge pontját, állandóan kezdeményeztünk és győzelemre törekedtünk. Mindöszsze három alkalommal vonultunk le vesztesként a pályáról. Kikkel elégedett és kik okoztak csalódást? Összességében az egész csapattal elégedett vagyok. Külön kiemelném a gyors Juhász gólveszélyességét, Nagy L. irányítókészségét és gólerősségét. Erdélyi egyenletes teljesítményével biztos pont volt a védelemben, akár csak Lauer, aki kiegyensúlyozott, egyenletes teljesítménnyel rukkolt ki hétről hétre. És a dzsoli dzsóker Nagy Z., aki mérkőzésről mérkőzésre mindig hozta magát. Akik csalódást okoztak, azok menet közben lemorzsolódtak. Gondolok itt Gyöngyösire és Baloghra. Több gólt vártam Vörös Józsitól. Hogyan tovább? Elég erős-e a jelenlegi gárda a magasabb osztályra? Biztosított-e az utánpótlás? A szerződésem június 30-án lejárt, de további egy évre meghoszszabítottuk, vagyis 1991. június 30-ig maradok a csapat vezető edzője. A célkitűzés egy jó középcsapat kialakítása, a 7-10. hely megszerzése. A csapat gerincét azok alkotják a magasabb osztályokban is, akik kiharcolták a feljutást. Erősítés azonban, mint minden feljutónál, úgy nálunk is elengedhetetlen. Minimum négy, de ha lehet, akkor hat játékost szeretnénk igazolni. Az ifjúsági csapatból Prantner Attilát hoztuk fel a felnőtt keretbe. Minőségi csere szükséges és versenyeztetni akaijuk a játékosokat, mert az egészséges versenynek csak a csapat és a közönség látja hasznát. Ami az utánpótlást illeti, sajnos városi szinten gyenge. Nagy az elszívás a többi sportág részéről. Köszönöm a beszélgetést és kívánjuk, hogy az Atomerőmű SE labdarúgócsapata állja meg helyét a magasabb osztályban, hogy így továbbra is jó NB Il-es mérkőzéseket láthasson a város labdarúgást szerető lakossága. Zeiza József 1990. JULIUS 24. 15 PAKSI HÍRNÖK
