Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
A gyermekek nyári foglalkoztatása Sok tizenévest ismerek, aki szívesen vállalna valamilyen munkát önszántából, vagy szülői késztetésre a nyár egy részében. Ki fényképezőgépre gyűjt, ki magnóra, ruhára, nyaralásra, vagy egyszerűen csak a család helyzetén szeretne segíteni. Ma felnőttnek sem könnyű elhelyezkedni, nemhogy gyermeknek. Nyári foglalkoztatásuk lehetőségeiről 7 vállalat, intézmény munkaügyi osztályán érdeklődtem: PAKSI KONZERVGYÁR (Kiszli Ferencné oszt. vez.): 60 gyermeknek tudnak folyamatosan munkát biztosítani. Húsz főt vettek fel a göngyölegraktárba, negyvenet a csomagolóba. A gyümölcsszezon beindulásával gyümölcsfelezésre is beosztják majd őket. Az érdeklődés lényegesen nagyobb a lehetőségeknél, nem tudnak felvenni minden jelentkezőt. A foglalkoztatott gyermekek teljesítménybért kapnak. TÉGLAGYÁR (Imre Ferencné irodavezető): Jelenleg 5 tanuló dolgozik, takarítanak. Többet nem is tudnak alkalmazni. A felvettek a dolgozók gyermekei vagy azok rokonai. ÁFÉSZ (Papp Jánosné munkaügyi csop. vez.): Már tavaly sem tartottak igényt a diákok munkájára, ennek ellenére az idén is előfordul, hogy elvétve felvesz egyegy bolt a dolgozók szabadsága idejére ismerős vagy rokongyermeket. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Mittler Ferenc): Ipari tanulót - olyant, aki asztalosnak tanul - kettőt is felvenne egy hónapra, egyébként gyermekmunkára nem tart igényt. PAKSI ÁLLAMI GAZDASÁG (Ulbert Ferenc munkaügyi oszt. vez.): A gazdaság tanulókat csak a szüret idejére foglalkoztat, akkor iskolai csoportonként szervezetten vesznek részt a diákok a munkában. Mivel megszűnt a sok kézi munka, nyári foglalkoztatásukra nincs igény. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM (Bárdos Lászlóné munkaügyi csop. vez.): 4-5 főt foglalkoztatnak egész nyáron szakaszosan a kertészetben, meg 1-2 fő udvarost. Az említett munkahelyeket már is betöltötték. POSTA (Vilmányi Antalné vez. h.): Ez a harmadik nyár, hogy a létszámstop miatt nem alkalmazhatnak gyermekeket. Nem folytattam tovább a kérdezősködést, mert valószínű ugyanezt a választ kaptam volna a vasútnál, a Tüzépen, a tsz-ekben is. A szülők biztosan tudnak feladatot adni a saját kiskertben, a konyhában... Én is csak azt tudom ajánlani, gyerekek. HÁ. A vállalkozói kölcsönről Júliusi töprengéseim Lángol körülöttem a nyár. Fényeivel, illatával, ízeivel elmúlt nyarakat idéz. Ilyentájban szellőzött már a sátor a kertben kóborlásra várva és mi tervezgettük hogyan, hová indulunk ismerkedni az ismeretlennel. Útikönyvek között bukdácsoltunk, kiterített térképek fölött hasaltunk és már jó előre kóstolgattuk a ránk váró kalandok ízét. Hosszú évek alatt piros pötytyökkel jelöltük meg azokat a vidékeket, ahová egyszer - ha majd megöregszünk - visszatérünk emlékezni. A nyári túrák, kalandozások magukban hordozták mindig a csend ígéretét, az erdő, mező és vizek százszavú csöndjét. A feltöltő, megnyugtató, elandalító csendet. Eltörött bennem most ez a csönd. Fásult kedvvel nem megy a tervezgetés. Zsákban szunnyad még a sátor és az útikönyvek morcosán szívják magukba a szoba porát. Láthatatlan pókocska gondolatnyi vékony szálakkal szövi szénében - hosszában át, meg át a napjaimat. Feszülten lapozom az újságokat, idegesen hallgatom a rádiót és bénultan figyelem kamasz lányommal a parlamenti közvetítéseket. Félelmekre várnak választ tőlem a barátaim. Hogyan tovább? Nem tudok válaszolni és az én szorongásaimra sem ad feleletet senki. Meghalt bennem a csönd. Csendes kérdésekre is csattan a hangom és soha nem ismert önmagámmal kell szembenéznem esténként a tükörben. Rágalmak, vádaskodások és fenyegetések hollóhangja károg felém úton-útfélen. Kaméleon lelkű emberek hetenkénti pálfordulásokkal igyekeznek meggyőzni önön nagyságukról. Szánalommal nézem felszínen maradásuk iszaptaposó erőlködését. Fáj bennem ez a felfordult világ. Az értékek leértékelése, a nyílt kiállás helyetti hallgatás-kivárás, taktikája, az egyéni érdekek többségakarat palástjába burkolt mesztelensége. Temetem magamban a csendet, de reménykedem, hogy elsimulnak homlokomon a gondbarázdák, pókháló ezüstöt sem sző hajamba a feszültség, csak majd nagy sokára az idő. Aranyfénnyel szikrázik a kert. Ki kell szellőztetni a sátrat. Indulni kell ismerkedni az ismeretlennel és meg kell keresni az elveszített csendet... L. NÉMETH ERZSÉBET Hat kérdéssel kerestem meg Hegedűs Zsigmondnét, az OTP paksi fiókjának helyettes vezetőjét, hogy a címben jelzett témáról összefoglaló tájékoztatást kéijek tőle olvasóink számára. Ki kaphat vállalkozói kölcsönt? Minden személy, aki rendelkezik a vállalkozáshoz szükséges előírt működési engedéllyel, a vállalkozáshoz szükséges költségvetéssel, kötelezi magát arra, hogy vagyonbiztosítást köt. Feltétel az is, hogy a kérelmezőnek ne legyen adó- és SZTK-tartozása. Milyen jellegű vállalkozást támogatnak? Nincs megkötve. Lehet ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenység, csak legyen rá megalapozott piaci igény. Nyilván előnyt élvez az, aki hiányt pótló árucikkel akar kereskedni, azzal szemben, aki a település huszadik butikját tervezi megnyitni. Mekkora összeget kaphatnak a vállalkozók? Nincs előírt felső határ. Az ügyfél részéről a bekerülési költség, az OTP részéről a kihelyezhető pénzmennyiség a meghatározó. Természetesen kell garancia a vállalkozó hozzáértéséhez. Ezt szakvéleménnyel kell igazolni. Fedezetre is szüksége van a fizetőképtelen igénylőnek. Ez lehet ingatlan vagy kifizetői kezes. A már évek óta bizonyított fizetőképesség is fedezet. Hogyan ellenőrzik a kölcsön felhasználását? Helyszíneléssel győződünk meg a felhasználásról. A hitelezőt emellett határidők is kötik: építéshez, gépesítéshez hosszabb határidőt, árubeszerzésre rövidebbet (30-60 nap) adnak. A határidő leteltével a vállalkozó számlákkal köteles elszámolni. Előfordult már, hogy a nehézkes anyagbeszerzés miatt a hosszabb határidőre kapott kölcsönt az igénylő nem tudta azonnal felhasználni, s ezért betette a pénzt átutalási csekkszámlájára, mivel nem tanácsos otthon nagyobb összeget tartani. Ez szabályos eljárás. A jelenlegi konstrukció szerint hat hétig kell betétben hagyni a pénzt ahhoz, hogy az kamatozzon, annyi ideje pedig nincs a vállalkozónak. Tehát nem igaz az ittott keringő mendemonda, hogy egyesek azért vesznek fel kölcsönt, hogy az a takarékba téve kamatozzon. Körülbelül hányán kaptak az idén vállalkozói kölcsönt? Valamennyi kérelmező kapott, aki a feltételeknek megfelelt. Az iktatókönyv tanúsága szerint számuk július 3-ig 97 fö. Az eddig kifizetett összeg nagyságát bonyolult lett volna kérésemre összegyűjteni, mivel a kölcsönök sokszínűsége miatt többféle számlán, külön-külön tartják azokat nyilván (újrakezdési, vállalkozói, mezőgazdasági stb.) Melyek a visszafizetés feltételei? A kölcsön kérelme beadásának pillanatában érvényes feltételek szerint törleszt az adós. A szerződést minden esetben változó kamattal kötik. A kamat függ a visszafizetés időtartamától (rövid időre adott kölcsön esetén kisebb a kamat), de függ a befektetés megtérülési idejétől is (a forgóeszközök költségeinek megtérülése rövidebb, a beruházásokba fektetetté hosszabb időtartamú). Aki megalapozott elképzelésekkel szeretne vállalkozásba fogni, s rendelkezik a felsorolt feltételekkel, remélheti a vállalkozói kölcsön biztosította támogatást. H.Á. Elloptak 41 malacot Pakson és a Paks környéki mezőgazdasági üzemekben és állami gazdaságokban tendenciajellegűen megszaporodtak a bűncselekmények. A gazdaságok és a lakott helyektől távoleső telephelyek, gépműhelyek sérelmére elkövetett lopások, rablások méltán váltanak ki indulatokat. Elsősorban olyan termékek, berendezések alkatrészei tűnnek el, melyek használata nélkülözhetetlen a magángazdálkodás beindításában. Például: használaton kívüli, illetve meghibásodott mezőgazdasági eszközökről elviszik a hűtőket, a speciális, hiánynak számító alkatrészeket. Az elkövetésre jellemző, hogy általában hétvégeken történik péntektől hétfőig. A sárszentlőrinci tsz gépállomásáról kábelt, a Paksi Á. G. biritói telepéről hegesztő-transzformátort, kombájnhűtőt loptak el. Ugyanakkor 41 db választási malac is lábra kelt. Áprilisban a földespusztai szarvasmarhatelepről 90 zsák tejpor tűnt el, valamint 50 zsák holland tejpor. Elvittek még 1400 liter tejet is. Jellemző az esetekre az is, hogy nem csupán a gazdaságoktól tűnnek el a legkülönbözőbb mezőgazdasági hasznosításra alkalmas anyagok, hanem tanyákról és egyéni gazdáktól is. Veszélyes, mert láncreakciót válthat ki a cselekménysorozat a mezőgazdaságban dolgozók között. László-Kovács Gyula PAKSI HÍRNÖK 12 1990. JÚLIUS 24.
