Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-10 / 13. szám

Ismerkedés a városi könyvtár helyismereti gyűjteményével Gyűjteményünk új kincseit antikváriumban vásároltuk. HIRN LÁSZ­LÓ: TOLNAVÁRMEGYEI FEJEK c. díszalbuma a Dombóvári Nyomda és Papírkereskedés Részvénytársaság nyomásában 1930-ban jelent meg. 20-40 soros szócikkekben (a legtöbb mellett fénykép) olvashatjuk, ki volt, miben jeleskedett: Virág Ferenc, Klein Antal, Kovács Sebestyén Endre, Grosch József, Tarisznyás Gerő, Grünfeld Adolf, Abay Nemes Gyula, Tél Ferenc, Girst Mihály, Kaufmann János, Pákolitz Mihály..., hogy csak a Pakssal kapcsolatos neveket említsem a teljesség igénye nélkül. A nagyon szép kiállítású könyv elég nehezen kezelhető, mivel elrende­zése eléggé szubjektív, s nem készült hozzá semmiféle mutató. Használa­tát megkönnyítendő ez utóbbi most készül a városi könyvtárban. WOSINSKY MÓR: TOLNAVÁRMEGYE AZ ŐSKORTÓL A HON­FOGLALÁSIG. 1896-ban jelent meg WOSINSKY MÓR „Szegzárdi esperesplébános” könyve két kötetben. A történeti munkát a „Vármegye közönsége” adta ki 3600 ábrával és 3 térképpel. Wosinsky bevezetőjében olvashatjuk, hogy azért vállalkozott a kő-, bronz- és vaskor leírására, mert igen bízott a mil­­lenneumi lelkesedés „fényes jövőt ígérő megyei régészeti egylet”-ének számos lelkes tagjában. Paksról elsősorban dr. Novák és dr. Zavaros nevű orvosok segítették. Idézet az első kötetből (485.1.): „Paks határában a közvetlen környékén, a dr. Novák Sándor és dr. Zavaros paksi orvosok gyűjteményében talált tár­gyak után következtetve, több bronzkori telep létezhetett. Sajnos, hogy a közelebbi dűlőneveket nem jegyezték fel az összegyűjtött tárgyakra... A tolnamegyei múzeumnak ajándékozott dr. Novák-féle gyűjteményben 21 bronzkori edény van...”. HÁ. Ujmise a Jézus Szíve templomban 1990. június 10-én ünnepi érzéssel léptük át a Jézus Szíve templom kü­szöbét. Újmisére hívott bennünket a harangszó. Utoljára Pakson 1948-ban volt újmise. Most, 42 év elmúltával is­mét örülhettünk, hogy az egyház szolgálatában egy bencés szerzetest köszönthettünk. Tumpek József Timót 1928-ban született Pakson. A kisiskola elvégzé­se után ipari tanuló lett, - akkor úgy mondták, hogy inas, - és cipészmes­terséget tanult. Majd a szakma elsajá­títása után segédként dolgozott a Jé­zus Szíve templom lábánál, a bazár­sor egyik műhelyében (Tumpek cipész). 22 éves korában megsimogatta a kegyelem, és belépett a Pannonhalmi Bencés Kolostorba segítő testvérnek. Egy kolostor élete nagyon is össze­tett, ahol ugyanis nemcsak a tudo­mány és a tanítás mozgatja a szerzete­seket, hanem a lelkiség is. De min­dennek a biztosítására szükség van műszaki gárdára is, amely biztosítja a kolostor zavartalan működését, az el­látást, a tisztaságot, a konyhának, a mosodának, az áramszolgáltatásnak a működését. Ahol van melegvíz-el­látás és fűtés, ahol van kert és gazda­ság, zárak, ajtók és csapok... Á szerzetes testvérek, akik teljés tagjai a rendnek, ezt a zavartalan ellá­tást biztosítják alázattal és szerzetesi elhivatottsággal. Tumpek Timót ezt vállalta a bencés rendben. Húszéves pannonhalmi tartózkodás után 1970- ben két társával együtt áttette munka­helyét Brazíliába, Sao Paulóba; va­gyis vállalta, hogy az ottani bencés rendházban ugyanilyen helytállással teljesíti hivatását. Sao Paulóban - ugyanis - van egy magyar bencés rendház, ahol magyar rendtagok irányítják a Szent Gellért rendházból a Szent Imre iskolát és kollégiumot, amely 1500 iskolába já­ró diáknak jelent tanulási lehetőséget és kollégiumot. A hatalmas metropo­lisban (Sao Pauló lakosainak száma kb. 13 millió) egy kis sziget ez a rend­ház, ahol az Isten leléphet a földre. Itt Tumpek Timót ugyanúgy kezdte az életet, mint itthon: munka, beszer­zés, gazdaság... de azzal a különbség­gel, hogy volt őserdőt is irtani. Azon­ban a körülmények mindjobban me­gérlelték a lelkében azt, hogy pap sze­retne lenni. Így kezdett el szabad ide­jében foglalkozni a teológiai tudomá­nyokkal, amely meghozta a gyümöl­csét, 1989. december 14-én részesül­hetett az egyházi rend szentségében, - noha előtte márfogadalmas szerze­tes volt. Jelmondata Szent Pál figyelmez­tetése, amely Timóteushoz szól: „Te maradj mindig meggondolt, viseld el a bajokat, lásd el az igehirdetés munkáját, és teljesítsd szolgálatodat...” Maradj mindig meggondolt, amikor elragadhatna a történelmi változás lehetősége. Viseld el a bajokat, mert az élet nem kényeztet el, ha pap vagy, ak­kor még inkább nem, mert az em­berek rajtad köszörülik leginkább a nyelvüket. Lásd el az igehirdetés munkáját, mert a „szív bőségéből szól a száj”. Teljesítsd kötelességedet, azt ami rád tartozik. Ne azt nézd, hogy mit csinál a másik, hanem azt, ami a te kötelességed. Tumpek Timót, Isten hozott szülővárosodba arra a néhány hét­re, amit a rendi szabályzat meg­enged. KOLBERT MÁTYÁS Felhívás a Honismereti Szövetség megalakítására A honismereti és helytörténeti munkát az Országos Honismereti Bi­zottság szervezte és irányította, a Ha­zafias Népfront égisze alatt. A HNF megszűnése nem vonhatja maga után a honismereti és helytör­téneti munkák leállását. Éppen ezért szeretnénk megalakítani a Honisme­reti Szövetséget. A szövetség célja: „A honismereti mozgalomban tevé­kenykedő hely- és üzemtörténeti, krónikaíró, néprajzi, nyelvjárási, szo­ciográfiai, tárgy-és adatgyűjtő feldol­gozó szakkörök, helytörténészek, műemléki, múzeumi, természet- és várbaráti, továbbá társadalmi és mű­vészeti hagyományokat fenntartó közösségek, lokálpatrióták munkájá­nak összehangolása, módszertani segítése.” Ezenkívül még hét pontban sorol­ja az alapszabály-tervezet a célkitűzé­seket. Városunkban a jelen pillanatban is működik a helytörténeti bizottság, melyet a tanács művelődési osztálya támogat évi 100 000 Ft-tal. Településünkön a helytörténeti kutatás és gyűjtőmunka a 70-es évek elején indult szervezetten és ennek eredménye, hogy egy teljes mú­zeumra való tárgyi emlék került összegyűjtésre. Ezt a kutató-, feltáró- és gyűjtőmunkát kellene folytatnunk a Honismereti Szövetség keretén belül. A lényeges változást a tagdíjfizetés jelenti, hiszen eddig nem fizetett tag­díjat senki. Ezt a lazább helytörténeti bizottságot kellene egy szervezettebb - hatékonyabb szövetséggé formálni. Egyébként a tagdíj összege: mini­mum 100 Ft évente, diákoknak 10 Ft. Tisztelettel kérjük mindazon olva­sókat, akik a téma iránt érdeklődnek, hogy jelezzék a szövetségbe történő belépési szándékukat az alábbi tele­fonszámon: 11-299, hétfőtől csütör­tökig 8-12 óráig. Beregnyei Miklós a hb. elnöke PAKSI HÍRNÖK 10 A város hat új utcával gyarapodott 1989/90-ben a városi ta­nács a DNy-i és ÉNy-i vá­rosrészekben az alábbi utcaneveket állapította meg: 1. A Kurcsatov utca meg­hosszabbításában kialakí­tott lakótelkek elnevezésé­re Jedlik Ányos nevet adta. 2. Az Ifjúság útjával pár­huzamosan, a Gesztenyés utca előtt kialakított lakó­telkek elnevezésére a Kan­dó Kálmán nevet adta. 3. A 2. pontban írt lakó­telkekkel párhuzamosan, a Kölesdi utca felé eső ré­szen kialakított lakótelkek elnevezésére Puskás Tiva­dar nevet adta. 4. A Pál utca folytatásá­ban kialakított lakótelkek elnevezésére, a Kinizsi ut­cával párhuzamosan utcák neveként a Kinizsi utcához közelebbi utca neve Má­tyás király utca. 5. A Kinizsi utcától távo­labbi, a Mátyás király utcát követő utca neve: Toldi Miklós. 6. A Wiedemann utca folytatása a Szőlőhegy utca.- b -1990. JÚLIUS 10.

Next

/
Thumbnails
Contents