Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-10 / 13. szám
Az előző részben említettem egy fényképes albumot, amelyben felsorolásra kerültek a Baksay György által végzett tervező-építő munkák. Sajnos, a fotókból több hiányzik, „szorgos kezek” kitépték az albumból. Az album szerint Baksay György a következő épületeket tervezve és építette Pakson: 1. Halász Ferenc lakóháza, Anna u. Épült: 1903 2. Szeip Gyula háza, Templom u. Épült: 1904 3. Hirt János háza és boltja, Fő u. Épült: 1908. 4. Kopasz János háza, Szt. Háromság tér 6. Épült: 1909. 5. Bun-ház, később szolgabírói, Deák F. u. Épült: 1904. 6. Baksay György háza, Szentháromság tér 2. Épült: 1906. 7. Bún Lajos villája, Deák F. u. Épült: 1912. 8. Református templom tatarozása 1910-ben 9. Grünwald Salamon bérháza, Vadászkürt szálló, Szt. István tér. Épült: 1911. 10. Dr. Kaszás György ügyvéd háza később postaépület, Deák F. u. Épült: 1912-13. 11. Baksay György lakóháza, Szt. Háromság tér 4. Épült: 1912. 12. Községi iskola, ma Deák F. iskola. Épült: 1930. Váijuk azon személyek jelentkezését, akik bővebb információval rendelkeznek Baksay György tevékenységével kapcsolatban.- béri -A szolgabírói hivatal épülete a 6-os útról nézve Baksay György kőműves fia Dr. Baksay László ref. lelkész A precizitásáról híres tervező és kőműves 14 gyermekes családból származott. E népes gyermekhadból csupán két fiú és két leánytestvére maradt életben. Baksay György szakmájának elismert mestere volt Pakson, nevéhez még máig is teljes díszében megmaradt épület fűződik. A Paksi Ref. Egyházközség évtizedeken keresztül volt presbitere csupán egyetlen gyermeknek örvendhetett: Lászlónak. Fiát a paksi polgári iskolába adta tanulni, ahol jó eredményt ért el. A hitben élő szülők gyermeke gimnáziumi tanulmányai befejezése után a Budapesti Theológiai Akadémiára került papnövendéknek. Még theológus évei alatt jogot hallgatott, majd doktori fokozatot szerzett. Segédlelkészi éveit Budapesten töltötte, majd az alsódabasi egyházközség rendes lelkészévé választja. A háborús éveket Németországban élte meg, szülei unszolására. A békekötés után tér vissza újból Magyarországra. 1950-ben 4 jelölt közül választja meg a paksi ref. gyülekezet lelkészének. Szolgálatait 1968-ig végezte nyugdíjig Pakson. Budapestre nősült. Gyermekük nem született, így vele a család ez ága kihalt. Felesége halála után idős korában mégegyszer megnősült. A nyugdíjaséveket Budapesten töltötte, 1986. június 29-én hajnali 3 óráig, mikor a János kórházban csendesen örök álomra hunyta a szemét. Emléke legyen áldott a feltámadás boldog reménysége alatt! Kőváry László Évzáró a zeneiskolában Végétért a zeneiskola évzáró hangversenye, néhány ünneplőbe öltözött tanuló virágcsokrot nyújt át tanárainak, mások szüleikkel nézegetik bizonyítványukat a színpad mögötti folyosón. Ebből az ünnepi zsibongásból húzódunk félre és beszélgetünk Hartmann Józseffel, a zeneiskola igazgatójával és Károly János zongoratanárral.- A szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola kihelyezett tagozataként ’68-ban kezdődött meg Pakson a szervezett zeneoktatás - mondja Hartmann József, 71- ben a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után kerültünk ide feleségemmel, 74. január elsejétől bíztak meg az iskola igazgatásával, akkor kapta meg az intézmény a Dózsa György úti épületet. Szülőle, tanulók, tanárok sok-sok társadalmi munkájával tettük tanításra alkalmassá. ’84-ben, amikor a volt városi tanács helyére költöztünk, több millió forint értékű társadalmi segítséget kaptunk néhány cégtől, hogy a szakmai munkának megfelelő, esztétikusabb környezetben taníthassunk. Négy szakon (zongora, fúvós, vonós, szolfézs) 185 növendékkel és egy tagiskolával - ami Dunafoldváron volt - indultunk. ’76-ban létesült a nagydorogi tagiskola. ’84-ben 420 volt a növendékek száma. Később a dunafoldvári tagozat önállóvá vált. Ezt a tanévet 350 növendékkel zártuk. Most Nagydorogon kívül még Németkéren és Madocsán van kihelyezett tagozatunk. A fúvós szak majdnem teljes, tanulhatnak a növendékek trombitán, kürtön, harsonán, tubán, fuvolán, furulyán, oboán, klarinéton és fagotton. Néhány éve gitárszakkal bővültünk, ősztől pedig bevezetjük a népzene oktatását, szeptembertől így hat: zongora, gitár, fúvós, vonós, szolfézs és népzene szakon tanítunk. Az iskolának két külföldi kapcsolata van. Egyik a feldkirchi (lapunk április 3-i számában írtunk az osztrák kisváros zeneiskolásainak paksi hangversenyéről - a szerk.). A másik Jugoszláviához, Sábáéhoz fűződik. Úgy érzem, a zeneiskola léte hozzájárult a kórus és a fúvószenekar megalakulásához és azóta is zenetanár kollégáim alkotják a csoportok gerincét. Büszkék vagyunk arra, hogy növendékeinket nagy számban veszik föl a zeneművészeti szakközépiskolákba, főiskolákra, sőt a zeneakadémiára is. Néhányan közülük már tanítanak. Az elmúlt években hangszerbemutató kamarahangversenyeket tartottunk a városkörnyék iskoláiban. A bemutatók fogadtatása újabb koncertsorozatra ösztönöz bennünket, főként növendékeink közreműködésével. Ezen a nyáron már harmadszor rendezzük meg Cseresznyés-pusztán a megye zeneiskoláinak tehetséggondozó táborát. Szeptembertől változtatunk a zeneoktatás szerkezetén, minél több szereplőképes csoportot akarunk kialakítani, hogy a város minden irányú zenei igényét is kielégíthessük. Gutái István Az ifjúsági fúvósszextett a városi nyugdíjasnapon Baksay György (1879-1955) 1990. JULIUS 10. 3 PAKSI HÍRNÖK
