Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-10 / 13. szám

Az előző részben említettem egy fényképes albumot, amelyben felsorolásra kerültek a Baksay György által végzett tervező-építő munkák. Sajnos, a fotókból több hiányzik, „szorgos kezek” kitép­ték az albumból. Az album szerint Baksay György a következő épületeket ter­vezve és építette Pakson: 1. Halász Ferenc lakóháza, Anna u. Épült: 1903 2. Szeip Gyula háza, Templom u. Épült: 1904 3. Hirt János háza és boltja, Fő u. Épült: 1908. 4. Kopasz János háza, Szt. Háromság tér 6. Épült: 1909. 5. Bun-ház, később szolgabírói, Deák F. u. Épült: 1904. 6. Baksay György háza, Szentháromság tér 2. Épült: 1906. 7. Bún Lajos villája, Deák F. u. Épült: 1912. 8. Református templom tatarozása 1910-ben 9. Grünwald Salamon bérháza, Vadászkürt szálló, Szt. István tér. Épült: 1911. 10. Dr. Kaszás György ügyvéd háza később postaépület, Deák F. u. Épült: 1912-13. 11. Baksay György lakóháza, Szt. Háromság tér 4. Épült: 1912. 12. Községi iskola, ma Deák F. iskola. Épült: 1930. Váijuk azon személyek jelentkezését, akik bővebb informá­cióval rendelkeznek Baksay György tevékenységével kapcso­latban.- béri -A szolgabírói hivatal épülete a 6-os útról nézve Baksay György kőműves fia Dr. Baksay László ref. lelkész A precizitásáról híres tervező és kő­műves 14 gyermekes családból szárma­zott. E népes gyermekhadból csupán két fiú és két leánytestvére maradt élet­ben. Baksay György szakmájának elis­mert mestere volt Pakson, nevéhez még máig is teljes díszében megmaradt épület fűződik. A Paksi Ref. Egyház­­község évtizedeken keresztül volt pres­bitere csupán egyetlen gyermeknek örvendhetett: Lászlónak. Fiát a paksi polgári iskolába adta ta­nulni, ahol jó eredményt ért el. A hit­ben élő szülők gyermeke gimnáziumi tanulmányai befejezése után a Buda­pesti Theológiai Akadémiára került papnövendéknek. Még theológus évei alatt jogot hallgatott, majd doktori foko­zatot szerzett. Segédlelkészi éveit Bu­dapesten töltötte, majd az alsódabasi egyházközség rendes lelkészévé vá­lasztja. A háborús éveket Németország­ban élte meg, szülei unszolására. A békekötés után tér vissza újból Magyar­­országra. 1950-ben 4 jelölt közül vá­lasztja meg a paksi ref. gyülekezet lelké­szének. Szolgálatait 1968-ig végezte nyugdíjig Pakson. Budapestre nősült. Gyermekük nem született, így vele a család ez ága kihalt. Felesége halála után idős korában mégegyszer megnő­sült. A nyugdíjaséveket Budapesten töl­tötte, 1986. június 29-én hajnali 3 óráig, mikor a János kórházban csendesen örök álomra hunyta a szemét. Emléke legyen áldott a feltámadás boldog re­ménysége alatt! Kőváry László Évzáró a zeneiskolában Végétért a zeneiskola évzáró hangver­senye, néhány ünneplőbe öltözött tanuló virágcsokrot nyújt át tanárainak, mások szüleikkel nézegetik bizonyítványukat a színpad mögötti folyosón. Ebből az ünne­pi zsibongásból húzódunk félre és beszél­getünk Hartmann Józseffel, a zeneiskola igazgatójával és Károly János zongora­­tanárral.- A szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola kihelyezett tagozataként ’68-ban kez­dődött meg Pakson a szervezett zene­oktatás - mondja Hartmann József, 71- ben a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után kerültünk ide feleségemmel, 74. január elsejétől bíztak meg az iskola igaz­gatásával, akkor kapta meg az intézmény a Dózsa György úti épületet. Szülőle, tanulók, tanárok sok-sok társadalmi mun­kájával tettük tanításra alkalmassá. ’84-ben, amikor a volt városi tanács helyé­re költöztünk, több millió forint értékű társadalmi segítséget kaptunk néhány cégtől, hogy a szakmai munkának meg­felelő, esztétikusabb környezetben tanít­hassunk. Négy szakon (zongora, fúvós, vonós, szolfézs) 185 növendékkel és egy tagisko­lával - ami Dunafoldváron volt - indul­tunk. ’76-ban létesült a nagydorogi tag­iskola. ’84-ben 420 volt a növendékek száma. Később a dunafoldvári tagozat önállóvá vált. Ezt a tanévet 350 növen­dékkel zártuk. Most Nagydorogon kívül még Németkéren és Madocsán van kihe­lyezett tagozatunk. A fúvós szak majdnem teljes, tanulhatnak a növendé­kek trombitán, kürtön, harsonán, tubán, fuvolán, furulyán, oboán, klarinéton és fagotton. Néhány éve gitárszakkal bővül­tünk, ősztől pedig bevezetjük a népzene oktatását, szeptembertől így hat: zongora, gitár, fúvós, vonós, szolfézs és népzene szakon tanítunk. Az iskolának két külföldi kapcsolata van. Egyik a feldkirchi (lapunk április 3-i számában írtunk az osztrák kisváros ze­neiskolásainak paksi hangversenyéről - a szerk.). A másik Jugoszláviához, Sábáé­hoz fűződik. Úgy érzem, a zeneiskola léte hozzájá­rult a kórus és a fúvószenekar megalaku­lásához és azóta is zenetanár kollégáim alkotják a csoportok gerincét. Büszkék vagyunk arra, hogy növendé­keinket nagy számban veszik föl a zene­­művészeti szakközépiskolákba, főiskolák­ra, sőt a zeneakadémiára is. Néhányan közülük már tanítanak. Az elmúlt években hangszerbemutató kamarahangversenyeket tartottunk a vá­roskörnyék iskoláiban. A bemutatók fo­gadtatása újabb koncertsorozatra ösztö­nöz bennünket, főként növendékeink közreműködésével. Ezen a nyáron már harmadszor rendezzük meg Cseresznyés-pusztán a megye zeneiskoláinak tehetséggondozó táborát. Szeptembertől változtatunk a zeneok­tatás szerkezetén, minél több szereplőké­pes csoportot akarunk kialakítani, hogy a város minden irányú zenei igényét is ki­elégíthessük. Gutái István Az ifjúsági fúvósszextett a városi nyugdíjasnapon Baksay György (1879-1955) 1990. JULIUS 10. 3 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents