Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-06-26 / 12. szám

Tájékoztatás a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozottak részére A Paksi Hírnök április 17-i számában felhívás jelent meg a volt hadifog­lyokhoz, részben az őket megillető nyugdíj-kiegészítés igényléséhez szükséges adminisztratív eljárás ismertetése, részben pedig a volt Hadi­foglyok Bajtársi Szövetségének újraszervezése érdekében. A felhívás eredménye várakozáson felüli. A megjelölt helyen és idő­pontban (városi tanács helytörténeti csoport, Paks, Lenin u. 2. hétfőn­­kedden 9-12 óra) egymásnak adják a kilincset mindazok, akik erről eddig vagy nem tudtak, vagy ha tudtak is, nem merték kérni. Az eddig megjelent MT-határozatok nem nyújtottak kellő tájékoztatást és elég nyilvánossá­got, hogy mindazok a többségükben egyszerű és a hivatalos rendeletek paragrafusaiban nehezen tájékozódó személyek eligazodhassanak. Több MT-rendeletet (72/1989 és a 104/1989) időközben már hatályon kívül is helyeztek. Jelenleg ezekben az ügyekben egyetlen hatályos rendelet a Mi­nisztertanács 65/1990. (III. 28.) sz. rendelete, mely a Magyar Közlöny idei 28. számában jelent meg. A közelmúltban adott ki a Belügyminisztérium Titkársága egy részletes tájékoztatást, amelyben a sérelmet szenvedettek rehabilitációs eljárásának megindításához és jogaik érvényesítéséhez kí­ván segítséget nyújtani. Minthogy ez a kiadvány kevesek által hozzáférhe­tő, korlátozott számban jelent meg, ezúton igyekszem ismertetni annak lényegét: Ki jogosult az eljárás megindítására? Az érvényes MT-rendelet 1. §-a alapján személyes szabadságát jogtala­nul korlátozták annak a személynek (és az eljárást a BM Titkárság igazga­tási osztályán indíthatja meg), akit 1945. január 1. és 1953. december 31. között internáltak, kitelepítettek, Magyarországon, illetőleg onnan elhur­colva, szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le. Polgári személyként, katonaként, illetőleg leventeként munkavégzés céljából vagy hadifogság címén - a második világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hur­coltak, illetőleg ott hadifogságba esett. Internálás, illetőleg kitelepítés cél­jából őrizetbe vettek, akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor. Az 1956. évi 31. Törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak. Van-e korlátozva az érintettek köre? Az új jogszabály szerint most jogos igényüket érvényesíthetik azok is: - akiknek nyugdíjuk megállapításakor a sérelmet szenvedett időszakát már figyelembe vették,- azok, a jogszabály 1. §-a alá tartozó személyek, akik után házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot folyósítanak,- azok, akiket katonaként, leventeként hadifogság címén hurcoltak el a Szovjetunióba, illetve ott estek fogságba,- azok, akiket internálás, kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de interná­lásukra, kitelepítésükre nem került sor,- azok, akiket közbiztonsági őrizetben tartottak (eddig csak munkavi­szonyuk, szolgálati viszonyuk beszámítását kérhették),- azok, akik nem részesülnek nyugellátásban, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított rendszeres szociális ellátásban, utánuk sem házastársi pótlékot, sem házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak,- azok a gyermekek, akik szüleik személyes szabadságának jogtalan korlátozása helyén és időtartama alatt születtek, valamint azok, akiknek személyes szabadságát szüleikkel együtt jogtalanul korlátozták. Van-e kizárva érintett személy? Igen. Éspedig a háborús és népellenes bűncselekmények miatt elítél­tek, a volksbundista, fasiszta, nyilasszervezetekben vezető szerepet betöl­tő személyek és azok családtagjai, valamint egyes köztörvényi cselekmé­nyek elkövetése miatt internáltak. (302/1945,3820/1945 MB-rendeletek). Akiknek a hatályon kívül helyezett korábbi MT-rendeletek értelmében a társadalombiztosítási helyzetét már rendezték, ugyancsak nem kérhetik azt a 65/1990 MT alapján ismét. Meddig lehet a kérelmet benyújtani? A jogérvényesítésre nincs határidő meghatározva. Célszerű azonban a kérelmet 1990. június 30-ig elküldeni a BM Titkárság igazgatási osztályá­nak, mert ebben az esetben 1989. augusztus 1-jétől jár a biztosított ked­vezmény (250-500 Ft nyugdíjemelés). Az 1990. június 30-a után beadott kérelmekre csak a nyugdíjfolyósító szervhez történő benyújtást megelőző hatodik hónap első napjától jár az emelés. Van-e a kérelemnek formai előírása? A kérelmet írásban kell benyújtani a BM Titkársága címére, vagy sze­mélyesen a BM Panaszirodáján (Budapest V. Münnich F. u. 4.) esetleg ér­dekvédelmi szervezeten keresztül. Bár elfogadnak bármilyen formában beküldött kérelmet, célravezetőbb a BM által szerkesztett adatlapot hasz­nálni. Adatlappal és a kitöltéséhez szükséges tájékoztatással a Volt Hadifog­lyok Bajtársi Szövetsége megfelelő eligazítással szolgál. Nem kell benyújtani újabb kérelmet annak, akinek kérelmét a hatályon kívül helyezett rendeletek alapján elutasították. Ha a korábbi kérelemben szereplő adatok hiányosak, akkor azok pótlását kérni fogják. Fontos, hogy az adatlap 10. pontját, a személyes szabadság korlátozásának jogcímét megfelelő okmánnyal igazoljuk. Ez lehet eredeti vagy fénymásolt. Bár a tájékoztató szerint visszaküldik az eredeti okmányokat, mégis biztosabb azok fénymásolatát csatolni. (A fénymásolást a városi tanács illetékes dol­gozói készséggel megcsinálják.) Eredeti, bizonyító okmány lehet pl. az Igazolvány hadifogságról melyet a szabaduláskor a debreceni Pavilon laktanyában adtak. A katonakönyv első két oldalának, valamint a 14-15. oldalakon feltüntetett adatoknak fénymásolata, amennyiben tartalmazza a hadifogságra vonatkozó adato­kat is. A bemondás alapján történt bejegyzések nem elégségesek. Aki nem rendelkezik okmánnyal, de emlékezik, hogy mikor, hol volt szabadságá­ban korlátozva és mikor állítottak ki részére ilyen igazolványt, kérhet má­solatot a Magyar Néphadsereg Központi Irattárától is (címe: 1277 Buda­pest, Pf.: 15.). Természetesen pontos személyi adatait és ügyére vonatko­zó minden lényeges adatot közölni kell. Az Adatlap tanúnyilatkozatra vonatkozó részét csak akkor kell kitölteni, ha megfelelő okmányok nem állnak rendelkezésre a személyes szabadság korlá­tozásának kezdetére, végére, helyére és jogcímének bizonyítására. Ez esetben két tanú nyilatkozatára van szükség, melyet az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szerv képviselője előtt kell aláírni. Ha a tanúk vagy azok egyike más tanácshoz tartozó településen laknak, meghallgatásukról a Belügyminisztérium Titkársága gondoskodik. Ehhez az adatlapon a ta­núk nevét és lakcímét meg kell jelölni. A Belügyminisztérium a beküldött adatlapokat (kérelmeket) felülvizs­gálja, elbírálja, és erről a beküldőnek két példányban hatósági bizonyít­ványt állít ki. Ennek egyik példányát a kérelmezőnek kell a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatósághoz törzsszámának feltüntetésével megküldeni. (Utóbb már találkoztam olyan gyakorlattal is, amikor az egyik példányt a Belügyminisztérium közvetlenül küldte el a nyugdíjfolyósító szervhez, és a kérelmezőnek csak egy példányt küldött.) A második példányt jól őrizzük meg, mert később - az esetleges kártalanítási eljárás során - még szükség lehet rá. A nyugdíj-kiegészítést természetesen az időközben elhunyt volt hadi­foglyok és személyes szabadságukban jogtalanul korlátozottak özvegyei is igényelhetik. Őket 250 Ft illeti meg. Az elmúlt hetekben sokan keresték fel a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetségét, nemcsak a paksi, hanem a környező települések lakói is. Többen megkapták már a Belügyminisztérium hatósági igazolását, sőt egyeseknek már a nyugdíj-kiegészítést is folyósítják. A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége továbbra is szerveződik. Eddig Paksról és környékéről mintegy negyvenen léptek be. A megyei szervezet leg­közelebbi ülését június 18-án 10 órakor tartja Szekszárdon a Babits Mihály művelődési házban. Minden tagtársat és érdeklődőt szeretettel várunk. Hernádi Ferenc PAKSI HÍRNÖK 10 1990. JÚNIUS 26.

Next

/
Thumbnails
Contents