Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-26 / 12. szám
A Bun-hagyaték A Bun család egyike a 19. századi Paks leggazdagabb, ipari üzemeket működtető, kereskedő- és bankárcsaládjainak. Zsidó vallású ősei a 18. század elején vándoroltak be Morvaországból. Elsőként két testvér tűnik fel, Samu és János. Samuról csak annyit tudunk, hogy Paks legrégibb gyógyszertárát létesítette, a mai műszaki bolt helyiségében a belvárosban. Az ő fia lehetett Bún József, akinek egy 1823-ik évi zsidóösszeírás szerint 3 gyereke, 1-1 szolgája és szolgálója, valamint egy tehene és egy 3. osztályú lakóháza volt, a közeli Duna utca és a patika között. Bún János és utódai ismertebbek. János uradalmi quaestor (számadó) volt. 1770-ben Pakson született. Viszonylag későn, az 1810-es években nősült, a gazdag kereskedőcsaládból származó Gebhardt Juliannát vette feleségül, megkeresztelkedett és áttért a római katolikus hitre. Az anyakönyvek szerint 8 gyermek atyja. A legidősebb, Anna Magdolna 1846- ban, 30 éves korában kötött házasságot, Pohl Antal kalaposmesterrel. Második gyermeke Ferenc János, az 1840-es házassági anyakönyvbe tanúként, mint gyógyszerészlegény van bejegyezve. A további három gyermek, Károly, Karolina és Mária csecsemőkorban elhalt. Végül a legfiatalabb, Gusztáv István 1836. július 13-án született. Mint kiváló pénzügyi és közgazdasági szakember, ő emelte Paks mezőváros első virilistái közé a családot. Bún Gusztáv ügyes tranzakciókkal szerzett pénzét magas kamatokkal adta kölcsön, elsősorban az eladósodott közbirtokosoknak, akiktől a törlesztés fejében birtokokat bérelt, majd fizetésképtelenségük esetén megvásárolta azokat, így jutott teijedelmes földekhez a mezővárostól nyugatra eső Hidegvölgy-, Boczhegy- és Öregforrásdűlőben. Hidegvölgyön építtette fel tanyáját, majorát, rajta úrilakkal és kápolna-sírbolttal. Bún Gusztáv 1869-ben, 30000 Ft tőkével megalapította a Paksi Takarékpénztárt, melynek haláláig igazgatója volt. Egy év után részvényeket jegyzett a Paks-Újvárosi Téglagyár Rt. és Fatelep cégnél. 1873-ben pedig alapító tagja és pénztárosa lett a paksi székhellyel működő Első Középdunai Haltenyésztő Rtnek. Mindhárom vállalkozása jól jövedelmezett. 1885-ben meg akarta vásárolni a csődbe jutott Krámer-Strasser-féle téglagyárat, de az elöljáróság csak az üzemépületek elidegenítését engedélyezte. Indok: a téglagyár terjeszkedése a lakosságot kirekeszti a vályogvetésre alkalmas ártéri területről. Bún üzleti érzékére vall, hogy megvette azokat, mészégető üzemmé alakította át, melyben a piszkei mészkőből kitűnő minőségi meszet égetett. Paksi elárusítóhelyein (mészárszék, vegyeskereskedés stb.) kívül a környéket ő látta el építőanyaggal is. A millenniumi építkezési láz a paksiakat is magával ragadta. Ismét nagy kelete lett a téglának, ezért Bún Lajos is engedélyt kapott a téglaégetőüzem újbóli működtetésére. A 20. század azonban válságot hozott Bún Gusztáv életében. 1902-ben Pesten egy olajipari vállalkozásba kezdett, melyen sokat veszített. Egyre sűrűbben került pénzzavarba, ezt a Takarékpénztár pénzéből pótolta, viszonylag zavartalanul, hiszen ő volt egy személyben az igazgató, az elnök, a könyvelő, sőt a pénztáros is. Közben Bún Gusztáv meghalt, az elnöki székben 1912. február 11-től automatikusan fia, Bún Lajos követte. A bíróság Bún Gusztáv hagyatékát zár alá vetette. A vizsgálat során kiderült, hogy nemcsak a tőzsdén játszott és ezzel tovább terhelte a Takarékpénztár váltóállományát, hanem a váltókon is csak az ő és fia neve szerepelt, az igazgatóság többi tagjának hozzájárulását mellőzve. A kortárs újságíró szerint a részvénytőke nagy része elveszett, de a betéteseket a gazdag vagyonból kárpótolni lehet. Az igazgatóság tőkéjének elvesztése pedig nem baj, hiszen éveken át bőséges osztalékban részesültek. Bún Gusztáv leányának (Anna), özvegy dr. Somogyi Zsigmondnénak házaira és 178 katasztrális hold birtokára is bőven lehetett rátáblázni a 300 000 forintos adósságból. A család bukására 1916-ban, a szekszárdi Királyi Törvényszék mondta ki ítéletével a végső szót. Egy hónapi tárgyalás után Bún Lajos elsőrendű vádlottra 2 évi és 4 hónapi fegyházat szabtak ki, de a fellebbezés idejére letartóztatásától eltekintettek. Azóta Bún Lajosról és a családról semmit nem tudunk, ingatlanhagyatékuk azonban tetemes. A mai Nemzeti Bank emeletes épülete, a Duna utca és a Szent István tér közti házak, a paksi áfész központi épülete, a mai zeneiskola épülete. A hidegvölgyi tanya és sírkápolna az Aranykalász Mgtsz tulajdonában van. A tsz a kastélyt helyreállította, a sírkápolna restaurálását pedig tervbe vette. DR. NÉMETH IMRE Felhívás Paks polgáraihoz Tájékoztatom Paks lakosságát, hogy a városi tanács komoly tárgyalásokat folytat egy nyugatnémet vállalkozóval, aki a 6-os főút mellett, a tűzoltólaktanyától délre bel- és külterületi ingatlanokon ipartelepet kíván létrehozni. A hosszú távú beruházás végén 100-140 kis-és középüzem működne nyugateurópai vállalkozók, valamint vegyes vállalatok tulajdonaként, ahol több ezer munkalehetőséget teremtenének, és magas színvonalon exportra termelnének. Ugyanez a vállalkozó bevásárlóközpontot kíván építem az uszoda alatti területen (volt betontelep), ahol az alsó szinten szupermarket, szórakoztatóközpont, raktárak, a felső szinten üzletek, sörözők, éttermek, kávézók, bank és egyéb kereskedelmi és vendéglátó egységek kapnának helyet, mintegy 15 000 m2 hasznos alapterülettel. (A Szekszárdi Skála Áruház kb. 4000 m2-en üzemel.) Ezeken kívül az egykori Erzsébet Szállodát 30 évre bérbe venné, azt eredeti állapotába állítaná vissza. A felújítás után a szállodában étterem, kávéház, és kaszinó is üzemelne. Ezeket a vállalkozásokat a nyugatnémet üzletember csak együtt akarja megvalósítani, külön-kiilön nem kíván szerződést kötni. Mivel a tárgyalások hat hónapos munka után, különböző politikai szervezetek támadásai, valamint személyeskedések miatt megszakadtak, kérem a Paksért felelősségét érző embereket, hogy támogassák ezt az ügyet, és észrevételeiket küldjék el a szerkesztőségbe! Fritz János Reflexzónamasszázs, életreform klub- Mi a reflexzónamasszázs vagy más A tanfolyam kezdetén a masszőr beszóval a talpmasszázs? - kérdezem dr. Czámé Nagy Ildikót a művelődési központban május 25-én és 26-án tartott tanfolyam után.- A talpmasszázs keleti, mellékhatás nélküli természetes gyógyító eljárás, ami serkenti a vér- és nyirokkeringést, elősegíti a salakanyag kiválasztását, jótékonyan hat az idegrendszerre is. A kétnapos tanfolyamot dr. Tamasi József, az Országos Egészségnevelési Intézet természetgyógyászati kutató- és információprogramjának vezetője és egy masszőr munkatársa tartotta. Nagy volt az érdeklődés a tanfolyam iránt, több mint nyolcvanan jelentkeztek, sajnos, az eredetileg meghirdetett időpontot (május 12., 13.) meg kellett változtatnunk, így negyvenen maradtunk. mutatta a különböző - a szív-, a vese-, a szem-, a máj-... - reflexpontokat a talpon, utána mindenki megkereste a saját talpán ezeket a pontokat. Tamasi doktor a különböző betegségek és a táplálkozás összefüggéseiről is tartott előadást, majd bemutatta, hogy mely betegségeknél melyik reflexpontot kell, illetve melyiket nem szabad masszírozni. Nagyon tetszett a tanfolyam a résztvevőknek, rengeteg kérdés hangzott el, főként az egészséges táplálkozásról. (Ez érthető, hiszen a tanfolyamra jelentkezők nagy része jógás volt, akik már voltak jógatanfolyamon és -táborban). Ősszel indítjuk az életreformklubot, ahol az agykontrollal, a talpmasszázszsal, jógával, természetgyógyászattal foglalkozunk. g. i. PAKSI HÍRNÖK 4 1990. JUNIUS 26.
