Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-12 / 11. szám
Acsádi Rozália Dunai mozaikkép partközei konok gyökerek vízredőlt fák ágaik kérő kezek sebzett leomló partfal fecskék becéző villanása fényfodros folyón a nyár végtelen áradása színek fénycsíkok homokra rajzolt lábnyomok a vízre kisfiamnak hajókat álmodok dunai színek fénytörések ellobbant nyarakból összeállt képek harangszó szürkület vízre szálló pára kikötött csónakok barna magánya Az utolsó kútbíró Feil József, volt kútbíró Sietek hozzátenni, hogy a Vörösmarty utcáról van szó, ahol Feil József volt az utolsó megválasztott kútbíró. A törpevízmű-hálózat megépülése előtt - 1963 - úgynevezett kútközösségek jöttek létre minden utcában. A közösségekben lévő tagok lehettek teljes jogú tagok, ezek általában a háztulajdonosok voltak. Nem teljes jogú kúttagok voltak a lakásbérlők, a lakók, akiknek tulajdonjoguk nem volt az utcában. A teljes jogú kúttag kivételével mindenkinek adót kellett fizetni, ez a 60-as években családonként 20 Ft volt. Ahol állatok is voltak, ott a nagy állat után külön fizettek plusz adót. A kút karbantartása a lakástulajdonos kötelessége volt. Régen az utcákban, ahol magasan volt a talajvíz, ott szinte minden házban fúrtak kutat, ám a magasabban fekvő utcákban nagyon mélyen volt a víz, ott kútközösségeket hoztak létre, és közösen ásták meg a kutakat. Ezenkívül előfordultak úgynevezett ártézi kutak. Pakson két utcában volt ártézi kút. Az egyik a Villany utcában, és ott pozitív vízszintje volt a kútnak. Onnan fogattal, kézben, hordókban és lajtokkal hordták a vizet a magasabban fekvő helyekre, főleg, ha valamilyen munka miatt nagyobb menynyiségű vízre volt szükség. A másik ártézi kút a Széchenyi téren volt, ám ebből szivattyúval kellett kiemelni a vizet. Egyébként - mondja Feil József - kétféle kutat ástak az utcákban, egyik a szivárványos, a másik a kerekes kút. A kerekes kútnál hengerkerék volt felszerelve egy állványra, erre tekertek fel egy hosszú drótkötelet, vagy láncot, a végén pedig vödör volt, így húzták fel a vizet. A szivárványos kútba vascső volt leeresztve, ebbe egy szívó-nyomó szivattyú volt, és így pumpálták ki a vizet. A kútközösségeket évente legalább két alkalommal összehívták és megbeszélték a tennivalókat. A kútbíró kútkönyvet vezetett, ebbe volt feltüntetve, ki mennyi kútadót fizetett be. Mivel a víz nagy kincs volt, ezért a közösségek zárták kútjaikat, és csak akinek kulcsa volt a kúthoz, az tudott vizet merni. Előfordultak vízlopások, főleg éjjel. 1963-64-ben a törpevízmű építésével kezdtek elhalni a kútközösségek. Bár sokan még éveken keresztül használták saját kútjukat attól függetlenül, hogy többe került a kút fenntartása, mint a vezetékre való rákötés. Volt, aki nosztalgiából még 10 év múlva is a saját kútja vizét itta, mondván: az ő vize, ízletesebb mint a csapvíz, a közös víz. Végül aztán nem bírták fizetni a kút karbantartását és átálltak a vezetékes vízre. A szivárványos kutakat szétszerelték, a csöveket a MÉH-telepre vitték a kutat letakarták, lefedték de nem tömték be. Sajnos, ki kell mondjam - emeli meg hangját Feil József - hogy sokan a szennyvizet ebbe vezetik, szikkasztóként használják. Ezzel súlyosan szenynyezik a talajvizeket és önmagunkat. Ez lett a vége a kútközösségnek, mondja szomorúan Feil József. - eg -Gyermekvédő liga alakult Pakson Ötven év után ismét megalakult az Országos Gyermekvédő Liga. Célja, hogy hazánk alkotmányának és alkotmányos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával előmozdítsa: - hogy gyermekeink fajra, bőrszínre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyoni, születési állapotra való tekintet nélkül élvezhessenek minden olyan jogot, amely őket az Egyesült Nemzetek által a gyermekek jogairól közzétett nyilatkozatban megilleti;- jogalkotásunkban érvényesüljön a gyermekek különleges jogi oltalmának elve;- a gyermekek számára - társadalmunk mindenkori helyzetének megfelelően - biztosítottak legyenek a testi, értelmi, erkölcsi és kulturális fejlődésük feltételei;- a testileg, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben lévő, ill. beteg gyermekek védelme és különleges nevelése valósuljon meg;- a gyermekek kapjanak védelmet az elhanyagolás, a kegyetlenség minden formája ellen. A liga országos választmányának tagjai sorában olyan neves szakemberek vannak, mint: dr. Ranschburg Jenő, az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője, dr. Kolos Tamás, a Heim Pál Gyermekkórház vezető pszichológusa, dr. Koncz István egyetemi adjunktus, Janikovszki Éva író stb. Tolna megyében másodikként alakult meg a liga paksi városi csoportja, 11 alapító taggal, Varga Ferencné óvodapedagógus kezdeményezésére. Ő képviseli csoportunkat az országos rendezvényeken. A liga rendes tagokból, pártoló- és tiszteletbeli tagokból áll. Az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportja a Szervezeti és működési szabályzat keretei között és saját anyagi lehetőségeik függvényében, feladataikat önállóan látja el. Az Országos Gyermekvédő Liga, az egyes ligacsoportok szervezéséhez, működéséhez segítséget nyújt, lehetőségeikhez mérten anyagilag is támogatja azokat. Váijuk sorainkba azokat, akik szívesen dolgoznak a gyermekekért, munkát vállalnak azért, hogy a városunkban élő gyermekeknek boldog, felhőtlen gyermekkoruk legyen. NÉMETH FERENCNÉ PAKSI HÍRNÖK 6 1990. JÚNIUS 12.
