Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-06-12 / 11. szám

Acsádi Rozália Dunai mozaik­kép partközei konok gyökerek vízredőlt fák ágaik kérő kezek sebzett leomló partfal fecskék becéző villanása fényfodros folyón a nyár végtelen áradása színek fénycsíkok homokra rajzolt lábnyomok a vízre kisfiamnak hajókat álmodok dunai színek fénytörések ellobbant nyarakból összeállt képek harangszó szürkület vízre szálló pára kikötött csónakok barna magánya Az utolsó kútbíró Feil József, volt kútbíró Sietek hozzátenni, hogy a Vörös­marty utcáról van szó, ahol Feil Jó­zsef volt az utolsó megválasztott kút­bíró. A törpevízmű-hálózat megépülése előtt - 1963 - úgynevezett kútközös­­ségek jöttek létre minden utcában. A közösségekben lévő tagok lehettek teljes jogú tagok, ezek általában a háztulajdonosok voltak. Nem teljes jogú kúttagok voltak a lakásbérlők, a lakók, akiknek tulajdonjoguk nem volt az utcában. A teljes jogú kúttag kivételével mindenkinek adót kellett fizetni, ez a 60-as években családon­ként 20 Ft volt. Ahol állatok is voltak, ott a nagy állat után külön fizettek plusz adót. A kút karbantartása a la­kástulajdonos kötelessége volt. Régen az utcákban, ahol magasan volt a talajvíz, ott szinte minden ház­ban fúrtak kutat, ám a magasabban fekvő utcákban nagyon mélyen volt a víz, ott kútközösségeket hoztak létre, és közösen ásták meg a kutakat. Ezenkívül előfordultak úgynevezett ártézi kutak. Pakson két utcában volt ártézi kút. Az egyik a Villany utcában, és ott pozitív vízszintje volt a kútnak. Onnan fogattal, kézben, hordókban és lajtokkal hordták a vizet a maga­sabban fekvő helyekre, főleg, ha vala­milyen munka miatt nagyobb meny­­nyiségű vízre volt szükség. A másik ártézi kút a Széchenyi té­ren volt, ám ebből szivattyúval kellett kiemelni a vizet. Egyébként - mondja Feil József - kétféle kutat ástak az utcákban, egyik a szivárványos, a másik a kerekes kút. A kerekes kútnál hengerkerék volt felszerelve egy állványra, erre teker­tek fel egy hosszú drótkötelet, vagy láncot, a végén pedig vödör volt, így húzták fel a vizet. A szivárványos kútba vascső volt leeresztve, ebbe egy szívó-nyomó szivattyú volt, és így pumpálták ki a vizet. A kútközösségeket évente leg­alább két alkalommal összehívták és megbeszélték a tennivalókat. A kút­bíró kútkönyvet vezetett, ebbe volt feltüntetve, ki mennyi kútadót fize­tett be. Mivel a víz nagy kincs volt, ezért a közösségek zárták kútjaikat, és csak akinek kulcsa volt a kúthoz, az tudott vizet merni. Előfordultak víz­lopások, főleg éjjel. 1963-64-ben a törpevízmű építésé­vel kezdtek elhalni a kútközösségek. Bár sokan még éveken keresztül használták saját kútjukat attól függet­lenül, hogy többe került a kút fenn­tartása, mint a vezetékre való rákötés. Volt, aki nosztalgiából még 10 év múlva is a saját kútja vizét itta, mond­ván: az ő vize, ízletesebb mint a csap­víz, a közös víz. Végül aztán nem bír­ták fizetni a kút karbantartását és átálltak a vezetékes vízre. A szivárvá­nyos kutakat szétszerelték, a csöveket a MÉH-telepre vitték a kutat letakar­ták, lefedték de nem tömték be. Saj­nos, ki kell mondjam - emeli meg hangját Feil József - hogy sokan a szennyvizet ebbe vezetik, szikkasztó­ként használják. Ezzel súlyosan szeny­­nyezik a talajvizeket és önmagunkat. Ez lett a vége a kútközösségnek, mond­ja szomorúan Feil József. - eg -Gyermekvédő liga alakult Pakson Ötven év után ismét megalakult az Országos Gyermekvédő Liga. Célja, hogy hazánk alkotmányának és alkotmányos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával előmozdítsa: - hogy gyermekeink fajra, bőrszín­re, nemzeti vagy társadalmi eredet­re, vagyoni, születési állapotra való tekintet nélkül élvezhessenek min­den olyan jogot, amely őket az Egyesült Nemzetek által a gyerme­kek jogairól közzétett nyilatkozat­ban megilleti;- jogalkotásunkban érvényesül­jön a gyermekek különleges jogi ol­talmának elve;- a gyermekek számára - társa­dalmunk mindenkori helyzetének megfelelően - biztosítottak legye­nek a testi, értelmi, erkölcsi és kul­turális fejlődésük feltételei;- a testileg, szellemileg vagy tár­sadalmilag hátrányos helyzetben lévő, ill. beteg gyermekek védelme és különleges nevelése valósuljon meg;- a gyermekek kapjanak védel­met az elhanyagolás, a kegyetlen­ség minden formája ellen. A liga országos választmányának tagjai sorában olyan neves szakem­berek vannak, mint: dr. Ransch­burg Jenő, az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője, dr. Kolos Tamás, a Heim Pál Gyer­mekkórház vezető pszichológusa, dr. Koncz István egyetemi adjunk­tus, Janikovszki Éva író stb. Tolna megyében másodikként alakult meg a liga paksi városi cso­portja, 11 alapító taggal, Varga Fe­­rencné óvodapedagógus kezdemé­nyezésére. Ő képviseli csoportun­kat az országos rendezvényeken. A liga rendes tagokból, pártoló- és tiszteletbeli tagokból áll. Az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportja a Szervezeti és mű­ködési szabályzat keretei között és saját anyagi lehetőségeik függvé­nyében, feladataikat önállóan látja el. Az Országos Gyermekvédő Li­ga, az egyes ligacsoportok szervezé­séhez, működéséhez segítséget nyújt, lehetőségeikhez mérten anyagilag is támogatja azokat. Váijuk sorainkba azokat, akik szívesen dolgoznak a gyermeke­kért, munkát vállalnak azért, hogy a városunkban élő gyermekeknek boldog, felhőtlen gyermekkoruk legyen. NÉMETH FERENCNÉ PAKSI HÍRNÖK 6 1990. JÚNIUS 12.

Next

/
Thumbnails
Contents