Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-12 / 11. szám
Ivóvíz- és szennyvízhelyzet Pakson Botka László 1960-ban végzett a műszaki egyetemen és ez után került a Paksi Konzervgyárba. Részt vett a gyár felújításában, majd műszaki osztályvezető lett, 1979-ben pedig megvált a cégtől. Az Intranszmas magyar-bolgár közös vállalathoz került, mint a paksi kirendeltség vezetője. Az erőmű építésénél szerelték a darukat, a munka végül elfogyott. Hívták Budapestre, de inkább megpályázta a közben kiírt vízművezetői posztot. A pályázatra öten jelentkeztek és ő nyert, így 1988. augusztus 1-jétől ő a helyi vízművek vezetője. Őt kérdeztem arról, hogy hogyan biztosítják Paks vízellátását? B. L.: Az üzemmérnökségünk hatáskörébe tartozik Paks, Györköny, Nagydorog, Sárszentlőrinc és Űzd. 19 kötünk van, két víztározónk és a nagydorogi úton a vastalanító üzemünk. Kútjaink mélyfürásúak, általában 250-300 méterről nyeljük a vizet. Paks vízellátás szempontjából két zónára oszlik. Az I-es zóna az óváros, melynek víztárolója a Virág utcában, 500 m3- es űrtartalommal. A tározóba egy töltő-ürítő csövön érkezik a víz. Ezt azért fontos kiemelnem, mert ez az oka az időnkénti zavaros víznek. Ugyanis a cső falára lerakodott anyagokat egy-egy áramlási irányváltozás lemossa. Ezt csak úgy tudnánk kiküszöbölni, ha külön vezeték lenne a töltésre, és külön az ürítésre. A Il-es zónába a lakótelep tartozik. Itt a legnagyobb gondunk az örökös csőtörés. Úgy tűnik nagyon agresszív talaj van a lakótelepen és az úgynevezett kóboráram következtében a régebben lerakott fémcsöveket ki kell cserélni etemitcsövekre.- Biztosított a város vízellátása? B. L.: Igen, hiszen nagyon ritkán kell vízkorlátozást elrendelni. Ennek ellenére nagyon szükséges lenne egy harmadik víztároló megépítése is. Ennek érdekében már megtettük a szükséges lépéseket.- Ha nem titok, megmondaná mennyi a város vízfogyasztása? B. L.: Nem titok. 1988. június-július-augusztusban 477 000 m3 volt a fogyasztás a három hónap alatt, 1989-ben ugyanebben az időszakban 435 000 Botka László- A lakosságot igen kellemetlenül érintette a vízdíjak változása. Mennyit kell ma Pakson fizetnünk? B. L.: Akinek saját emésztője van, az 11,40 Ft-ot fizet köbméterenként, aki rákötött a szennyvízcsatornára, azok 17,40 Ft/m3-t fizetnek.- Milyen gondokkal küzd a szennyvíztelep? B. L.: A legnagyobb gondunk a kapacitás hiánya. A jelenlegi telepünk 3600 m3/nap kapacitású. Ez teljesen ki van használva, többet nem tudunk fogadni. Igen nehéz helyzetben vagyunk délutánonként, 16-17 óra tájékán, ekkor van a csúcs. Az erőmű további bővítésével párhuzamosan kívánták a szennyvíztelepet is bővíteni 1200 m3/nap kapacitással. Az erőműbővítés elmaradt, így a tervezett kapacitásbővítés helyett egy szerényebb bővítésre készülnek most a tervek. Úgy tudom a tanács már elindította ezt a tervezést, mert egyre többen szeretnének rákötni, ami egy normális igény. Sajnos a pillanatnyi állapot az, hogy nem tudunk több szennyvizet fogadni.- Akkor egyet tehetünk: váijuk a szennyvíztelep bővítését. Köszönöm a beszélgetést.-Ms-Szennyvíztelepi részlet Előzzük meg a vízi baleseteket! Itt a nyár, a vakáció kezdete: a paksi vízi őrs rendőrei május 5-ig fölkeresték a rájuk bízott Duna-szakasz településeinek tanácsait, velük együtt vizsgálták meg a fürdőhelyeket, jártak iskolákban, osztályfőnöki órákon hívták föl a gyerekek figyelmét a rájuk leselkedő nyári veszlyekre. Kalmár András alhadnagy olvasóinknak is elmondja a legfontosabbakat: „89-ben gyermek s fiatalkorú nem fulladt a Dunába, négy felnőtt viszont igen. Tavaly nyáron két tizenkét-tizenhárom éves gyerek barlangot vájt a meredek partba, a homok leszakadt, az egyik fiút maga alá temette, aki a helyszínen meghalt. 11-én volt a paksi strand bejárása, 100-150 méteres szakaszon még mindig veszélyesen meredek a part, amit dózerolással meg kellene szüntetni, mert a Költségvetési Üzem így nem vállalja a strand fenntartását. Ki kellene alakítani a biztonságos lejárókat is. Veszélyes és éppen ezért tilos fürdeni a Duna város felőli oldalán a kompkikötőnél a meleg vizes hideg vizes csatornáig. A városi tanács a révnél, a Duna korzónál és a Sík-soron helyeztetett el tiltó táblákat. Kalmár András sorolja, ezenkívül hol nem szabad fürdeni: hajózó útban, hajózó utat és hajózási akadályt jelző bóják közelében, nagy hajók, úszó munkagépek mellett (50 méteres távolságon belül), a komptól 100 méteren belül. Olyan balesetet említ, amikor a kikötni készülő komp megránduló kötele megütötte a közelében fürdőzőt.” „Különösen nagy veszély fenyegeti azokat a gyerekeket, akik itt nyaralnak, nem ismerik a Dunát, talán úszni sem tudnak. Rájuk a szokásosnál is jobban kell vigyázni” Péter Gyula törzszászlós a vízi közlekedés szabályairól beszél: „A balesetek általában a csónak túlterhelése, a mentőfelszerelések hiánya és ittasság miatt következnek be. Például, ha vihar támad, mindenki szeretne ugye előbb hazaérni, van aki már nem fér föl a kompra, fölkéretőzik egy csónakra, ami így túlterhelt lesz: növelik az életveszélyt az ilyenkor szokásos magas hullámok is.” Péter Gyula a vízi rendőrség hajójára invitál, közben elmondja, miért veszélyes az atomerőmű meleg vizes csatornáján horgászni: „Ha beleesik valaki a keszonba, a víznyomás okozhatja a halálát.” Éppen ezért kéri, a keszon 50 méteres körzetében senki se horgásszon. Haladunk a strand felé, elsiklunk egy sóderral megrakott jugoszláv uszály mellett. A parton már táboroznak, napoznak. Odaérünk ahhoz a meredek parthoz, amit le kellene gyalultatni, majd megfordulunk. „megnézzük azt a helyet, ahol két éve ketten meghaltak” - mondja Péter Gyula. Bumm-sziget végén a keresztkövezésnél leállítja a motort, az örvény játszi könnyedséggel forgatja a tizennyolc mázsás hajót. Miután újra meggyőződtünk a víz erejéről, kikötünk és elköszönök. A városi tanácson Kiss János főmérnököt és Kakasy Olivér építési osztályvezetőt arról kérdezem, mikor lesz biztonságos, tiszta strand az idén.- A tartós vízszintemelkedés miatt újra kialakulhat a meredek part, mégis el kell végeztetnünk a parton a földmunkát (bár a dózerolás, a tuskók kiszedése és elszállítása körülbelül félmillió forintba fog kerülni) mert lejjebb van ugyan strandolásra alkalmas terület, de arra igényt tart a géderlaki téesz, meg messze is van a kommptól, a büfétől - mondja Kiss János.- A Bajai Vízügyi Igazgatóság kiszedeti a part menti fákat, utána a szükséges munkákat el tudjuk végeztetni - folytatja Kakasy Olivér. - Mire ez a riport megjelenik, megnyílik a strand is. A Duna-partnak az idén is lesz nemzetközi eseménye: július 22-én érkeznek Paksra háromszázötven-négyszázan a Duna-túra résztvevői és másnap délelőtt indulnak tovább. g.n. PAKSI HÍRNÖK 4 1990. JÚNIUS 12.
