Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-01 / 4. szám

1989 DECEMBER

* MUTATVÁNYSZÁM *

1/4. SZÁM

Milyen legyen?

A Jámbor Pál Társaság Ludmány Ottó festőművészt kérte fel, hogy az összegyűjtött információk és a heraldika szabályai alapján alkossa meg Paks város új címerét

A művész úr betegsége miatt nem tudja a munkát befejezni, ám a fenti két változatot elküldte a társaságnak. Az eredeti színes változatok a városi könyvtár ajtaján megtekinthetők.

Arra kérjük tisztelt polgártársainkat, hogy véleményüket írják meg a szerkesztőség címére, vagy mondják el a könyvtár dolgozóinak. Természetesen azt is, hogy a két változat közül melyik a szimpatikusabb.

Segítő szándékukat előre is köszönjük.

Jámbor Pál Társaság

Népszavazás

(1989. november 26.)

Az első magyar népszavazásról használva tisztelettel közreadom sok-sok kommentár elhangzott már. azt

Nem kívánok ismétlésekbe bocsát- A nyilvántartott összes választókozni, de úgy gondolom, hogy a pák- polgár száma 13 844 fő. 8179-en adsi embert városának népszavazási ták le voksukat ami némileg meghaeredménye minden bizonnyal ér- ladja az 59%-ot. dekli, ezért ezt a lehetőséget is fel- (Folytatás a 3. oldalon.)

A TARTALOMBÓL:

Lebontották a párnázott ajtókat!

(2-5. oldal)

A zsidó próféták szociális tanításai

(4. oldal)

Bemutatkoznak a Pakson működő pártok

(6-7-8. oldal)

Gyógyítható-e az egészségügy?

(10. oldal).

Mennyből az angyal

Lejött hozzám is, bánatbarmok közt virrasztókhoz, lejött hozzám is.

Különös angyal volt: szárnyatlan, glóriátlan- csókolj-meg ajkú, ölelj-meg testű, mint az a szőke lány a szomszéd utcából

Furcsa hírhozó volt:

nem szavalt, nem agitált, csak könnyezett és néha szipogott.

(Csalóka, enyhe volt az este) Remegő vállát átkaroltam:

habos szárny nőtt; kuszáit haját lesimítottam:

neon glória gyűlt felette... Könny-mosta arcát megcsókoltam:

megjött a hangja, s szavalni kezdett, hirdetni kezdett:

„... mert ma született néked a Megváltó...”

Nem hittem neki - elkergettem;

és mint minden hitetlenek,

továbbra is bánatbarmaim közt virrasztottam.

Végre felkelt a Nap, és Betlehemből — ajkukon üdvözölt mosollyal - megtértek társaim.

Jilling Ferenc (Paks, 1915-1974)

6Í3& II

j/víLrruh, kx&<LoborujÁ

iii/UltpÁjbt t eh Új, tArtÍMUfjAf

-móvxúuv 4lcLka oW^otJúvaX