Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-10-01 / 2. szám
4 - A Paksi Hírnök választási melléklete 1989. november Paks Város Tanácsának választási programtervezete (Folytatás a 3. oldalról.) A város valamennyi iskolájában a német nyelv tanulásának lehetőségét biztosítottuk. Dunakömlödön is rövidesen megoldódik a nyelvoktatás, így nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívül is lehet nyelvet tanulni. Az iskola 1989-ben önállóvá vált. A településen élő értelmiségiek készek a nemzetiségi hagyományok, és kulturális értékek megőrzésére, továbbfejlesztésére. Az épülő faluház lehetővé teszi nemzetiségi klub létrejöttét, az énekkar, zenekar működését, a néprajzi gyűjtőmunka elindulását. A kitelepített német ajkúak kezdeményezésére testvérvárosi kapcsolat jött létre 2 NSZK település és Paks-Dunakömlőd között. Az ideérkező küldöttség vendégszereplésre hívta a paksi fúvószenekart és a munkáskórust, ezután kerül sor az NSZK kórus és zenekar magyarországi utazására. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek a hagyományok, szokások és kulturális értékek megismerésére, valamint a nyelv gyakorlására. Cigányság: 1985-től cigánycsaládsegítő alkalmazásával javult a cigányokkal való törődés. A rendszeres kapcsolattartás segítette a családok gyámügyi, lakásügyi, szociális gondjainak megoldását. Munkaviázony létesítésénél, bölcsődei, óvodai elhelyezkedéseknél több alkalommal tudtunk segítséget nyújtani. A társadalmasítás további kedvező változásokat eredményezett: cigányklub alakult, meghívtunk egy cigányfolk-együttest, amely sikeres bemutatót tartott. Részt vettek a fiatalok egy városi kispályás labdarúgóbajnokságban. Cigánygyerekeknek kirándulást szerveztünk Pécsre. E népcsoport integrálása elindult. Egyre több olyan terv születik (útépítés, társadalmi munkában játszótér építés), melynek megvalósításában szívesen vesznek részt. 22. Lakossági kommunikáció A közvetlen lakossági kapcsolattartás ma már nem elegendő, szükség van újabb hírhordozó, véleménycserélő lehetőségekre. A tanács egy városi újság („Paksi Hírnök”) indítását határozta el, mely kétheti megjelenéssel áll a lakosság rendelkezésére, paksi polgárok szerkesztésében. A kábel tv stúdiója részben elkészült, melyre az atomerőmű vállalat bérlakásai a stúdió üzembe helyezése után ráköthetők. A városi televízió beindítása akkor célszerű, amikor minden lakás bekapcsolható. Számításaink szerint ez a feltétel megteremthető. A Jámbor Pál Társaság újra indította Jámbor Pál lapját, a Közvéleményt. Mivel a társaság a város művelődési és oktatási ügyét kívánja szolgálni, ezért az újságban a város művelődésével, oktatásával és történelmi múltjával kapcsolatos témák jelennek meg. Helyet szándékozunk adni a városban és vonzáskörzetében élő amatőr vers- és prózaírók munkáinak is. 23. Emlékhelyek kialakítása A magyarság évezredes küzdelmének felvállalása, a múlt tisztázása, történelmi „tagadásainak" és „féligazságainak” eltüntetése jelenünk meghatározója, jövőnk záloga. Az a nemzet, amely elveszíti múltját, elveszíti létjogosultságát a jövőben. Történelmünk nem volt mentes tragédiáktól. Vesztesek oldalán harcolva vettünk részt a világháborúkban, forradalmainkat pedig idegen országok katonái verték le. E tragédiákban rokonaink, ismerőseink vesztek el. A politikát nem ők csinálták, de a történelmünket a vérükkel írták. Hősök és áldozatok ők, kik itthon, vagy ismeretlen helyen névtelenül, jeltelen sírokban méltatlanul elfeledve alusszák örök álmukat. Eljött az idő, amikor szembe kell nézni a múlttal és vállani azt, mert csak az várjon tiszteletet a jövő nemzedékétől, aki a múlt örökségével együtt kegyelettel őrzi ősei emlékét. A Duna nemcsak „éltetője” városunknak, hanem egyik legfontosabb veszélyforrása is. Áldozatait szinte minden évben megszedi magának. A felsorolt indokok alapján javasoljuk a következő emlékhelyek kialakítását, alapítványok szervezését: a) Forradalmak hősi áldozatai (1848, 1919, 1956) b) A II. világháború paksi halottaiért emlékhely kialakítása. c) A Duna halottai részére emlékhely kialakítása. 24. Utcák, terek nevének megváltoztatása Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a lakosságot képviselő szervek vagy személyek utcák, terek nevének megváltoztatását kérik. Minden alulról jövő kezdeményezéssel foglalkozunk és támogatjuk, ha az utca lakóitól idegen név megszüntetését kérik. Az át nem gondolt névváltoztatás azonban nem lehet kampányjellegű. Éppen ezért a jövőben a különböző pártok, szervezetek képviselői és szakemberek csoportja irányítja a névváltoztatások előkészítését, melynek során a Minisztertanács rendeleté értelmében figyelemmel kell lenni az érdekelt lakosság és a társadalmi, gazdasági szervezetek véleményére, továbbá a természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra stb. A döntés a tanácsülés feladata. 25. A város új címere A több irányból érkezett kezdeményezésre a tanácsülés elhatározta új címer alkotását. A feladat végrehajtásának megszervezésére, a döntés előkészítésére a Jámbor Pál Társaság és a politikai pártok képviselőiből, valamint szakemberekből munkacsapat jött létre, amely szimbólum-ajánlást dolgozott ki. Javasolja a címerterveket készítő művésznek, hogy a Duna, az atomenergia, a hársfalevél, illetve a kék és a piros szín feltétlenül szerepeljen a pajzs alakú címertervekben. A több variációs elképzelést bemutatjuk a város lakosságának és véleményüket kérjük. A többségi vélemény alapján kialakuló 2-3 címerterv kerül majd döntésre a lakosság elé, melyről helyi népszavazással szándékozunk dönteni. 26. Pártház hasznosítása A jelen politikai helyzet felvetette annak lehetőségét, hogy a városi pártbizottság új épülete a pártvagyonnal történt elszámolást és a tulajdonviszonyok rendezését követően Paks lakosságának szükségletkielégítését biztosíthatná a jövőben. Javasoljuk, hogy az épület hasznosítása jelenleg megoldatlan problémák rendezését szolgája. Pl. egészségügyi, oktatási... stb. intézmények elhelyezését. Szükségesnek tartjuk a lakosság véleményének kikérését az épület hasznosításáról, s ezek ismeretében a szakvélemények elkészítését. A végleges döntés a tanácsülés feladata. 27. A tanácsi munka demokratizálódása A testületi üléseket a nyilvánosság előtt, esetenként több száz résztvevővel, azok aktív közreműködésével tartjuk meg. A döntéshozókra külső nyomásként az érdekszférába tartozó lakosság akarata (pl.: alvég lakosai, labdarúgást szeretők... stb.) nehezedik, de ettől az össztelepülési érdek nem sérül. Kívülről, direkt módon külső szervek (megye, MSZP, PAV... stb.) nem szólnak bele munkánkba. Elsőként alakítottuk ki azt az átmeneti önkormányzati modellt, ahol a tanácsi apparátus a tanácstagokkal és a lakossággal egy munkacsapatban vesz részt a problémák feltárásában és megoldásában. Az apparátus hatalma a lakosság által választottak felé tolódott el. A paksi tapasztalatok az országos szabályozás elemeivé váltak. A kiírt országos és megyei pályázatok díjnyertes munkáinak többsége a „paksi műhelyben” készült. A tanácselnök képviseletével részt veszünk a miniszterelnök tanácsadó testületében, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége vezetőségében, az új tanácstörvény kidolgozásában, mely az önkormányzati reformgondolatokat tartalmazza. Remélhetőleg kitűnik az ismertetett anyagból, hogy igyekeztünk az elmúlt időszakban nyílt, demokratikus, a lakosságért és a lakossággal végzett munkát legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint végezni. Figyeltünk és reagáltunk a helyi igényekre, véleményekre, de a még érvényes jogszabályokra és a körülöttünk oly gyorsan változó világra is. Ennek ellenére nem tehettünk, s ezután sem tehetünk mindig vágyaink A jelenlegi központi pénzügyi szabályozás nem ösztönzi a gazdálkodó szerveket a várospolitikai célok támogatására, ezt saját lehetőségeik korlátozásával tudják csak megvalósítani. Legnagyobb súllyal a PAV szerepel a fejlesztési és működési célok finanszírozásában. Főiskolát, szakközépiskolát és szakmunkásképzőt, tanuszodát, sportcsarnokokat, sportegyesületek üzemeltetése, jelentős a hozzájárulása a fejlesztési célokhoz is. Miután a PAV hozzájárulása a várospolitikai feladatokhoz a tanácsi pénzeszközök 60-80%-ának felelnek I. OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS, SPORT: 1. ) Főiskola 2. ) Szakközépiskola, szakmunkásképző 3. ) Általános Iskola (IV. számú) 4. ) Polgári Iskola átépítése (folyamatban) 5. ) Dunakömlődi faluház (folyamatban) 6. ) Nyugdíjasok klubja 7. ) Ifjúsági iroda 8. ) Vasúti Múzeum 9. ) Helytörténeti múzeum (folyamatban) 10. ) Könyvtárbővités (folyamatban) 11. ) Sportcsarnok (2 db) szerint, korlátot szabnak a lehetőségek. Ezért türelmet és megértést kérünk, meg cselekvő segítséget is a fenti program megvalósításához. Nem vagyunk és nem is akarunk bürokraták lenni, hanem eddigi lendülettel, kedvvel, alkalmazkodóképességgel dolgozni a szebb városért, a jobb szolgáltatásért, a nyugodtabb közérzetért és a városlakók tartalmasabb életéért. Szeretnénk továbbra is inkább a tettek mint a szavak embere maradni, s tenni egyedül vagy másokkal együtt senkinek sem lehetetlen. meg, ez egy nagyon érzékeny egyensúly. Bármely korlátozás komoly megrázkódtatásokat okozna! A dolgozói létszámhoz viszonyítva a legjelentősebb a város támogatása a Dunamenti Tsz, Költségvetési Üzem, Állami Gazdaság, LAKISZ, Néphadsereg, Ruhaipari Szövetkezet, Halászati Tsz, Építőipari Szövetkezet, Áfész, Szabadság Tsz és Aranykalász Tsz részéről. A többi gazdálkodó szervezet is részt vett a városi célok megvalósításában. Olyan vállalat, aki ettől teljes mértékben elzárkózott volna, az elmúlt időszakban nem volt. 12. ) Tanuszoda 13. ) Ökölvívócsarnok 14. ) Karateterem 15. ) Cselgáncsterem 16. ) Labdarúgópálya (3 db) 17. ) Kispálya (3 db) 18. ) Kajak-kenu pálya Fadd-Dombori II. EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA: 1. ) Egészségügyi alközpont 2. ) Köjál-székház 3. ) Családsegítő Központ 4. ) Szociális Otthon bővítése (folyamatban) 5. ) Nyugdíjasok háza (folyamatban) III. KERESKEDELEM: 1. ) Alapterület-bővítés. Elkészült 1500 m2 Folyamatban 2538 m2 2. ) Vásártér 3. ) Lakótelepi ellátóközpont, piac. IV. KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS: 1. ) Költségvetési Üzem gépesítése, beruházásai 70 M Ft. 2. ) Szeméttelep (folyamatban) 3. ) Szilárd burkolatú út (készült 110 utcában 118 804 m2) 4. ) Járda (készült 125 utcában 30 143 m2) 5. ) Szennyvízvezeték (készült 39 utcában 12 000 m2) 6. ) Vízvezeték (készült 6000 fm) 7. ) Villanyvezeték (készült 2530 fm) 8. ) Új park (készült 50 785 m2) V. SZABADIDŐKÖZPONT (ÜRGEMEZŐ): 1. ) Városi strand 2000 fő befogadására alkalmas (folyamatban) 2. ) Brigádtanyák (folyamatban) VI. KATOLIKUS TEMPLOM (folyamatban) VII. JELENTŐSEBB FELÚJÍTÁSOK: 1. ) Szociális otthon 2. ) Gimnázium 3. ) Tüdőgondozó 4. ) II. Sz. Általános Iskola A lakónépesség születés szerinti alakulása 500 A LEGJELENTŐSEBB KÖZÖSSÉGI CÉLT SZOLGÁLÓ ELKÉSZÜLT ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ BERUHÁZÁSOK JEGYZÉKE (1985-1989.) MELLÉKLET A GAZDÁLKODÓ SZERVEK HOZZÁJÁRULÁSA KÖZÖSSÉGI CÉLOKHOZ