Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-10-01 / 2. szám

1989. november A Paksi Hírnök választási melléklete - 3 Paks Város Tanácsának választási programtervezete (Folytatás az 2. oldalról.) tatására megfelelő képesített nevelői gárda rendelkezésre áll, illetve átképzési támogatást tudnánk Igénybe venni a fe­lesleges tanítói gárda átképzésére. A város oktatási intézményhálózata teljessé válhatna. Óvodától a főiskoláig bezárólag, már csak ez a képzési fok hiányzik. A következő ciklus fő feladatai: a) Beruházás.- IV. Sz. Általános Iskola kőépülete,- Deák F. Általános Iskola tornaterme,- Lenin utcai épületfelújítás befeje­zése. b) Új intézménytípus létesítése:- Ipari szakmunkásképző. c) Fenntartói feladatok:- Pedagógusátképzés, anyagi fede­zet;- Az intézmény épületének karban­tartását műszaki szakemberek irányí­tására bízni, ennek anyagi fedezetét megteremteni;- Az ágazati költségvetést a felsze­relések és eszközbeszerzések vonat­kozásában támogatni kell. 14. Sportmozgalom Az országban egyre több sportegye­sület, szakosztály szűnik meg pénz­hiány miatt, a meglévők pedig egyre rosszabb körülmények között működ­nek. Pakson ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg 1985-től: javuló feltétel­­rendszer, szélesedő sportmozgalom, minőségi sport kialakulása. A versenysportban a város 3 sport­egyesületében, 14 sportágban, 1581 fö igazolt versenyző van. A szakmai munkát több mint 60 jól képzett szak­ember szervezi, irányítja. A feltételeket javította a két új sport­­csarnok, ökölvívócsarnok, tanuszo­da, karateterem, cselgáncsterem, 3 db füves labdarúgópálya, 3 db kispá­lya kialakítása. A vizsgált időszakban 5 szakosztály alakult: karate, ritmikus sportgimnasztika, gokart, női kosár­labda, női röplabda. A minőségi elő­relépést az ökölvívócsapat első osz­tályba kerülése, a magyar bajnokság megnyerése, Erős Lajos V. helyezése az olimpián, a férfi kosárlabdacsapat bejutása az első osztály felső házába, a teniszcsapat OB l-be jutása, a PSE labdarúgócsapatának és az ASE női kosárlabdacsapatának NB ll-be jutá­sa jelenti. Egyéni sportágakban pedig kajak­kenuban és cselgáncsban Európa­­bajnokságokon és világbajnokságo­kon elért helyezések öregbítették vá­rosunk hírnevét. Tömegsportmozga­lomban szervezetten több mint 5000 ember vesz részt. Meg kell őriznünk a sportmozgalom lüktető, felpezsdült állapotát. Célunk a versenysport elért eredményeinek megtartása a tömegsportmozgalom szélesítése, a feltételrendszer szinten tartása és hozzájárulás különböző vál­lalkozásokkal is az anyagi források megteremtéséhez. Ki kell fejleszteni a különböző sport­ágakat kedvelő lakosság baráti köreit. Tisztázzuk a PSE fenntartóinak körét. Lehetővé tesszük, hogy a PSE II. csapat helyett Kömlődön helybeliek játszanak a csapatban Dunakömlőd név alatt. Megteremtsük a lehetőségét egy ASE-PSE közös futballcsapat létreho­zásának. 15. Városépítészet Szerkezetében két önálló város­rész alakult ki, az óváros és a lakóte­lep, melyről a rendezési tervet készítő és véleményező szakemberek általá­nosított véleménye a következő: A település múltja kötelez. Kötelez egyfelől abban, hogy az a nagyarányú fejlesztés, ami előtti a város áll, olyan beavatkozást eredményezzen, ami az elmúlt korok városépítészeti értékei tiszteletével párosul, kötelez másfelől olyan irányban, hogy a jövőben újabb városépítészeti értékeket hozzunk létre, meglévő adottságok kihasználásával. Sajnos, az elmúlt 10-15 év település­­fejlesztésére elmondható, hogy hiány­zik egy olyan átfogó szellem, egy rende­ző erő, ami mentes a divattól, ugyanak­kor a város léptékéből, atmoszférájából, múltjából kiindulva harmóniára, konti­nuitásra, alkalmazkodásra, meglévő vá­rosépítészeti értékek tiszteletére, új vá­rosépítészeti együttesek képezésére törekszik. Településesztétikai tervjavaslat: El­sősorban a város arculatát formálók (tervezők, városgazdák, magánépítők, stb.) szemléletének, értékítéletének változása szükséges. Kiemelkedően fontos feladatok, azaz kritikus pontok a célkitűzések elérésének érdekében: A történeti városközpont rehabilitá­ciós jellegű, városrendezési és építé­szeti terveinek elkészítése. Az átépí­tendő lakóterületi egységek városren­dezési és építészeti terveinek elkészí­tése. A Dózsa Gy. u. egységes utcaké­pének építészeti megfogalmazása. A présházak, présházsorok hasznosítá­sa, építészeti értékük ápolása, karban­tartása. A meglévő családi házas lakó­területekre vonatkozóan egyfajta „ren­dező erő” kialakítása, mely koordinálja a főleg magánerős építkezéseket. 16. Az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó tervező és előkészítő munka Napjainkig jelentős anyagi ráfordí­tással folyt az atomerőmű bővítésé­nek területelőkészítése, tervezése. A végleges döntés döntően befolyásol­ja majd a város további életét. A bővítés elmaradása esetén szem­be kell nézni a térségben nagyszámú dolgozó munkanélkülivé válásával, egyes gazdálkodó szervek jelentős eredménycsökkenéséhez, munka­helyteremtő beruházás (háttéripar) elmaradásával... stb. Míg a bővítés le­hetőséget biztosítana az ellátás szín­vonalának növelésére, a városrészek arányosabb fejlesztésére, a térség­ben a munkanélküliség elkerülésé­re... stb. Tehát a városnak létérdeke az atom­erőmű bővítése! 17. Közművek, városüzemeltetéshez szükséges létesítmények Vízellátás: Az ellátás a külső terüle­teken - az alacsony nyomás és szűk keresztmetszet miatt - már akadozott. Vizsgált időszakban 6 km ivóvízveze­ték épült meg a városban. Szükséges a vízbázis bővítése mély­­furatú kutakkal és egy 500 m3-es víztáro­ló építése, valamint a régi városrész­ben - néhány utcában (Haladás u., Hi­degvölgy u. stb.) - a vezeték-kereszt­metszet bővítése. Energiaellátás: A város és környé­kének villamos energia igénye az el­múlt években jelentősen megnőtt, amit főképp a villanyfűtések számá­nak emelkedése indokol. A csúcstel­jesítmény igény kb. 29 MW (1988), amit a két alállomás alig tud biztosíta­ni, s az igények további növekedésé­vel - felmérések szerint 1993-1994-re plusz 16 MW többletenergia -, új alállo­más megépítése nélkül az ellátás nem oldható meg. A PAV és Dédász az MVMT-nél eljárnak az alállomás meg­építése érdekében. A helyzetet tovább rontja, hogy a 20 kV-os vezetékrendszer egy gyűjtősí­nen van, és a nem helyi üzemzavarnál is Pakson jelentkeznek áramkimara­dások. A Dédász lépéseket tesz - gyűjtősín sínbontó megszakító - probléma csökkentésére. A város három pontján - Lenin - Fehérvári, Hidegvölgy u. - el­látási minőségromlás érzékelhető. Az újonnan kialakított telkekhez és a zártkerti ingatlanokhoz a villamos energiát biztosítottuk. Elkészült a Fő utca közvilágításának korszerűsítése, a Lenin utcától a konzervgyárig. Céljaink lehetnek, hogy a tanács a Dédász paksi kirendeltségével közö­sen továbbkorszerűsíti a közvilágítást. A transzformátorcseréket elvégzik, il­letve szükség esetén újat telepítenek. Szennyvízkezelés: Elhelyezése ko,­­moly gondot jelent. A szennyvízbefo­gadó határértékig telített, ennek elle­nére mintegy 12 km szennyvízvezeték épült, nagyrészt társadalmi munká­ban. A szennyvíztisztító-telep bővítésé­nek tervei elkészültek, a kivitelezés fo­lyamatban van. A főgyűjtő hálózatok kiépítésével (alvég, Táncsics u. - Rákóczi u. - Pál u., Györkönyi u., Petőfi u„ Virág u.) to­vábbi utcák köthetők be a rendszerbe. Szeméttelep: Nem megoldott a vá­ros kommunális hulladékelhelyezése. A jelenleg működő szeméttelepen a vízbázis fertőzésének veszélye áll fenn, ezért új szeméttelep létesítése szükséges az érvényben lévő környe­zeti előírások figyelembevételével. Az új lerakóhely építését megkezdték - az erőmű É-i bejárójával szemben, a 6-os úttól Ny-ra, kb. 300 m-re - a ho­mokbánya helyén. A szemét lerakására rendelkezésre álló terület 160000 m2, ami szükség szerinti ütemezésben épül. A beruhá­zás várható költsége - az előkészítő munkákkal együtt - 55 millió Ft. Sok ez a pénz, de ha arra gondolunk, hogy a természet és a környezetünk az utóbbi évtizedben mennyire szennyeződött, akkor ezt az ember védelme érdeké­ben is végre kell hajtanunk. Csapadékvíz-elvezetés: Elkészült a Páli-árok burkolása, víztározója, a du­nai befogadó I. ’Sfteme, valamint zárt csapadékcsatorna épült több helyen. A legsürgetőbb feladatok: A dunai befogadó II. ütemének elké­szítése. Haladás utcai vízelvezető árok burkolása. Sárgödörtől induló vízleve­zető rendezése, burkolása az Árok ut­cáig. Páli-árok burkolása a tározóig. Kölesdi úti árok rendezése a Dunáig, a Tolnai úti csapadékvíz-elvezető prob­léma megoldásával együtt. Páli-árok ikresítése a Dózsa Gy. u-tól a Dunáig. (Lásd. PAV-os beruházás!) Kishegyi úton zárt csapadékcsatorna építése. Nyárfa utcai csapadékcsatorna rende­zése. Az útépítésekkel együtt a követ­kező években be kell ütemezni, hogy a csapadékvíz-elvezetése is koncentrál­tan megoldódjon. (Zárt csapadékcsa­torna, vagy nyílt árok építése minden esetben!) Távbeszélő-ellátás: 1986-ban a tíz­ezer lakosra jutó távbeszélő főállomá­sok száma 708 db volt, amely 116-tal elmaradt a megye városaira számított hasonló mutatóktól. A város telefon­­központja telített, szabad vonal nincs. A telefonhálózat bővítésére önkéntes társulás szervezése folyamatban van. A hozzájárulás mértéke kb. 20-25 ezer Ft, melyhez OTP-hitel is igénybe vehető. Legfontosabb feladatok: Társadalmi bizottság összeállítása a lakossági ér­dekképviselet ellátásra. A célkitűzések nyilvánosságra hozatala, társadalmi vitája. A beruházás megszervezése. 18. Városrészek fejlesztése A tanács megkülönböztetett figyel­met tanúsított a városrészek fejleszté­sére. E program keretében került sor a Csámpa-Biritó közötti, valamint a Cseresznyési út megépítésére. Duna­­kömlődön fejeződött be először az útépítési program és megkezdődött a Faluház építése. Csámpán buszmegálló és járdák épültek. Családi ház építésére olcsó telkeket alakítottunk ki. A következő időszakban vezetékes ivóvízellátás a cseresznyési és csámpai lakosoknak. Minden településrészen a kereskedelmi ellátás színvonalának emelése, segélykérő telefonok felállítá­sa, közvilágítás korszerűsítése. Telekkí­nálat biztosítása Gyapán, Dunakömlő­­dön és Cseresznyésen. Dunakömlődön a távolsági autóbuszok megállásának szorgalmazása. 19. Lakáspolitika Az 1985-ig terjedő időszak jelentős lakásépítési programja ellenére a la­kássűrűség - a megye városait tekint­ve - Pakson a legmagasabb. 1985-ben 100 lakásra jutó lakosok száma 387 fő, mely alapján Paks az országos rangsorban az utolsó, a 125. Telekgazdálkodás: A tanács folya­matosan biztosította a telekkínálatot a Bercsényi, a Wiedemann, a Domb, a Virág utcákban, DNY-i városrészben, Malomhegyen, Dunakömlődön és Gyapán. A vizsgált időszakban 205 db családi ház, 26 db sorház, 190 db ga­rázs építésére alkalmas telket alakí­tottunk ki. Továbbra is szükséges a megfelelő telekkínálat biztosítása, az igénylők szá­mának figyelembevételével. A jelenlegi telekárpolitikát, mely a telek önköltségét tartalmazza felül kell vizsgálni és a telek eladási árát bizonyos rétegeknél (pl. első lakáshoz jutók...) célszerű tanácsi támo­gatással csökkenteni. Telepszerű, többszintes lakások: Ezen lakások iránt az igény a magas la­kásárak, a családi házas építési lehető­ségek, a Paksra történő bevándorlás enyhülése stb. következtében mérsék­lődött, így az időszak végére egyensúly körüli állapot alakult ki a fizetőképes ke­reslet és a lakáskínálat között. Össze­sen 206 db lakás értékesítésére került sor. A magas lakásárak miatt sokan ki­szorultak a lakáspiacról. A jövőben is szükséges a fizetőképes kereslet igényeinek megfelelő, vállalko­zói alapon történő társasházépítés. Garzonlakások: Kevés jövedelem­mel rendelkező fiatal házasok részé­re, az átmeneti elhelyezés legcélsze­rűbb formája. Az elmúlt időszakban 92 család részére utaltunk ki garzon­lakást. Jelenleg mintegy 35 garzonla­­kás-igénylőt tartunk nyilván. Az elkövetkező években fiatal háza­sok részére egy kb. 30 és nyugdíjasok részére egy 32 garzonlakásból álló tár­sasház építése indokolt, egészségügyi és szociális ellátásával egybekötve. Bérlakások: A bérlakások száma 1400 db, ebből tanácsi bérlakás 20%, vállalati bérlakás 80% körüli. A vállalati bérlakáspolitika alakításá­ra a tanácsi szabályozás nem terjed ki. Többszörös lakás-használatbavé­teli díj (3-8-szoros) ellenében 45 db tanácsi bérlakást adtak le. 1985 óta 50 család jutott így tanácsi bérlakás­hoz. A névjegyzéken nyilvántartott igényjogosult családok száma 9, s rajtuk kívül 35 család szerepel a szo­ciális jellegű tanácsi bérlakást igény­lők nyilvántartásában. A központi la­kásjogszabályok bemerevítették a bérlakásokkal való gazdálkodás rendszerét, mely számos feszültség forrásává vált. A jövőben a szabályozást az önkor­mányzatokra lenne célszerű bízni, ak­kor lehetőség nyílna: pl. meghatáro­zott időre szóló kiutalás a munkakör­höz kapcsolódna, differenciált lakbér-, család- és lakásnagyság szorosabb kapcsolata stb. A mennyiségi lakáshiány oldására új bérlakások építése, lakáseladások gyorsítása ösztönzéssel és e kategó­riába tartozók kiemelt építési támoga­tása nyújt lehetőséget. Helyi támogatási rendszer: A helyi támogatást kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás formá­jában, a lakásrendeletnek megfelelően, a Lakásügyi Társadalmi Bizottság ja­vaslata és a tanács vb döntése alapján osztottuk szét. 627 igénylőből 282 csa­lád kapott támogatást, ez az igénylők 45%-a. A támogatás összege 39110000 Ft, egy támogatottra vetítve 138000 Ft, ebből vissza nem térítendő támogatás, 4,3 millió Ft, a többi hitel. Az igénylők közül 170 lakásvásárlás­ra, 44 építésre, 23 egyéb célra használ­ta fel az összeget. Nem Pakson oldotta meg lakásproblémáját 56, ebből 33 ci­gánycsalád költözött el, a helyi támoga­tás igénybevételével. A helyi támogatásra, mint komplex befolyásolási formára továbbra is szükség van, melynek konkrét tartal­mát évente, a változó körülményekhez kell igazítani. 20. Városkörnyéki politika A volt járás területe, a mai városkör­nyék. Paksnak és környékének min­dig volt és lesz is kapcsolata a keres­kedelem, a szolgáltatás, a munkahe­lyek, a közlekedés, az egészségügy, a sport, a kultúra területén. E természetes és a lakosság javát szolgáló kapcsolatok szervezése, fej­lesztése a tanácsi és nem tanácsi szervek feladata. A tanácsi kapcsolatok közül ki­emelhető a tanácsok közös pénz­alapja: a lakás és a telekgazdálko­dásban való együttműködés, melynek eredményeképpen paksi lakos is vá­sárolhat a környék községeiben vi­szonylag olcsó telket, üres lakást, ha gazdálkodni akar, illetve nem paksi lakos is kaphat OTP-lakást a város­ban, stb. A városi tanács vállalkozási irodája a községekben is vállal telek­alapítást. A sportkapcsolatok révén kihelyezett szakosztályok működnek Dunaföldváron, Nagydorogon, Mado­­csán, Dunaszentgyörgyön. Gyakori a közös sportvetélkedő, sporttalálkozó. Flagyományőrző rendezvényeket szerveznek a közművelődés dolgozói. Gazdag tradíciója van a kereskedelmi kapcsolatoknak. A kapcsolatok tovább­építése a város és községek lakosságá­nak érdekeit egyaránt szolgálja. 21. Rétegpolitika Ifjúság: E korosztály helyzetét, élet­­körülményeinek alakulását a tanács figyelemmel kíséri. A szakigazgatási szervek mellett működő munkacso­portok a jövőben megteremtik annak lehetőségét, hogy a településen élő fiatalok gondjait érzékeljük, s ezek megoldásában segítsünk. Óvodáinkban, iskoláinkban az egészségügyi ellátást, a tárgyi, sze­mélyi feltételeket fokozatosan javítot­tuk. Uszoda, tornatermek építésével, új szakosztályok indításával bővültek a sportolási lehetőségek. Nevelési Tanácsadó, Információs Iroda, Családsegítő Központ létesült. Szolgáltatásaikat igyekszünk minél szélesebb körben megismertetni, hogy a fiatalok igényeljék ezeket napi gondjaik, problémáik megoldásában. Ifjúságpolitikai célokra a tanács elkü­lönített pénzeszközzel rendelkezik. Ebből az alapból támogatni kíván­juk: a fiatalok első lakáshoz jutását, az ifjúsági turizmust, a különféle ifjúsági szervezetek kulturális, sport, egész­ségmegőrzési és szabadidős rendez­vényeit, melyek a fiatalok nagyobb csoportját érintik. Diákcentrum létre­hozásával a bejáró diákok kulturált szabadidő eltöltését biztosítjuk. Középfokú végzettségűek foglalkoz­tatására üzem létesítését tervezzük. Vallásos emberek: Városunkban jelentős számú vallásos ember él. Ta­nácsunk kötelességének érezte a megkülönböztetett odafigyelést, ami a következőkben konkretizálódott: se­gítségnyújtás egy új katolikus temp­lom építésénél és az evangélikus templom felújításánál, az egyházak képviselőinek fokozott bevonása a közéletbe, folyamatos koordinációi a városi és az egyházi vezetők között. Továbbra is célunk, hogy a vallásos felekezetek közelítsenek egymáshoz. Ennek egyik legmegfelelőbb színtere a templom, amely a szertartásokon kívül kulturális programok megrendezésére is alkalmas, (hangverseny stb.) Segélyezésnél és házi beteggondo­zásnál a vallásos emberek segitőkész­­ségére érdemes támaszkodni. Német nemzetiség: A dunakömlödi városrészben élő nemzetiségi lakosság igényeit, kezdeményezéseit ismeujük és támogatását fontosnak tartjuk. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents