Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-10-01 / 2. szám
2 - A Paksi Hírnök választási melléklete 1989. november Paks Város Tanácsának választási programtervezete (Folytatás az 1. oldalról.) Célunk csak az lehet, hogy mindenkin segíteni kell, aki arra rászorul, aki szociális nehézségei miatt problémáit maga megoldani nem tudja. Paks város egészségügyi intézményrendszere kizárólag a járóbeteg ellátásra szerveződött. Az elmúlt időszakban a lakosság, illetve a gazdálkodó egységek dolgozói és vezetői részéről felmerült igényként kórház építése. Ez szakmai szempontból alaptalannak, irreálisnak tűnő igény volt napjainkig. Az egészségügyben zajló elkerülhetetlen változások városunkban is az igények felülvizsgálatát teszik szükségessé. A vállalkozói szellem egészségügyben való kiteljesedése esetében foglalkozni kell egy kisebb kapacitású kórház létrehozásának gondolatával. Amennyiben objektív okok miatt ez nem valósítható meg, a finn modellt kellene városunkban létrehozni, melynek lényege, igen magas szintű betegellátás, koncentrált központi ambulancia (áthidaló intézmény a rendelőintézet és a kórház között). Ez magában foglalja a rendelőintézeti szakmákat, továbbá bizonyos létszámú fekvőbeteg-megfigyelés, ill. gyógyításra alkalmas ágyszámot is. 7. Kereskedelem Paks, a különböző ellátottsági mutatók alapján 1985-re a városok országos rangsorában kivétel nélkül az utolsó negyedben foglalt helyet, mivel a hálózatfejlesztés elmaradt a népesség növekedésének ütemétől. Az egy lakosra jutó eladási forgalom 25%-kal alatta maradt a Tolna megyei városok átlagának. Kirívó volt a vegyesiparcikk-forgalom, amely 37%-kal és a ruházati cikkek forgalma, mely 33%-kal volt kevesebb mint a megye városaiban. Az értékesítési mutatókból és a Pakson az átlagnál magasabb jövedelmi viszonyokból arra következtethetünk, hogy az itt élők vásárlásaik egy részét más településen kénytelenek megoldani. A tradicionális kereskedelemtől (áfész, Népbolt) - források, szakemberek stb. hiányában ugrásszerű növekedést nem remélhettünk. Az előrelépést elsősorban a vállalkozói kör bővítésével biztosítottuk, amellyel sok problémát okoztunk a tradicionális kereskedelemnek. (Pl.: monopolhelyzet megtörése, munkaerő átcsábítás stb.). Az elmúlt négy évben új vállalkozók kezdték meg kereskedelmi tevékenységüket mint pl. Titán Nagykereskedelmi Vállalat, Mecsek Füszért, Áfész - Taurus Gyár, konzervgyár, Délker, költségvetési üzem - Szövunion, Népbolt - Tisza Cipő, Ergonet Vállalat. Összesen 39 db kiskereskedelmi egység és 54 fő magánkereskedő nyitott üzletet. Jelenleg folyamatban van 33 db kiskereskedelmi egység építése. Az Áfész és a Népbolt Vállalat is bővítette, korszerűsítette kereskedelmét. Az 1988-1989 közötti években 1500 m2-rel már bővült, 1990 végéig további 538 m2-rel a magánkereskedő, 2000 m2- rel a kiskereskedelmi hálózat bővült, ez 46 db új és 4 db korszerűsített egységet jelent. A vizsgált időszakban átrendeződés figyelhető meg a vállalkozói szférában. Az áfész 2 db, Népbolt Vállalat 5 db, szövetkezeti szektor 15 db, vállalati szektor 17 db, magánszektor 54 db új üzlet nyitására vállalkozott. A „Paksi vásár” lehetőségeinek megteremtése (1989) elsősorban a mezőgazdaság árucseréjét segíti elő, a lakótelepi ellátóközpont (piac) a városlakók és a környék lakóinak nyújt újabb eladási-vásárlási lehetőséget. A város kereskedelmének fejlesztése a következőkben körvonalazhatók: 4000 m2-es áruház építéséhez vállalkozók keresése, majd tanácsi koordinációval, anyagi hozzájárulással vállalkozói alapon történő megépítése. Kiskereskedelemben bővítésre támogatási rendszer kidolgozása, társadalmi kontroll alatti működtetése. A meglévő bolthálózat korszerűsítése (folyamatos tatarozások, kirakatok, feliratok, reklámok, áruk esztétikus megjelenítése. Folyamatos tanácsi koordináció, kölcsönös tájékoztatás a város kereskedelmében résztvevők részére. Vak Bottyán utcában új ABC-bolt megépítése. 8. Vendéglátás Az ezer lakosra jutó vendéglátó alapterület másfélszerese a megye városaira számított hasonló mutatóknak, így a népességhez viszonyított alapterület Pakson kimagasló. Ha a minőséget vizsgáljuk, megállapítható, hogy vendéglátó helyeink többségének színvonala nem megfelelő. Rossznak tartjuk, hogy az erőmű építése kapcsán állami pénzből felépített egységeket a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat ingyen megkapta, és hasznosításáról a szekszárdi központ dönt. 1985-től állami és szövetkezeti szektorban 17 db, míg a magánszektorban 8 db működési engedélyt adtunk ki. A jövőben célunk a Megyei Vendéglátó Vállalat monopolhelyzetének megtörése; részben vagyonvásárlással, részben ingyen vagyonhoz juttatással tanácsi vezetésű helyi vendéglátó kft. létrehozása. A meglévő vagyon racionálisabb hasznosítása. (A vendéglátó egységek egy részének átadása kereskedelmi célokra.) Folyamatos tanácsi koordináció a közreműködők között. A vendéglátáson belül a diákélelmezés feltételrendszerének felülvizsgálata, javítása. 9. Szolgáltatás Az 1980-as éveket megelőző időszakban a szolgáltatásokat elsősorban a vállalatok, szövetkezetek végezték, de az utóbbi években nem fejlődtek érdekeltség és pénzhiány miatt. A város fejlődésével arányosan nőtt a szolgáltatások iránti igény. A kisiparosok egyre nagyobb számban vesznek részt az igények kielégítésében, létszámuk 10 év alatt - a nagy fluktuáció ellenére - megduplázódott. A kisiparosság érdekeltségi viszonyának javulásával és az esetleges foglalkoztatási problémák növekedésével további létszámemelkedés várható. A jövőben a hiányszakmákban tanácsi támogatási rendszer beiktatása szükséges, s az elbírálás egyénileg, a nyilvánosság bevonásával történne. 10. Mezőgazdasági tevékenység segítése Az elmúlt időszakban összesen 226 földrészletet adtunk tartós használatba, melyből 87 főnek - kérésére - tulajdonába adtuk az általa tartós földhasználati szerződés alapján művelt földet. A tartós földhasználati jog megszűnése óta 10 fő vásárolt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlant (130000 Ft). Gazdaságosan művelhető, hasznosítatlan földterület jelenleg nincs tanácsi kezelésben. Állattartás céljára 19 db 1500-2600 m2-es területet alakítottunk ki rossz minőségi homok területen, Pörösön és Szarkahegyen villany és vezetékes vízellátás, Pörösön csak villany biztosított. A vizet ásott és vert kutakból merítik. A telkeken épített istállókban elsősorban sertést, de néhány szarvasmarhát és lovat is tartanak. További igény felmerülése esetén - a tsz-ek bevonásával - építési telkek biztosíthatók. Évről évre gondot jelent a kistermelői áruk felvásárlása. Sajnos az ezzel foglalkozó szervek magatartása továbbra sem változott, ami már-már a termelési kedvet töri meg és ez köztudottan senkinek sem jó. Ha másként nem megy itt is tanácsi beavatkozásra van szükség és közvetlen felvásárlás szervezéssel a kistermeléssel foglalkozó nagyszámú lakosság és az ellátás érdekében tanácsi felvásárló szervezetet kell létrehozni. Tervezzük azt is, hogy ehhez exportjogot is kértünk és így még a gazdaságosság, a nyereség is biztosítható. Az élelmiszerek, a zöldség és gyümölcsfélék magas ára indokolttá teszi, hogy bizonyos növényféleségek dömping időszakában kampányszerű árusítás történjék szinte úton-útfélen kosárból, személykocsiból, teherautóról, sátrakban vagy anélkül. Célja, hogy a lakosság lényegesen olcsóbban jusson pl. cukorborsóhoz, almához, burgonyához, hagymához stb. Ezzel a magas bolti árak is némileg kordában tarthatók. A jövőben ezt is erőteljesebben kell szorgalmaznunk. A kialakított vásártér is lehet időszakonként olcsó tömegáruk adásvételének helyszíne. 11. Közművelődés Az elmúlt négy évben a közművelődés területén a tevékenységek jelentős átstrukturálódásának lehettünk tanúi. Nyilvánvalóvá vált, hogy szakítani »kell a központi akaratelvü, az alulról jövő kezdeményezéseket háttérbe szorító elvekkel. Egy új szemléletű helyi művelődéspolitikát csak velük együtt, közösen lehet kialakítani. Előtérbe került a közösségteremtés, a város kisebb-nagyobb rétegeinek igényeit, elvárásait, elképzeléseit támogató kezdeményezések felkarolása, segítése. Elkészült a vasúti múzeum és társadalmi összefogással megkezdődött a helytörténeti gyűjtemény bemutatását lehetővé tevő volt rendőrségi épület átalakítása. Az intézményi adottságok bővültek a nyugdíjas ház kialakításával, ahol maguk a nyugdíjasok álltak a munkák élére, elindítva a személyes és lakossági összefogást. Jelentős lakossági erőt tükröz a dunakömlődi faluház építése, ahol valóban sikerült több ezer embert mozgósítani egy városrész közéleti centrumának kialakítása érdekében. Három éve kezdődtek a Sánc-hegyen a római kori Lussonium ásatásai. Az eddigi eredményeket bemutató kiállítás és a Lussoniumi Nyári Játékok első programja egy hosszú távú rendezvény csirája lehet. A fokozódó információigény hozta létre a művelődési központban az Ifjúsági Információs Irodát, mely jó lehetőséget nyújt a fiatalok mindennapi életéhez, szabadidős elképzeléseihez igazodó profil kialakításához. A város könyvtárainak tevékenysége is új formákkal gazdagodott. A városi könyvtárban a fonotéka fejlesztéte a választékot. Szép eredményeket értek el az amatőr művészeti együttesek a városi, megyei, országos rendezvényeken, több csoport külföldön is méltón képviselte a v'árost. A szakmai-közösségi igények előtérbe kerülését jól példázza a Jámbor Pál Társaság megalakulása, mely a névadó munkásságának feldolgozása mellett aktívan bekapcsolódik a város kulturális és közéletébe. Új kezdeményezés volt a tanácstagi körzetek lakossága által szervezett egész napos együttlét az MMK-ban, mely tovább erősítette a közös munka során kialakult kapcsolatokat. További elképzelések:- HárÖm év alatt el kell végezni a városi tanács döntése alapján könyvtári célokra átadott Dózsa Gy. u. 20. alatti épület felújítását és a tervekben megfogalmazott célok szerinti átalakítását.- A könyvtáraknak egy-egy városrész információs központjává kell válniuk. (Több folyóirat, hangos újság, videotéka, mikrofilm, fonotéka, iskolák ellátása stb.).- A Lenin u. 6. sz. alatti volt polgári iskolát a régi városrész közösségi centrumává kell alakítani.- Társadalmi összefogással tovább kell folytatni - egy leendő múzeum alapjait lerakva - a volt rendőrségi épület felújítását.- Át kell tekinteni a Sánc-hegyen egy szabadidő központ kialakításának lehetőségeit.- A közösségalapitó szándék szükségessé teszi a közösségi célokra is használható helyiségek feltérképezését, kulturális célokra való hasznosítását. Hosszabb távon iín. közösségi házak létrehozása látszik célszerűnek.- A munkaerőpiac és a szükségletek alakulásának megfelelően az MMK szélesebb körben kíván részt venni az átképzésekben, a közhasznú ismeretek fejlesztésében. 12. Idegenforgalom, üdülés és pihenés Paks és környéke idegenforgalmi lehetőségei közel sem kiaknázottak. A lehetőségek számbavétele és fejlesztése a városkörnyékkel együtt képezhet szerves egységet. E tekintetben nem nagy a kínálatunk, de a ma ismertnél sokkal több olyan látnivaló akad, amivel meg tudjuk állítani az ide látogatót. Rendezni kell a Duna-partot, élővé kell tennünk a dunai életet. Nagy hagyományai vannak ennek. Varázsát fokozatosan vissza kell állítani. Megoldható feladata strandolás, a folyamatos vízi sportolás, vízi sportrendezvények tartása. Építeni kell egy csónakházat, el kell érni, hogy kishajó kikötő legyen Paksnál, viszsza kell állítani a korzót, hagyománnyá kellene tenni a kézművesvásárt. Az Erzsébet szálló legyen patinás vendégfogadó és szálloda. Ápoljuk a természeti értéket (löszfal, Imsós). Legyen történelmi sétánya kömlődiásatásoknál. Ugyanitt hagyományt kell teremteni a történelmijátékoknak, a feltételeket fokozatosan meg kell teremteni ehhez. A városi múzeum építését be kell fejezni, a gyűjtött anyagot rendezni és megszervezni a további anyaggyűjtést. Meg kell oldani az erőmű városi állandó bemutatóját, ki kell építeni az ürgemezei szabadidőközpontot, szabadstranddal, brigádtanyákkal stb. Az idegenforgalom szervezésének, fejlesztésének meg kell teremteni az intézményi kereteit (idegenforgalmi kirendeltség!) 13. Gyermekintézmények A város gyermekintézményeinek a helyzete főként a demográfiai változás következtében változott az elmúlt tanácsciklus idején. A népességszám meghatározó jellegű a fejlesztések, visszafejlesztések vonatkozásában. Ennek figyelembevételével lehet a különböző típusok adottságaival gazdálkodni is. Az évenkénti születések számát a melléklet tartalmazza. Látszik, hogy a 80-as évek elején a bölcsődei korosztály, és az óvodás korosztály elhelyezésére kellett a fő gondot fordítani. A tanácsciklus kezdő éveiben az általános iskola alsó tagozata, jelenleg a felső tagozat, a következő ciklus a középiskolai korosztály magas létszámának levezetésével kell hogy foglalkozzon. A magas korosztályt fogadó intézménytípus fejlesztése mellett feszítő gondok is jelentkeznek, mivel ezek a fejlesztések a maximális igény magas színvonalú kielégítését soha nem tudják megoldani. Amikor a hullám levonulóban van, akkor viszont a minőségi fejlesztés lehetősége megteremthető. Ma már a gyed miatt felesleges bölcsődei férőhelyek vannak, az óvodák a felszabadult bölcsődei foglalkoztatókat használják. így vált elérhetővé, hogy amíg 1975-ben 129%-os volt az óvodai férőhelykihasználtság, 1989-re 111%-ra csökkenjen. Ennek következtében a bölcsődei férőhelyszám 360-ról 220-ra csökkent. Minőségi változás, hogy ma már minden óvodást fel tudunk venni, míg 1975-ben csak az iskolaelőkészítés miatt nem volt a nagycsoportban elutasítás. A jelenlegi struktúrában további minőségi javulás várható, az egy csoportba járó gyermekek létszámcsökkenéséből. Általános iskolában a magas létszám miatt ideiglenes konténerépületben létesítette a tanács a IV. Sz. Általános Iskolát. Ez az iskola csak annyit jelentett, hogy megmentette a várost a váltakozó tanítás bevezetéséről. AII. Sz. Általános Iskola 32 tantermében továbbra is 40 tanulócsoport működik olyan zsúfoltságban, hogy a napközis termek, előadótermek is osztálytermi célokat szolgálnak. A demográfiai hullám egyhülése idejére a konténerépület helyett kőépületre lesz szükség, és abban az esetben lehet kilátás arra, hogy a II. Sz. Általános Iskola is 32 tanulócsoportossá váljon. A mutatószám az egy csoportba járó tanulók tekintetében Paks 29,3, megyei átlag 25,3! A gyermekek számának csökkenése lehetővé teszi a tanulócsoportok létszámának 20-25 főre való beállását, s ezáltal a magasabb színvonalú munkát. Alapítványt hozunk létre a tehetséggondozásra és a tehetségeket nevelő pedagógusok elismerésére. A tanácsciklusban megkezdődött a Lenin utcai iskola felújítása, de anyagiak hiánya miatt a következő ciklus feladata marad a befejezése. Nincs tornaterme a Deák F. Általános Iskolának. Az intézmények költségvetési helyzete relatíve romlott. Az 1989-es évben a működési zavar megelőzésére a tanács segítő intézkedéseket tett. Az intézmények eszközellátására 4 milliós lehetőséget biztosított. Az épületek állagmegóvására nagyszabású társadalmi munkaakciók szerveződtek, de a felújítási keret növelésére is sor került. A tanács a pedagógusok és egészségügyi dolgozók béremelésére is sort kerített áprilisban. Ennek kihatása 3,6 millió Ft volt. A gimnázium több milliós ráfordítással 1989-re használhatóságában jelentősen javult. Megszűnt a tetőbeázás, csökkent a csapadék- és szennyvízelöntés esélye, megoldódott a fűtése. A demográfiai csúcs idején a 8 tantermes gimnázium 12 tanulócsoporttal fog működni. Ebben az időszakban 2 tantermet a szomszédos Deák F. Általános Iskolában fog használni a gimnázium. A következő időszakban feltétlenül megoldandó a pedagógusok átképzése. Ebben jelentős tényező a nyelvoktatás választhatóvá tétele, de a felszabaduló tanítói munkaerő átképzése is a hiányszakokra. (Ált. isk. tanár, középisk. tanár, szakmunkásképző tanári szakokra). Megoldandó az iparitanuló-képzés. Helye: Kossuth L. u. (gy. p. ép.) 4 tanterem. A Lenin utcai felújítás befejezése után további 2 tanteremmel növelhető. Az iskola profilja: női szabó, kőműves, ács, asztalos. Fejleszthető még vállalati háttér esetén hegesztő, szobafestő, háztartási témában. Pakson az ipari tanulók képzése a század elejétől kezdve a hatvanas évek végéig megoldott volt. A szekszárdi iskolaépület átadásától kezdve a tanulók az iskolai oktatást Szekszárdon kapták, a gyakorlati képzést munkahelyeken. Zömében Pakson volt a munkahelyük. Az utazás zsúfolt autóbuszon történt, a várakozási idők feleslegesen teltek, a lézengés, céltalan lődörgés nem szolgálta a serdülőkori fejlődésüket. A magas létszámú korosztály 1990- ben hagyja el az általános iskolát, a szekszárdi intézet túlzsúfolt, felvételi lehetőségei korlátozottak, így ezt a lehetőséget elszalasztani nem szabad a városnak. A lakosság igényli a helybeni szakképzést, az üzemek és vállalatok előnyös helyzethez juthatnak azáltal, ha helybeni tanítást segítik leendő munkásaiknak. A szakmai elméleti tárgyak tanítását is az üzemek szakembereivel tudjuk megoldani. A közismereti tárgyak ok(Folytatás a 3. oldalon.)
